Valóban ébredezünk az inflációs sokkból?

A KSH legfrissebb adatai alapján kimondhatjuk, hogy ismét mérföldkőhöz érkeztünk: a hónap elején megtudtuk, hogy októberben már egyszámjegyű, 9,9% lett a fogyasztói áremelkedés mértéke, illetve a napokban kiderült, hogy szeptembertől ismét pozitívra váltott a reálkereset növekedése, 1,7%-kal lett nagyobb a bruttó átlagkereset vásárlóértéke, mint tavaly szeptemberben volt. Az infláció tavaly áprilisban volt legutóbb egyszámjegyű, a reálkereset pedig tavaly szeptember óta volt negatív.

Infláció

Ha alaposabban megvizsgáljuk az infláció alakulását, láthatjuk, hogy októberben az előző év azonos hónapjához viszonyított áremelkedésünk a szeptemberi szintnél 2,6 százalékponttal alacsonyabb. Ennek csak egyik oka a sokak által emlegetett „bázishatás”, azaz a viszonyítási alapként használt tavaly októberi magas árszínvonal. Tavaly szeptemberről októberre 1 százalékponttal nőtt az infláció, tehát a 2,6 százalékpontos idei csökkenésből 1 százalékpontot lehet a megemelkedett bázisnak tulajdonítani. A többi javulás egyértelműen azzal magyarázható, hogy az élelmiszereknek, a háztartási energiának (gáz, áram, egyéb fűtés) és az üzemanyagoknak is csökkent az ára októberben a szeptemberihez viszonyítva. Tehát októberben is összességében deflációt (az általános árszínvonal csökkenését) tapasztalhattunk, nem csupán dezinflációt (azaz az infláció csökkenését, az árak kisebb mértékű növekedését). Az idén ez már május után a második deflációs hónapunk volt. 

Az Eurostat előírásai szerinti harmonizált árindex (HICP) ebben a hónapban 9,6% volt. Az eltérés abból fakad, hogy a KSH által általánosan használt inflációs adat nem tartalmazza a külföldiek magyarországi vásárlásait, az uniós pedig minden hazai vásárlást beszámít. Mivel tavaly december közepéig élt az üzemanyagok ársapkája a magyar rendszámú autók tankolásánál, a külföldi rendszámúak pedig már nyár óta piaci áron tankoltak, ezért a külföldiek bázisa magasabb, az inflációja pedig alacsonyabb most. A legfrissebb adatok szerinti országsorrendben még mindig a magyar infláció a legmagasabb, de tőlünk alig tér el Csehország (9,5%), majd Románia és Szlovákia, s a többi közép-európai ország is szorosan követ bennünket. Az orosz–ukrán háborúhoz földrajzilag közelebb eső országoknak egyértelműen magasabb az inflációs szintje, mint a háborútól távolabb levő országoknak még akkor is, ha azok akár tagjai is már az euróövezetnek.

Ha a januári árszínvonalhoz hasonlítjuk az egyes tagországok októberi adatait, akkor hazánkban e kilenc hónap Eurostat módszertana szerint számolt együttes inflációja csupán 3,4%, ami a 11. legalacsonyabb érték, kisebb, mint az unió átlaga. E számok is mutatják, hogy idén januárig emelkedtek hónapról hónapra az árak, majd ez a dinamika oly mértékben tört meg, hogy még egész évre kivetítve is 5% alatti szinten lenne csupán.

Az élelmiszerek októberi HICP adatát vizsgálva hazánkban 6%-os fogyasztói áremelkedést tapasztalhatunk az előző év októberéhez viszonyítva, ami a 8. legkisebb érték a tagállamok között, alacsonyabb már, mint az uniós átlag. Ez egyértelműen a GVH árfigyelőjének köszönhető, ami jelentősen növelte a piaci versenyt az élelmiszerkereskedelemben, ezáltal letörte az árakat, illetve segítette a tudatos vásárlók vásárlási döntéseit.

Ahogy erről előző írásainkban is beszámoltunk, a korábbi magas inflációs időszakainkhoz viszonyítva a mostani sokk sokkal rövidebb volt. Egész Európában olyan mértékben megugrott az infláció, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. A nyugat-európai országok a hetvenes évekbeli olajválság óta nem tapasztaltak hasonlót, a környező országok pedig a rendszerváltás idején éltek át legutóbb ilyen mértékűt. Érdemes emlékeznünk arra, hogy hazánkban 1988–1997 között egy évtizeden át 15% feletti, s ebből 1996 IV. negyedévéig 20% feletti volt az éves áremelkedés mértéke. (Erről részletesen itt írtunk.)

