Választások hétvégéje

Finnország választ

E hét vasárnapján Finnországban a választók a következő négyéves ciklus idejére döntenek a képviselők személyéről. Az egykamarás finn parlamentben kétszáz politikus foglal helyet, akik közül 199 főt a polgárok arányos, nyílt listás rendszerben választanak meg, tizenhárom darab, többmandátumos választókerületben. A kétszázadik képviselőt Finnország autonóm tartománya, az Åland-szigetek adja.

A közvéleménykutatások alapján vasárnap a legnagyobb esélye a győzelemre a jobboldali Nemzeti Koalíciónak van. A párt, mely az Európai Parlamentben az Európai Néppárt tagja liberális, konzervatív nézeteket vall. Választási programjukban egyebek mellett az életszínvonal emelése, a megújuló energiaforrások felhasználása és a védelmi képességek fokozása jelenik meg prioritásként. Ez utóbbi magában foglalja az európai védelmi ipar fejlesztésének támogatását is. Az Uniót érintően a legfontosabb elérendő célnak a versenyképesség növelését tartják, illetve szorosabbra fűznék az együttműködést azokon a területeken, ahol az szükséges, továbbá szorgalmazzák a Kínától vagy éppen Oroszországtól való függőség felszámolását.

A jelenlegi kormánypárt, a Finn Szociáldemokrata Párt a második legnépszerűbb párt jelenleg az országban, támogatottsága azonban megegyezik a Finnek Pártja nevű politikai szervezetével. A regnáló kormányfő, Sanna Marin vezette Szociáldemokrata Párt hat irányvonalat jelölt ki választási programjában. A Nemzeti Koalícióhoz hasonlóan az ország biztonságát és a klímavédelmet fontos prioritásként nevezik meg, ezen túlmenően hangsúlyt fektetnének a foglalkoztatottság növelésére, az oktatásra, a fiatalok képességeinek fejlesztésére. Az Európai Unió működésének hatékonyságát fokoznák, amelyet egyebek mellett a döntéshozatali eljárás reformjával érnének el, továbbá céljuk a klímasemleges, versenyképes Unió megteremtése. Sanna Marin kormányának egyik legjelentősebb döntése az volt, hogy az orosz–ukrán háború hatására Finnország felvételét kérte a NATO-ba.

A jobboldali Finnek Pártja nevű politikai erő az elmúlt egy esztendő során folyamatosan növelni tudta támogatottságát, és mára Finnország második legnépszerűbb politikai szervezetévé vált. Az áprilisi választásra készülve a párt kampányának középpontjába a bevándorlás ügyét emelte. Visszaszorítanák a harmadik országokból Finnországba érkezők számát, mely személyek ellátása álláspontjuk szerint komoly terhet jelent a finn adófizetők számára. A Finnek Pártja elkötelezett továbbá Ukrajna támogatása mellett, melynek céljából a fegyverszállításokkal is egyetértenek, hosszú távon pedig az Európai Unióból való kilépést tartanák kívánatosnak.

E három szervezeten kívül leginkább a Centrumpárt, a Zöld Liga, illetve a Finn Baloldali Szövetség tagjai tekinthetnek nagy várakozással az április másodikai választások elé, amelyen jó eséllyel sikerülhet mandátumokat szerezniük.

A választási győzelem ugyanakkor nagy valószínűséggel egyik félnek sem jelent majd azonnali kormányalakítást – ehhez százegy fő támogatása kellene –, ugyanis a választási rendszerből fakadóan a hatalmon lévő ötpárti kormánykoalíció helyére minden bizonnyal csak egy újabb szövetség tud lépni, így a voksolás utáni időszak a koalíciós tárgyalásokról szól majd.

Bulgária választ

Bulgáriában április első vasárnapján előrehozott választásokat rendeznek, amely két év alatt az ötödik voksolás lesz a kelet-európai országban. A 240 fős egykamarás parlament tagjait a polgárok arányos, nyílt listás rendszerben választják meg, harmincegy, többmandátumos választókerületben. A törvényhozásba az a párt juthat be, amelyre a leadott szavazatok aránya eléri a négy százalékot.

A közvéleménykutatások szerint a két legnépszerűbb politikai erő napjainkban Bojko Boriszov pártja, a jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), illetve a Folytatjuk a változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) választási koalíciója. Mindketten alapvetően Európa-párti, Nyugat-párti politikát folytatnának, az egyébként Oroszország iránt kevésbé elutasító társadalomban, a PP és a DB ezen felül a korrupció elleni küzdelemre is kiemelt hangsúlyt fektetne.

E két párténál jelentős mértékben kisebb népszerűséggel bírnak, de harmadik és negyedik legerősebb szervezetként várhatják a voksolást, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért, mely párt a török kisebbség érdekeit képviseli, illetve az euroszkeptikus, nacionalista Újjászületés.

A finnekhez hasonló módon, Bulgáriában is koalíciós tárgyalásokra lehet számítani a szavazást követően, melynek egyik nagy kérdése lesz, hogy elkerülhető-e az ötödik előrehozott, összességében hatodik parlamenti választás alig több, mint huszonnégy hónap leforgása alatt.