Szétválás a tőzsdeindexek alakulásában
Ahogy már korábban is leírtuk, ennek egyik oka az EU erősebb gazdasági kitettsége az orosz-ukrán konfliktus kapcsán bevezetett és bevezetendő szankciók felé. Ezek emelik az inflációt és csökkentik a GDP növekedési kilátásokat, azaz a stagfláció felé lökik a régió gazdaságait.
Mindeközben komolyan zajlik az orosz energiától való függőség csökkentése. A németek már idén felére csökkentenék az Oroszországtól vásárolt olaj mennyiségét, az EU pedig csak 50 milliárd köbmétert vásárolna a tavalyi 155 milliárd köbméter helyett. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az átállás az LNG-vel való ellátásra, amihez az USA is komoly mennyiséggel tud hozzájárulni.
Ráadásul a szállítási költség olcsóbb Európába, mint Ázsiába. Na meg az is fontos, hogy az amerikai földgáz ára 5,4 USD/MMBTU azaz 16,7 EUR/MWh (erre jön még rá valamennyi szállítási költség), miközben a holland börzén 103 euró körül mozog a gázár. Így ha a szállítási lehetőség szűk keresztmetszetétől (korlátozások, kevés LNG terminál) eltekintünk, akkor az orosz gázhoz képest most olcsóbb amerikai gáznak köszönhetően jelentősen csökkenhet az európai gáz ára is, de hosszabb távon magasabb árakkal kell számolnunk, mint amiket korábban láthattunk.
Valószínűleg nem fogunk visszatérni a 10-20 euró közötti gázárhoz, de néhány éven belül (ahogy az LNG terminálok épülnek) vélhetően 20-40 euró közötti árakat láthatunk majd újra. Sőt, elképzelhető, hogy a jövő heti szakértői tárgyalásokon sikerül olyan gázszállítási szerződést kicsikarni az amerikaiakból, ami már hamarabb elhozhatja az enyhülést az európai piacon. Így az inflációs veszély csökkenne, s a növekedési kilátások is legalább részben helyreállnának.