Reálkeresetek alakulása

Ahogy erről korábban írtunk, míg 2010 előtt az emberek megélhetését a munkahelyek elvesztése és a reálkeresetek csökkenése egyaránt veszélyeztette, az elmúlt években egyedül a reálkeresetek csökkenésével kellett megbirkózni az uniós polgároknak. Erről szólt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nemrégiben a Magyar Tudomány Ünnepén tartott „Ébredés az inflációs sokkból” c. konferencia is.


Szeptemberben a bruttó átlag- és mediánkereset is 14,1%-kal volt magasabb az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. A növekedés az első háromnegyed évben együttesen is 14% volt, de a KSH gyorsjelentése is megemlíti, hogy ha a múlt februári „fegyverpénzt” kivesszük a viszonyítási alapból (amit a fegyveres testületek dolgozói kaptak egyszeri juttatásként), akkor ez a növekedés 1,8 százalékponttal nagyobb, azaz 15,8%-os. Majdnem megegyezik a rendszeres kereset háromnegyedéves emelkedésével, ami 15,9% volt ebben az időszakban. Az iparban összességében 18,7%, a mezőgazdaságban 17%, sőt, a szociális ellátásban dolgozók esetében is 18,4% volt a bruttó átlagkereset emelkedése a január–szeptemberi időszakban az előző év azonos időszakához viszonyítva. 

A következő, az októberi kereseti adatokat majd januárban adja ki a KSH, de már prognosztizálható, hogy megközelítheti vagy esetleg el is elérheti idén az éves bruttó átlagkereset a 580 ezer forintot. Ennek azért is van komoly valószínűsége, mert idén már decembertől 15%-kal emelkedik a minimálbér és 10%-kal a garantált bérminimum, ennek hatására az alsóbb kereseti sávok, illetve a minimálbérhez kötött egyéb pótlékok, juttatások is a szokásosnál korábban emelkedni fognak, ami már az idei éves átlagkeresetre is pozitív hatással lesz.

Növekedés a fogyasztás bővülésével

A polikrízises időszakban a munkaerőpiac ellenállt, az inflációs sokkból kilábalóban vagyunk, a reálkeresetek ismét nőnek, az idei harmadik negyedévben kikerültünk a technikai recesszióból, így a következő feladat a növekedés helyreállítása, ahogy ez az NKE konferenciáján is elhangzott.

A növekedéshez elengedhetetlen a fogyasztás bővülése: ha a fogyasztás bővül, akkor a magyar költségvetés bevételei is emelkednek. Hazánkban az adórendszer súlypontja áthelyeződött, míg 2010 előtt az adóbevételek jelentős részét adták a munkát terhelő adók bevételei, addig mára ez jelentősen lecsökkent, a tagországok között a második legalacsonyabb, s a fogyasztási adók jelentik a költségvetési adóbevételek nagy részét. Tehát a költségvetés egyensúlya is akkor áll helyre, ha a fogyasztás növekedik.

A kiskereskedelmi fogyasztás volumene ugyan a legfrissebb adatok szerint szeptemberben is csökkent 7,3%-kal az előző év azonos időszakához viszonyítva, de ez a márciusi 13,1%-os csökkenésnek már közel fele csupán. Szeptemberben a mérséklődés felét az üzemanyag-fogyasztás visszaesése adta, az élelmiszer mindössze 1,1 százalékponttal, a nem élelmiszer pedig 2,7 százalékponttal esett vissza. A MOL vezérigazgatója szerint az üzemanyag-értékesítés volumenének csökkenése azzal magyarázható, hogy tavaly az ársapkák időszakában rengeteg külföldi tankolt nálunk. Mivel tavaly december közepén megszűntek az ársapkák, így becsülhető, hogy legkésőbb januártól a fogyasztási volumen ismét növekedni fog, így a teljes kiskereskedelmi volumencsökkenés is megszűnik.

Ha újabb váratlan hatás nem éri a gazdaságot, akkor rövidesen elérkezünk arra a pontra, ahol kimondhatjuk, ismét kiléptünk a gödörből. 

Felméri az utazási szokásokat a Volánbusz

A Volánbusz szolgáltatásai fejlesztése érdekében kérdőívvel méri fel az utazási szokásokat és azt, hogy az emberek milyen fejlesztéseket látnának szívesen a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben - közölte a Volánbusz Zrt. pénteken az MTI-vel.
2024. 02. 25. 04:00
Megosztás:

Elvitték minden idők legnagyobb ötöslottó nyereményét

Huszonkilenc hét halmozódás után elvitte egy játékos minden idők legnagyobb ötöslottó nyereményét, a telitalálatos szelvény tulajdonosa több mint 6,5 milliárd forintot nyert - tájékoztatta a Szerencsejáték Zrt. szombaton az MTI-t.
2024. 02. 25. 03:00
Megosztás:

Burkolt nyugdíj korhatár emelés? Nők 40 nyugdíj helyett jöhet a Nők 41, Nők 42 nyugdíjak?

