Tucatnyi új üzleti célú repülőtér épül Magyarországon
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) szervezésében megrendezett Kelet-Európai Intermodális Konferencián Magyar Levente a kormány logisztikai fejlesztési elképzeléseiről és eredményeiről beszélt. Kifejtette, hogy a kormány asztalán van egy átfogó repülőtérfejlesztési stratégia, amelynek fontos része az áruszállítási légi kapacitások földi kiszolgáló elemeinek a megteremtése. A stratégia másik lényegi pontja, hogy minden jelentősebb magyarországi város elérhető legyen business jet-tel. „Nem kel mindenhova nagygépes kapacitású repülőtér, de Nyíregyházának kell egy tisztességes, másfél kilométer hosszú kifutópályájú repülőtér, hogy ha üzleti partnerek érkeznek, például a fejlesztés alatt álló záhonyi térségbe, akkor ne kelljen Budapestről, vagy Debrecenből autózniuk” – hangsúlyozta az államtitkár. Emellett a piaci szereplők olyan teherszállítási gépek fogadására alkalmas egységeket fognak fejleszteni, amelyek a magyarországi légi szállítást új dimenziókba helyezik.
Komoly fejlesztések a szárazföldön
Magyar Levente szerint a szárazföldi logisztikai kapacitások területén óriási fejlődés volt az elmúlt évtizedben. Míg tíz évvel ezelőtt három autópálya érte el az országhatár, most van hét, és még ugyanennyit átadnak a következő években. Tervben van továbbá autópálya leágazás megépítése Záhonyál, ahol az építkezés hamarosan megindul.
A vízi szállítmányozásról szólva az államtitkár elmondta, hogy ezen a területen az elmúlt években "nem sok történt", fontos lenne nagyobb mértékben kihasználni a Duna és egyéb magyar folyók kapacitásait.
Magyarország visszakerül a vasúti logisztika térképére
A vasúti infrastruktúra területén szintén komoly fejlesztések zajlanak, köztük a Budapest-Belgrád vonal, mellyel Magyarország évtizedes lemaradást pótol. A beruházás fő célja, hogy a görög kikötőkbe érkező árukat Magyarországon keresztül szállítsák Nyugat-Európába. Hozzátette, hogy a tervezés alatt álló V4 gyorsvasút is új perspektívát nyit a vasúti szállítás területén.
A rendszerváltást követő kormányok mulasztásaként említette a záhonyi, geostratégiai jelentőségű térség fejlesztését. Szerinte időszerű az egykor hatalmas logisztikai kapacitás újraépítése is, amely a rendszerváltás előtt öt-hatezer embernek adott munkát, mára viszont leépült, csak ötszázan dolgoznak ott. Az itt zajló fejlesztések zászlóshajója a fényeslitkei East-West Gate terminál, amelyet 140 hektáros – a Margitszigetnél nagyobb – területen alakítanak ki. Itt már 10 kilométer új vasúti vágányt fektettek le. „Az East-West Gate terminál megépítése visszarakja a térséget a világtérképre, összekapcsolja az egyre nagyobb volumenben termelő távol-keleti térséget Európával” – mondta Magyar Levente.
Az MLSZKSZ konferenciáján bemutatott East-West Gate terminál az intermodális szállítás egyik zászlóshajója lesz Magyarországon. A 30 milliárd forintos magánberuházásból épülő, a normál és a széles vasúti nyomtáv találkozásánál található létesítmény 2022 első negyedévében áll üzembe. A terminál évente akár 1 millió darab 20 lábas konténert (TEU) is tud majd kezelni, elméleti kapacitását és területét tekintve is a legnagyobb ilyen létesítmény lesz a kontinensen. A terminál alkalmas hagyományos közúti félpótkocsik vasútra rakására is.
Első alkalommal rendezték meg a Kelet-Európai Intermodális Konferenciát Magyarországon, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) szervezésében. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát fuvarozási módok fejlesztésének szükségességére. Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az intermodális fuvarozás gyors terjedése nélkül nem valósíthatók meg az európai zöld megállapodásában (European Green Deal) lefektetett célok, azaz, hogy 2030-ra 55 százalékkal, 2050-re 90 százalékkal csökkentsük a környezetünk terhelését.