Valóban ébredezünk az inflációs sokkból?

A KSH legfrissebb adatai alapján kimondhatjuk, hogy ismét mérföldkőhöz érkeztünk: a hónap elején megtudtuk, hogy októberben már egyszámjegyű, 9,9% lett a fogyasztói áremelkedés mértéke, illetve a napokban kiderült, hogy szeptembertől ismét pozitívra váltott a reálkereset növekedése, 1,7%-kal lett nagyobb a bruttó átlagkereset vásárlóértéke, mint tavaly szeptemberben volt. Az infláció tavaly áprilisban volt legutóbb egyszámjegyű, a reálkereset pedig tavaly szeptember óta volt negatív.

Infláció

Ha alaposabban megvizsgáljuk az infláció alakulását, láthatjuk, hogy októberben az előző év azonos hónapjához viszonyított áremelkedésünk a szeptemberi szintnél 2,6 százalékponttal alacsonyabb. Ennek csak egyik oka a sokak által emlegetett „bázishatás”, azaz a viszonyítási alapként használt tavaly októberi magas árszínvonal. Tavaly szeptemberről októberre 1 százalékponttal nőtt az infláció, tehát a 2,6 százalékpontos idei csökkenésből 1 százalékpontot lehet a megemelkedett bázisnak tulajdonítani. A többi javulás egyértelműen azzal magyarázható, hogy az élelmiszereknek, a háztartási energiának (gáz, áram, egyéb fűtés) és az üzemanyagoknak is csökkent az ára októberben a szeptemberihez viszonyítva. Tehát októberben is összességében deflációt (az általános árszínvonal csökkenését) tapasztalhattunk, nem csupán dezinflációt (azaz az infláció csökkenését, az árak kisebb mértékű növekedését). Az idén ez már május után a második deflációs hónapunk volt. 

Az Eurostat előírásai szerinti harmonizált árindex (HICP) ebben a hónapban 9,6% volt. Az eltérés abból fakad, hogy a KSH által általánosan használt inflációs adat nem tartalmazza a külföldiek magyarországi vásárlásait, az uniós pedig minden hazai vásárlást beszámít. Mivel tavaly december közepéig élt az üzemanyagok ársapkája a magyar rendszámú autók tankolásánál, a külföldi rendszámúak pedig már nyár óta piaci áron tankoltak, ezért a külföldiek bázisa magasabb, az inflációja pedig alacsonyabb most. A legfrissebb adatok szerinti országsorrendben még mindig a magyar infláció a legmagasabb, de tőlünk alig tér el Csehország (9,5%), majd Románia és Szlovákia, s a többi közép-európai ország is szorosan követ bennünket. Az orosz–ukrán háborúhoz földrajzilag közelebb eső országoknak egyértelműen magasabb az inflációs szintje, mint a háborútól távolabb levő országoknak még akkor is, ha azok akár tagjai is már az euróövezetnek.

Ha a januári árszínvonalhoz hasonlítjuk az egyes tagországok októberi adatait, akkor hazánkban e kilenc hónap Eurostat módszertana szerint számolt együttes inflációja csupán 3,4%, ami a 11. legalacsonyabb érték, kisebb, mint az unió átlaga. E számok is mutatják, hogy idén januárig emelkedtek hónapról hónapra az árak, majd ez a dinamika oly mértékben tört meg, hogy még egész évre kivetítve is 5% alatti szinten lenne csupán.

Az élelmiszerek októberi HICP adatát vizsgálva hazánkban 6%-os fogyasztói áremelkedést tapasztalhatunk az előző év októberéhez viszonyítva, ami a 8. legkisebb érték a tagállamok között, alacsonyabb már, mint az uniós átlag. Ez egyértelműen a GVH árfigyelőjének köszönhető, ami jelentősen növelte a piaci versenyt az élelmiszerkereskedelemben, ezáltal letörte az árakat, illetve segítette a tudatos vásárlók vásárlási döntéseit.