Simovits András közgazdász és egyetemi tanár javaslata szerint érdemes lenne bevezetni egy rugalmas korhatárt a hazai nyugdíjrendszerben. Azt állítja, hogy a korhatártól lefelé történő elmozdulás esetén büntetés járna, míg felfelé történő elmozdulás esetén jutalmazás lenne a cél. Erről az elképzelésről a HVG 31. számában olvashattunk részletesebben. Emellett Simovits azt is javasolja, hogy a Nők 40 korkedvezményes nyugdíját is át kellene alakítani, így jönne a Nők 41, Nők 42 vagy a Nők 43 nyugdíja. Mit kell erről tudnunk? Cikkünkben összefoglaljuk a fontosabb tudnivalókat.
2024. 02. 25. 02:00
Megosztás:

Egyre zöldebb a kriptopiac, és ez új lehetőség a befektetőknek is

A kriptók vezető érméjét, a Bitcoint sűrűn éri kritika amiatt, hogy rengeteg energiát használ, egyáltalán nem környezetbarát, miközben a technológia már lehetővé teszi, hogy ne így legyen. Az új fejlesztésű kriptók esetében már ez is fontos szempont, így sorra jelennek meg a „zöld” kriptoeszközök. Ezek többféle módon valósítják meg a zöld célt, egyrészt a működésükkel, másrészt a támogatott funkciókkal, amilyen például a környezetbarát közlekedés.
2024. 02. 25. 00:01
Megosztás:

Nagyszabású beruházás kezdődik a Váci Szakképzési Centrum területén

Nagyszabású beruházás kezdődik a Váci Szakképzési Centrum (VSZC) területén, 5,9 milliárd forintból jön létre egy korszerű, 3500 négyzetméteres, több funkciós épület - jelentette be Rétvári Bence pénteken Vácon, a Váci Szakképzési Centrum komplex fejlesztése elnevezésű projekt indítóján pénteken Vácon.
2024. 02. 24. 23:00
Megosztás:

Nőtt a Budapesti Állatkert látogatottsága

A Fővárosi Állat- és Növénykert látogatottsága már 2022-ben visszaállt a járvány előtti szintre, tavaly pedig további több mint hét százalékkal több látogatót fogadott.
2024. 02. 24. 22:00
Megosztás:

Hiányzik még egy lökés a lakáspiacnak

A KSH friss adatai szerint tavaly csak 18,65 ezer új lakás épült fel, ami 9,2 százalékkal kevesebb, mint a 2022-es adat. Az építési engedélyek száma 39%-kal csökkent. Idén sorfordító hónapok jöhetnek a lakáspiacon, ám a szereplők még óvatosak. Ahhoz, hogy 2024-ben érdemben nőjön az otthon-építési kedv, még szükség van egy lökésre, további érdemi kormányzati ösztönzőkre – véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
2024. 02. 24. 21:00
Megosztás:

Közzétette negyedéves jelentését az ORLEN Csoport

A lengyel ORLEN Csoport energetikai vállalat a 2023. december 31-én zárult negyedévben 11,2 milliárd zloty LIFO-alapú EBITDA-t (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt) és 7,3 milliárd zloty nettó nyereséget ért el - tájékoztatta a cég pénteken az MTI-t.
2024. 02. 24. 20:00
Megosztás:

Újabb 193 ezer laptopot kaphatnak az iskolák

2022-ben és 2023-ban 120 ezer, illetve 140 ezer laptopot kaptak a tanárok és diákok ingyenesen az iskolákban. 2024 tavaszán további 193 ezer laptop kiosztása várható - tájékoztatta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.
2024. 02. 24. 19:00
Megosztás:

Stabil a hazai munkaerőpiac

Stabil a belföldi munkaerőpiac, a foglalkoztatottság a rendszerváltás utáni rekordját elérve csúcsközelbe jutott Magyarországon - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorban.
2024. 02. 24. 18:00
Megosztás:

Javította Csehország adósosztályzatának kilátását a Fitch Ratings

Stabilra javította a leminősítés lehetőségére utaló eddigi negatívról Csehország magasan elsőrendű, "AA mínusz" szintű devizaadósság-besorolásának kilátását a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő egyidejűleg megerősítette a cseh szuverén osztályzatot.
2024. 02. 24. 17:00
Megosztás:

Alig drágult a személyautóknál a kgfb

Mindössze 368 forinttal emelkedett a tavalyi IV. negyedévben egy átlagos személyautó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) állománydíja - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szombaton az MTI-vel.
2024. 02. 24. 16:00
Megosztás:

Megkezdődik az új liftek építése a tatabányai vasútállomáson

Megkezdődik az új liftek építése a tatabányai vasútállomáson - közölte a MÁV Zrt. szombaton az MTI-vel.
2024. 02. 24. 15:00
Megosztás:

