Ruff Bálint: a kormány eddig összesen kétezer milliárd forint értékű ügyekben tett feljelentést

A szerdán közzétett videóinterjúban Ruff Bálint elmondta, folyamatban van a Századvég átvizsgálása, amely az elmúlt tíz évben 20-30 milliárd forint között kapott közpénzt tanulmányírásokra, kutatásokra, egyben jelezte, hogy ebben az ügyben is feljelentést fognak tenni.

A miniszter emlékeztetett, már tettek feljelentést a médiafigyelést "horribilis" összegekért végző Observerrel kapcsolatban, ahogy a Kommentár Alapítvánnyal szemben is, amelynek "huszonmilliárdért vettek ingatlanokat". Hozzátette, a Nézőpont Intézetnek fizetett pénzeket "már adják össze" a kollégái.

A magyar állam kifizetett 10-20 milliárd forintot arra, amit a ChatGpt 0,1 másodperc alatt meg tud írni – jelentette ki, hozzátéve, hogy néhány héten belül kiírnak egy nyilvános közbeszerzést a közvéleménykutatói feladatokra, amelynek elbírálása után minden kutatás, amit a magyar állam rendel, nyilvános lesz.

A tárcavezető elmondta, reményei szerint még ezen a héten körülbelül száz, úgynevezett háromezres határozat titkosítását feloldják és nyilvánosságra hozzák.

A büntetőjogi felelősséget firtató kérdésre válaszolva jelezte, arról a nyomozó hatóságnak kell döntenie. Mint mondta, minden szerződést aláírt valaki, "a háromezreseket például az akkori miniszterelnök". Megjegyezte ugyanakkor, hogy feljelentés tételéhez rövid idő is elegendő, a rendőrségi nyomozás már sokkal hosszabb.

Arra a kérdésre, hogy a felső vezetők jogi felelőssége mikor merül fel, elmondta, a kormány azon dolgozik, hogy bizonyos közpénzügyi kérdésekben gyorsított eljárást lehessen lefolytatni, hogy ne húzódjanak 10-15 évig az ügyek.

Ruff Bálint a korrupciós pénzekről szólva úgy fogalmazott, "majdnem leszédült az asztalról", amikor meglátta, hogy Navracsics Tibor volt közigazgatási és területfejlesztési miniszter tárcájánál milyen volumenű szerződéseket kötöttek különböző cégekkel.

Lázár János 2014-es utazásairól - aki akkor a Miniszterelnökséget vezette - azt mondta: "tudom, hogy hol volt, hogy mit csinált, és miért titkolta; ezt is nyilvánosságra fogjuk hozni". "Megállás nélküli bizniszelés ment" olyan elemekkel, akikre rá lehetne mondani, hogy külföldi, "idegen érdekeket szolgál, globalista"; ráadásul ezeket is titkosították – jelentette ki.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) szólva elmondta, az az elmúlt 16 év eseményeinek feltárására jött létre azért, hogy többet hasonló ne történhessen. Hangsúlyozta, semmilyen szerepe nem volt a hivatal vezetője, Unger Anna kiválasztásában, mivel nem országgyűlési képviselő, nem szavazott. Kijelentette: az eddig megnevezett két vezetőt teljesen transzparens eljárásban választották ki, amire az előző rendszerben nem volt példa.

A politikus a kinevezés körüli kommentárokról szólva azt mondta, örömteli, hogy van vita Magyarországon, de szomorú az a fajta verbális háború és acsarkodás, ami zajlott, mert pont erre mondott 3,5 millió választó nemet.

A Védelmi Igazgatási Hivatal és a Nemzeti Információs Központ irányítása "bonyolult jogi helyzet": az ő minisztériumában van, de nem ő koordinálja azokat, hanem a kormányfő nemzetbiztonsági főtanácsadója, Tóth Péter. Az egyik a titkosszolgálatok működésével foglalkozik, a másik pedig a felkészülést végzi a haváriahelyzetekre – mondta.

Emlékeztetett, azt ígérte, hogy nem nála lesznek a titkosszolgálatok, ezt be is tartja.

Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor 60-80 ezer név is napvilágot láthat, lesz egy nagy lista arról, hogy kik voltak a rendszer besúgói - mondta.

Ruff Bálint kijelentette: fogalma sincs, hogy lesznek-e a listán olyanok, akik az 1990 utáni tíz-húsz évben fontos gazdasági-politikai szereplőkké váltak. "A számot látom, hogy ez mennyi lesz" - fogalmazott, jelezve, hogy szakmai becslések szerint 60-80 ezer név kerülhet nyilvánosságra.

Az ügynökakták nagyon fontos részei a közös múltnak, lesz benne sok olyan, ami sok családnak szomorúságot fog okozni - nyilatkozta.

Kifejtette, 1990 után ötévente kötelességük volt felülvizsgálni a szolgálatoknak, hogy a náluk lévő régi iratok titkosszolgálati védelmet érdemelnek-e, és 35 évig mindig fenntartották az összes megőrzött dokumentum titkosítását. Ő a teljes nyilvánosság mellett áll ki – jelentette ki.

Arról is beszélt, az igazságosabb adórendszer mérföldköve a vagyonadó lesz, amely az egymilliárd forint feletti vagyon adóztatásáról fog szólni, és érkezik szeptemberben a kisadózók tételes adójának (kata) igazságosabbá tételével is a szakminiszter.

Szeptemberben kezdődik az új, népszavazással szentesített alkotmány megvitatása is a lehető legszélesebb ellenzéki bevonással – tette hozzá.

Ruff Bálint szerint hozzá kell nyúlni az energetikához. Kiírtak egy szélerőmű-pályázatot, meg fogják oldani, hogy a kistelepüléseknek legyen energiaközössége.

"Én a jogegyenlőségben hiszek" – mondta az azonos nemű párok házasságáról, hozzátéve, hogy egy árvaházban sínylődő gyerek szerinte sokkal jobb helyen van egy meleg párnál, mint egy állami intézményben.

Ruff Bálint elmondta, azért vállalta a miniszteri felkérést, hogy a rendszerváltás motorja legyen, de nem szokta még meg, hogy nem elemző, hanem politikus. "Vállalásnak" fogta fel, hogy ne csak elmondja, mit kellene másképp csinálni, hanem csinálja is meg. Nincsen nyilvános Facebook-, TikTok- és Instagram-oldala, utál szelfizni, "de tudom, hogy kell csinálni".

Arról is beszélt, hogy Magyar Péter azért kommunikál sokat a közösségi médiában, mert Orbán Viktor korábbi miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével ellentétben neki nincs ezermilliárd forintba kerülő saját médiabirodalma, és így tudja tartani a kapcsolatot a valóban nagyon heterogén követői táborával. Szerinte ez a kormányfői magatartás nem megy a kormányzati munka rovására.