Ahogy erről előző írásainkban is beszámoltunk, a korábbi magas inflációs időszakainkhoz viszonyítva a mostani sokk sokkal rövidebb volt. Egész Európában olyan mértékben megugrott az infláció, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. A nyugat-európai országok a hetvenes évekbeli olajválság óta nem tapasztaltak hasonlót, a környező országok pedig a rendszerváltás idején éltek át legutóbb ilyen mértékűt. Érdemes emlékeznünk arra, hogy hazánkban 1988–1997 között egy évtizeden át 15% feletti, s ebből 1996 IV. negyedévéig 20% feletti volt az éves áremelkedés mértéke. (Erről részletesen itt írtunk.)

Reálkeresetek alakulása

Ahogy erről korábban írtunk, míg 2010 előtt az emberek megélhetését a munkahelyek elvesztése és a reálkeresetek csökkenése egyaránt veszélyeztette, az elmúlt években egyedül a reálkeresetek csökkenésével kellett megbirkózni az uniós polgároknak. Erről szólt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nemrégiben a Magyar Tudomány Ünnepén tartott „Ébredés az inflációs sokkból” c. konferencia is.


Szeptemberben a bruttó átlag- és mediánkereset is 14,1%-kal volt magasabb az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. A növekedés az első háromnegyed évben együttesen is 14% volt, de a KSH gyorsjelentése is megemlíti, hogy ha a múlt februári „fegyverpénzt” kivesszük a viszonyítási alapból (amit a fegyveres testületek dolgozói kaptak egyszeri juttatásként), akkor ez a növekedés 1,8 százalékponttal nagyobb, azaz 15,8%-os. Majdnem megegyezik a rendszeres kereset háromnegyedéves emelkedésével, ami 15,9% volt ebben az időszakban. Az iparban összességében 18,7%, a mezőgazdaságban 17%, sőt, a szociális ellátásban dolgozók esetében is 18,4% volt a bruttó átlagkereset emelkedése a január–szeptemberi időszakban az előző év azonos időszakához viszonyítva. 

A következő, az októberi kereseti adatokat majd januárban adja ki a KSH, de már prognosztizálható, hogy megközelítheti vagy esetleg el is elérheti idén az éves bruttó átlagkereset a 580 ezer forintot. Ennek azért is van komoly valószínűsége, mert idén már decembertől 15%-kal emelkedik a minimálbér és 10%-kal a garantált bérminimum, ennek hatására az alsóbb kereseti sávok, illetve a minimálbérhez kötött egyéb pótlékok, juttatások is a szokásosnál korábban emelkedni fognak, ami már az idei éves átlagkeresetre is pozitív hatással lesz.

Növekedés a fogyasztás bővülésével

A polikrízises időszakban a munkaerőpiac ellenállt, az inflációs sokkból kilábalóban vagyunk, a reálkeresetek ismét nőnek, az idei harmadik negyedévben kikerültünk a technikai recesszióból, így a következő feladat a növekedés helyreállítása, ahogy ez az NKE konferenciáján is elhangzott.

A növekedéshez elengedhetetlen a fogyasztás bővülése: ha a fogyasztás bővül, akkor a magyar költségvetés bevételei is emelkednek. Hazánkban az adórendszer súlypontja áthelyeződött, míg 2010 előtt az adóbevételek jelentős részét adták a munkát terhelő adók bevételei, addig mára ez jelentősen lecsökkent, a tagországok között a második legalacsonyabb, s a fogyasztási adók jelentik a költségvetési adóbevételek nagy részét. Tehát a költségvetés egyensúlya is akkor áll helyre, ha a fogyasztás növekedik.

A kiskereskedelmi fogyasztás volumene ugyan a legfrissebb adatok szerint szeptemberben is csökkent 7,3%-kal az előző év azonos időszakához viszonyítva, de ez a márciusi 13,1%-os csökkenésnek már közel fele csupán. Szeptemberben a mérséklődés felét az üzemanyag-fogyasztás visszaesése adta, az élelmiszer mindössze 1,1 százalékponttal, a nem élelmiszer pedig 2,7 százalékponttal esett vissza. A MOL vezérigazgatója szerint az üzemanyag-értékesítés volumenének csökkenése azzal magyarázható, hogy tavaly az ársapkák időszakában rengeteg külföldi tankolt nálunk. Mivel tavaly december közepén megszűntek az ársapkák, így becsülhető, hogy legkésőbb januártól a fogyasztási volumen ismét növekedni fog, így a teljes kiskereskedelmi volumencsökkenés is megszűnik.