Leválás: új módszer a vállalatok átalakulására

2024. január 1-jétől új jogintézménnyel, a leválással bővül a Polgári Törvénykönyvnek a jogi személyek szétválására vonatkozó szabályrendszere. Mint minden egyéb átalakulás, egyesülés és szétválás, a leválás is adókövetkezményekkel járhat.
2024. 02. 24. 14:00
Megosztás:

Közzétette 2023-as, negyedik negyedéves konszolidált üzleti eredményeit az ORLEN Csoport

A 2023. december 31-én zárult negyedévben az ORLEN Csoport 11,2 milliárd zloty LIFO-alapú EBITDA-t és 7,3 milliárd zloty nettó nyereséget ért el. A teljes 2023-as évre vonatkozó LIFO-alapú EBITDA1 elérte a 44,8 milliárd zlotyt, a nettó nyereség pedig 27,6 milliárd zloty volt. Az ORLEN Csoport negyedik negyedéves eredményeire pozitív hatással volt a gázszegmens teljesítménye, amely 11 milliárd zlotyval járult hozzá az EBITDA-hoz, elsősorban az alacsonyabb beszerzési költségeknek és a magasabb értékesítési volumennek köszönhetően. Az ORLEN emellett több mint 20 százalékkal növelte kiskereskedelmi értékesítési volumenét az előző évhez képest, részben a magyarországi és szlovákiai hálózatbővítések eredményeként.
2024. 02. 24. 13:00
Megosztás:

Elégedetlenség: A versenyszféra munkavállalóinak közel kétharmada munkahelyet váltana

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, 63 százalékuk tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – derült ki a Trenkwalder február első felében elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
2024. 02. 24. 12:00
Megosztás:

A BAYC társalapítója Greg Solana lett az új vezérigazgató, és az NFC-hez kapcsolódó projektek lendületet kapnak - a MultiversX, az ApeCoin és a Meme Moguls felívelő pályán

A Bored Ape Yacht Club NFT-k alkotója, Greg Solana lett az új vezérigazgató a Yuga Labs-nál. Ő váltja Daniel Alegre-t, aki 2023 áprilisában vette át a vezérigazgatói szerepet. Ennek eredményeként az ApeCoin (APE) hirtelen lendületet kapott, a két hetes grafikonon 23%-kal emelkedett az árfolyama. Emellett a MultiversX (EGLD) is optimista hangulatban van, de a legnagyobb figyelem a Meme Moguls (MGLS) meme érmék felé fordul. Hamarosan indul, és a gyors előértékesítés miatt az egyik legforróbb projekté válhat 2024-ben. Most áttekintjük, hogy mi áll a háttérben. Megvizsgáljuk, hogy melyik a legjobb kriptovaluta jelenleg befektetési célból.
2024. 02. 24. 11:20
Megosztás:

Accor: rekorderedmények 2023-ban globálisan és Magyarországon

Az Accor, a világ vezető szállodaipari csoportja bejelentette 2023-as évre vonatkozó pénzügyi eredményeit. Az EBITDA meghaladta az 1 milliárd eurót, és az eredmény felülmúlja a 2023-ra vonatkozó előrejelzést. A vállalat folytatta vonzó részvényesi hozampolitikáját, és bízik a 2024-es növekedési kilátásokban.
2024. 02. 24. 11:00
Megosztás:

Csak 2023-ban, 55 millió dollárt szerzett vissza a Binance a csalóktól

A digitális pénzügyi eszközök egyre szélesebb körben vállnak elfogadottá, a velük való kereskedelem volumene, a tranzakciók száma ezzel együtt fokozatosan nő. A kriptotér éppen ezért került a csalók és hekkerek célkeresztjébe, habár a törvénytelen tranzakciók száma a kriptotérben elenyésző és fokozatosan csökken. A Binance ügyfélszolgálata és biztonsági csapata a hatóságokkal és a kriptoközösséggel együttműködve sok százmillió dollár értékben mentett meg, vagy szerzett vissza digitális pénzeszközöket hekkerektől, csalóktól, és juttatta őket vissza tulajdonosaiknak az elmúlt két évben.
2024. 02. 24. 10:00
Megosztás:

Deepfake technikák terjedése: harc az újgenerációs kibercsalások ellen

A mesterséges intelligencia eszközeinek elterjedésével ma már minden eddiginél könnyebb megszemélyesíteni valakit és megtéveszteni másokat, pénzt, adatot kicsalni a célpontoktól. A korábban kifejlesztett módszerek hatékonyságát megsokszorozza az AI, melyet a vezető intézmények irányelvek és technológiák kombinációjával próbálnak kezelni – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends 2024 elemzésében.
2024. 02. 24. 09:00
Megosztás: