Varsó ellenzi az európai parlamenti választások szabályainak módosítását

Az Európai Parlament (EP) májusban fogadott el az európai uniós választási szabályok teljes átdolgozását javasló jelentést, amely szerint egységes európai választási rendszerré alakítanák a most 27 eltérő módon zajló EP-választásokat. A tárcaközi egyeztetésre elküldött, majd utóbb a kormány elé bocsátandó lengyel állásfoglalás szerint Varsó nem ért egyet az EP projektjével, mivel annak egyes megoldásai nincsenek összhangban a lengyel jogrenddel. Az EP által javasolt páneurópai listák az Európai Unió föderalizációja felé tett lépést jelentenék - áll az állásfoglalásban. Minthogy a lengyel alkotmány 18 éves korhatárhoz köti a választási jogot, erre hivatkozva azt is ellenzik, hogy az uniós javaslat szerint az EP-választáson minden 16 éven felüli állampolgár részt vehessen.

Eltér a lengyel törvényektől a EP-képviselői posztra jelöltek javasolt minimális életkora is. Míg az EP szerint 18 év lenne a korhatár, Lengyelországban az alsóházba legalább 21 éves, a felsőházba pedig 30 éves jelölt indulhat. Kifogásolják továbbá az EP által javasolt egységes, május 9-ei szavazási időpontot. Mivel az uniós tagállamok többségében vasárnap vagy szombaton szokták megtartani a választásokat, az ettől eltérő dátum csökkentheti a részvételt az EP-választáson - érvelnek.

Ideológiai indíttatásúnak, a női és férfi nem fogalmát használó lengyel alkotmánnyal ellentétesnek minősítik a lengyel állásfoglalásban azt is, hogy az EP-választási listákon a nemek közötti egyenlőséget "a nem-bináris nemű személyek jogainak sértése nélkül" kellene biztosítani.

Az EP javaslata iránti elutasító lengyel álláspontot múlt héten Szymon Szynkowski vel Sek, az új lengyel EU-ügyi miniszter is jelezte az uniós tagországok általános ügyekért felelős minisztereinek luxembourgi értekezletén. A legközelebbi EP-választás 2024 tavaszán várható.