Ha újabb váratlan hatás nem éri a gazdaságot, akkor rövidesen elérkezünk arra a pontra, ahol kimondhatjuk, ismét kiléptünk a gödörből. 

Megjelentek az első 5 százalékos lakáshitel ajánlatok!

Mától kínálhatják a bankok a fiataloknak szóló 5 százalékos lakáshitel konstrukcióikat, és a lehetőséggel azonnal több bank is élt. Elsőként az Erste Bank, az MBH Bank, az OTP Bank és a K&H Bank jelentek meg a kedvezményes kamatozású lakáshitelükkel. A BiztosDöntés.humegnézte a részletes feltételeket.
2025. 04. 02. 03:30
Megosztás:

Márciusban is folytatódott az ingatlanpiac felívelése

A Duna House (DH) közreadja havi Tranzakciószám Becslését (DHTB) és jelzáloghitel előrejelzését, amely szerint márciusban országosan 12 200 lakóingatlan cserélt tulajdonost és 125 milliárd forint szerződéses összegben realizálódott lakáscélú jelzáloghitel.
2025. 04. 02. 03:00
Megosztás:

Hatalmas károk a mezőgazdaságban, gyorsítani kell a biológiai alapok innovációját

A modern magyar mezőgazdaság a legnehezebb öt évén van túl, az ágazatot egyszerre sújtják különféle problémák, amelyek közül a klímaváltozás hatása messze a legsúlyosabb. A változó éghajlat miatt az agráriumot ért károk mértéke a becslések szerint mintegy 1000 milliárd forintot tett ki 5 év alatt.
2025. 04. 02. 02:30
Megosztás:

Újabb csúcson a BUX, stabil maradt a részvénypiac forgalma

Tartja történelmi magasságát a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX, amely 1,77 százalékos növekedést követően, 88 686,46 ponton zárta a márciusi hónapot. A részvénypiac összforgalma a februári szintet tartva, 418,7 milliárd forintot tett ki, amely napi bontásban 19,94 milliárd forintot jelent. A legnépszerűbb részvényeknek az OTP Bank, a Richter Gedeon és a MOL bizonyultak, sorrendben 271,4, 59,4 és 39,4 milliárd forint értékű forgalommal, emellett a BÉTa Piac kínálata jelentősen bővült a hónapban. A befektetési szolgáltatók között a WOOD & Company zárt az élen, őt a Concorde, majd az ERSTE követte.
2025. 04. 02. 02:00
Megosztás:

Fehér Ház: az elnöki aláírást követően azonnal hatályba lép az új amerikai vámrendszer

Az elnöki aláírást követően azonnal hatályba lép az új amerikai vámrendszer, már szerdán - közölte a Fehér Ház szóvivője kedden újságírók előtt.
2025. 04. 02. 01:30
Megosztás:

Nyugdíjba menne? Mutatjuk mikor érdemes, mert az időzítés kulcsfontosságú!

Mit érdemes mérlegelni a nyugdíjba vonulás időzítésénél? Mi történik, ha túl korán döntünk? Megválaszoljuk a legfontosabb kérdéseket. (Vonatkozó jogszabály: – 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról)
2025. 04. 02. 01:00
Megosztás:

Mi az a wrapped token? – Wrapped token jelentése: hidak, amelyek összekötik a blokkláncokat

A DeFi világa egyre összetettebb, de közben egyre átjárhatóbb is – köszönhetően egy zseniális megoldásnak: a wrapped tokeneknek. Ezek a „becsomagolt” kriptoeszközök új szintre emelik a blokkláncok közötti interoperabilitást, miközben likviditást és rugalmasságot visznek a decentralizált pénzügyekbe. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan működnek, miben különböznek a natív tokenektől, és hogyan lehet őket egyszerűen átváltani például a Trust Wallet segítségével.
2025. 04. 01. 23:30
Megosztás:

