Több mint hétszázzal több ügyet zártak le a békéltető testületek
Hangsúlyozták, az MKIK által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, a fogyasztók és a vállalkozások közötti független, alternatív vitarendezési fórumok az ország egész területén elérhetők.
Részletezték, hogy a legnagyobb mértékű 563 darabos növekedést a Budapesti Békéltető Testület (5287 ügy), a Fejér Vármegyei Békéltető Testület (+128 ügy, összesen 913 ügy) és a Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület (+49 ügy, összesen 986 ügy) érte el.
A budapesti után a második legtöbb, 1185 ügyet a Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület, a harmadik legtöbbet a 1115-öt a Pest Vármegyei Békéltető Testület zárt le. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Békéltető Testület 789, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Békéltető Testület 660, a Baranya Vármegyei Békéltető Testület pedig 639 ügyet fejezett be.
A testületek elsődleges célja a felek közötti egyezség létrehozása, amely a leghatékonyabb, és a legköltségkímélőbb módja a fogyasztói jogviták rendezésének.
A 2024. évi 3723-ról tavaly 3949-re emelkedett az olyan ügyek száma, amelyekben egyezség született. Ez azért is kiemelkedő eredmény, mert a békéltető eljárás legfontosabb célja éppen a felek közötti megegyezés elérése - írták a közleményben.
A fogyasztóvédelmi törvény módosításának értelmében 2026. január 1-jétől egy termékvásárlás, vagy szolgáltatás igénybevétele estén a mikro-, kis- és középvállalkozások végső felhasználóként kvázi fogyasztói minőségben fordulhatnak a békéltető testületekhez. Így a jogviták a bírósági útnál egyszerűbb, gyorsabb, költségkímélő módon rendezhetők a kkv-k számára is - hívta fel az MKIK közleményében a figyelmet.
