Ritkábban használják a mesterséges intelligenciát a munkához a magyarok, mint a nemzetközi átlag

A mesterséges intelligencia és az erre épülő szoftverek, szolgáltatások egyre nagyobb mértékben épülnek be a hétköznapjainkba, egyre gyakrabban használjuk ezeket tudatosan akár munkához, akár magáncélokra. Az ismereteink róla viszont még hiányosak, illetve a külföldi átlagnál nagyobb fenntartással kezeljük ezeket a megoldásokat.

Mennyire ismerjük az MI-t és mire használjuk?

A magyarországi dolgozók ritkábban használnak mesterséges intelligencia-alapú szoftvereket, mint a nemzetközi átlag: a válaszadók 10%-a heti, 14%-a havi rendszerességgel, az átlagos globális arány ehhez képest 18 és 21%. A megkérdezettek 42%-a bár hallott ezekről a szolgáltatásokról, de még sosem próbálta ki, tízből kettő pedig még csak hallomásból sem ismeri.

A mesterséges intelligenciát használók hazánkban a munkán kívül leginkább információk felkutatásához (47%), idegen nyelvű szövegek fordításához (46%), valamint új készségek elsajátításához és a meglévők fejlesztéséhez (42%) veszik igénybe. A mindennapi munkavégzés terén jellemzően adminisztratív feladatok ellátására (42%), kreatív folyamatok segítésére (30%), valamint szövegírásra (30%) használják.

Nem hiszünk vakon az MI-nek

A mesterséges intelligencia legnagyobb hiányosságai között a magyarországi válaszadók a sokszor nem világos forráshasználatot és hivatkozásokat, a parancsírás nehézségeit és az időnként kifogásolható minőségű végeredményt említették a leginkább. Utóbbi eshetőséggel számol is a legtöbb MI-használó hazánkban, ezen a téren tudatosabbak vagyunk, mint a legtöbb külföldi ország munkavállalói: a hazai megkérdezettek mindössze 1%-a szokott bármilyen ellenőrzés vagy kiegészítés nélkül használni olyan adatokat, amelyeket mesterséges intelligencia gyűjtött vagy generált, globális szinten ez az arány átlagosan magasabb, a válaszadók 10%-a vakon bízik ezekben a tartalmakban.

„A munkavégzéshez használt MI-eszközök felé kevésbé nyitottak a magyar munkavállalók, mint a globális átlag. A kutatásban megkérdezett magyarországi alkalmazottak 49%-a jelezte, hogy teljes mértékben nyitott lenne új ismeretek elsajátítására, hogy az MI okozta munkaerőpiaci változásokhoz alkalmazkodjon, 43% pedig csak akkor, ha muszáj lenne. Ez az arány a globális átlagot vizsgálva 57, illetve 35%. A mesterséges intelligencia terjedése a munkafolyamatok jelentős részének változását fogja eredményezni - sőt már jelenleg is érezhető a hatása -, emiatt bizonyos területeken feltétlenül szükséges lesz új ismeretek elsajátítása” – magyarázza Kotsis Ádám, a BCG partnere

„A magyar munkavállalók visszajelzései alapján a legnagyobb szükségük a továbbképzéshez átgondolt vállalati programokra, információra és időre lenne szükségük - tízből négy munkavállaló jelölte meg ezeket a szempontokat. Az új képességek elsajátítása idővel elkerülhetetlen lesz bizonyos területeken, így a cégeknek fontos átgondolniuk a munkafolyamataikat, illetve, hogy ezeket hogyan segítheti az MI. Jelentős előnyt szerezhetnek azok a munkaadók, akik tudatosan készítik fel munkavállalóikat a lehetséges változásokra” – hangsúlyozza Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A hazai dolgozókról a válaszok alapján tehát elmondható, hogy még jórészt csak ismerkednek az MI nyújtotta eszközökkel mind a munka világában, mind a munkán kívüli életünk terén, de a nemzetközi trendekhez hasonlóan egyre többen és az életünk egyre nagyobb területén vesszük igénybe a technológia biztosította lehetőségeket.