ÁKK: időarányosan teljesült az idei finanszírozási terv

Időarányosan jól áll a központi költségvetés idei finanszírozása, az egész évre tervezett bruttó kibocsátás több mint 38 százaléka teljesült az első negyedévben – közölte az MTI-vel kedden az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK).
2025. 04. 01. 23:00
Megosztás:

A Mol 275 forint körüli osztalékot fizethet

A Mol igazgatósága részvényenként 165 forint alaposztalékot és 110 forint körüli rendkívüli osztalék fizetését javasolja a közgyűlésnek - olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján kedden közzétett tájékoztatóban.
2025. 04. 01. 22:30
Megosztás:

Putyin: Oroszország elégedett Kínával való kapcsolatainak fejlődésével

Oroszország elégedett Kínával folytatott kapcsolatainak fejlődésével - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden a Kremlben fogadta Vang Ji kínai külügyminisztert.
2025. 04. 01. 22:00
Megosztás:

Elindult a jelentkezés az MCC egyetemi programjának juniorképzésére

Június 29-ig várja a diákok jelentkezését egyetemi programja juniorképzésére a Mathias Corvinus Collegium (MCC) - közölte az intézmény kedden az MTI-vel.
2025. 04. 01. 21:30
Megosztás:

A Roszatom az északi-tengeri hajózási útvonal dinamikus fejlesztéséről

A Roszatom vezetői is részt vettek az Északi-sarkvidék – a párbeszéd területe mottóval rendezett VI. Nemzetközi Sarkvidéki Fórumon Murmanszkban.
2025. 04. 01. 21:00
Megosztás:

Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót

Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát - írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
2025. 04. 01. 20:30
Megosztás:

Így alakult a forint kedd estére

Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 04. 01. 19:30
Megosztás:

Brit kormányfő: Nem szabad elhamarkodottan reagálni az amerikai vámokra

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Nagy-Britanniának nem szabad reflexszerű válaszlépéseket adnia az amerikai kormány által bejelentett importvámokra.
2025. 04. 01. 19:00
Megosztás:

MOHU REpont: Az applikációján keresztül eddig 12 milliárd forintot kaptak vissza a fogyasztók

Már csaknem 10 milliónál jár a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. kötelező visszaváltási rendszerében, a REpont applikáción keresztül teljesített közvetlenül bankszámlára történő utalások száma, ennek eredményeként eddig közel 12 milliárd forintot kaptak vissza a fogyasztók a digitális platform használatával - közölte a MOHU kedden az MTI-vel.
2025. 04. 01. 18:30
Megosztás:

Gázkitermelési érdekeltségeket vásárolt a Mol

A Mol megvásárolta a az O&GD Endrőd környéki gázmezőit és az ehhez kapcsolódó infrastruktúrát - közölte a Mol kedden az MTI-vel.
2025. 04. 01. 18:00
Megosztás:

Növekszik a kockázatkerülés: value vs. growth részvények

Damodaran számításai szerint a decemberi, januári és februári időszakban az amerikai részvénykockázati prémium (ERP0) még rendre 3,85, 4 és 3,95 százalék volt, amelyek 2016 óta, amióta a havi becsléseket végzi, a legalacsonyabb értékek (visszamenőleges 12 hónapos, fentartható osztalék alapján).
2025. 04. 01. 17:30
Megosztás:

Márciusban élénkült a kereslet az országos lakáspiacon

Márciusban az eladó lakóingatlanok iránti kereslet 10 százalékkal, az első negyedévben 7 százalékkal nőtt éves összevetésben, a tulajdonosok és ingatlanközvetítők a múlt hónapban 37 ezer lakóingatlan-hirdetést adtak fel, ami csaknem 15 százalékkal több mint egy évvel korábban - közölte saját adatai alapján az ingatlan.com kedden az MTI-vel.
2025. 04. 01. 17:00
Megosztás:

A kormány legalább 10%-os tarifacsökkentést vár a távközlési szolgáltatóktól

A Portfolio.hu internetes gazdasági lap tegnap arról számolt be, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tarifacsökkentést vár a távközlési cégektől.
2025. 04. 01. 16:30
Megosztás: