Viharkárok a mezőgazdaságban
A közlemény szerint a kiterjedt mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer - az uniós szabályok keretei között - a fólia alatti növénykultúrában keletkezett károkat kezeli a kárenyhítési alap révén. A termelőeszközökben keletkezett károk okozta jövedelemcsökkenést a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer kezeli. Ezeken túlmenően keresi a szaktárca a költségvetési átcsoportosítás lehetőségét - tették hozzá.
Az AM a pontos helyzetkép érdekében felkéri a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK), hogy a falugazdászok közreműködésével mérje fel a fedett növénytermesztő eszközökben keletkezett károkat. Javasolják az érintetteknek, hogy káraikat a falugazdászoknál jelezzék, hiszen a tényleges károkról azok felmérése után lehet teljes képet kapni. A tárca ezen felül a biztosítótársaságoktól azt kéri, hogy a mezőgazdasági termelők termelési eszközökben, gazdasági épületekben keletkezett, vihar- és homokverés miatti kárbejelentéseit prioritásként kezeljék, a helyszíni kárfelmérésekkor soron kívül járjanak el, hiszen a termeléshez szükséges eszközökben keletkezett károkról van szó - tették hozzá.
A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer főbb elemei a kárenyhítési alap, a mezőgazdasági biztosításokhoz kapcsolódó díjtámogatás, a jégkármérséklő rendszer és a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer, ebből kettő elem alkalmazható a jelenlegi helyzetre. A fólia alatti növénykultúrában észlelhető károk ellentételezésére a kárenyhítési alap jelent segítséget, itt 15 napja van a termelőnek az erre szolgáló elektronikus felületen bejelentést tenni.
A termelőeszközökben (például fóliában) keletkezett károkat - a vonatkozó uniós szabályok alapján - a tavaly elindított mezőgazdasági krízisbiztosításban van lehetőség kezelni. Az abban részt vevő gazdálkodó kaphat kompenzálást, ha az idei évi jövedelmének csökkenése a 30 százalékot meghaladja. Ebbe a rendszerbe idén is lehet jelentkezni, február 1. és február 28 között. A csatlakozással - a 3 éves tagság mellett - hozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik, amelynek díja méltányos. E hozzájárulás megfizetése, valamint a referenciajövedelemhez viszonyított, 30 százalékot meghaladó tárgyévi jövedelemcsökkenés alapozza meg a támogatásra, azaz a kompenzációra való jogosultságot. A kompenzáció mértéke az elszenvedett jövedelemcsökkenés 69,9 százaléka. Azáltal, hogy a rendszer a jövedelemkiesést kompenzálja, csökkenti a gazdálkodás ciklikusságából adódó jövedelemingadozást, ezzel is biztosítva a gazdálkodók számára a kiszámíthatóságot - olvasható a közleményben.
