Új Széchenyi Terv: 'sörétes puska versus mesterlövészet'

Az Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiai államtitkára „Vállalkozásbarát Gazdaságstratégia” című előadását azzal kezdte, hogy a magyar gazdaság versenyképességi meglehetősen sokat romlott az elmúlt időszakban más országokhoz képest. Az államtitkár által fontos rangsorokat tekintve a kép meglehetősen lesújtó: a World Economic Forum, és az Institut für Management-Entwicklung listája szerint gazdaságunk versenyképességi helyzete 23, illetve 12 helyet romlott az elmúlt nyolc esztendőben.

Magyarország versenyképessége az „álomországok”, azaz Ausztria, Belgium, Finnország vagy Németország helyzetéhez képest jelentős lemaradásban van, de még a „hasonló országokhoz”, mint például Csehországhoz, Lengyelországhoz képest is.

Az államtitkár előadásában kitért a versenyképességi rangsorok szerint problémás magyar területekre is: az intézményi környezet és bürokrácia szempontjából a magyar szabályozás túlburjánzó, és torz intézményi struktúra figyelhető meg, munkaerőpiacunk rugalmatlan és hiányoznak az alternatív foglalkoztatási formák. Az adórendszer esetében a magas adóterhelés és az adószabályok bonyolultsága okoz gondot, míg a fiskális (költségvetési) politika a hektikus politika-alkotás és a tisztázatlan irányok miatt okoz lemaradást. A világgazdasági válság során pedig egyértelművé vált, hogy a pénzügyi piacok és finanszírozás körében a jelentős a külső sérülékenység, illetve elégtelenek a finanszírozási lehetőségek.

PÁLYÁZZON AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS! SEGÍTÜNK.

Célzottan, egyszerűbben

Cséfalvay államtitkár szerint az Új Széchenyi Tervvel a kormányzat célzottan (ahogy fogalmazott: "a korábbi sörétes puska helyett mesterlövészet” megközelítésben), kevesebb pályázattal és egyszerűbben kívánja támogatni a gazdaság dinamizálását és a versenyképesség növelését. A terv kiemelt célterületei az egészségipar, a zöld gazdaság, a vállalkozásfejlesztés, az otthonteremtés, az innováció, a foglalkoztatás és a közlekedés.

A pályázó cégek dolgát megkönnyítendő „kvázi normatív pályázatok” rendszere kerül(t) kialakításra, amelyben a pályázatok mérlegelés nélküli, kizárólag a projekt-kiválasztási szempontoknak való megfelelőség alapján lesznek elbírálva. A nyilatkozattétel ezentúl egyetlen lapon lehetséges lesz, szemben a korábban megszokott 60-70 nyilatkozattal és nem utolsósorban a pályázati adatlap terjedelme legfeljebb 8 oldal és 150 adatmező, szemben a korábban megszokott 30-40 oldallal, és nemritkán 700 adatmezővel. Az elektronikus pályáztatás pedig egyértelműen megkönnyíti mind a pályázók, mind az elbírálók dolgát.

A gyorsaság irányába mutató fejlesztések közül az államtitkár az egyfordulós kiválasztási rendet emelte ki (szemben a korábbi gyakorlat kétfordulós pályáztatásával) és azt hangsúlyozta, hogy a hiánypótlás is lényegesen egyszerűbbé és a gyorsabbá válik, nem mellesleg azzal, hogy kizárólag forma okok miatt nem utasítható el egyetlen pályázó sem. Végezetül, minden cég számára talán a leglényegesebb szempontról, a kifizetési határidőről az államtitkár azt mondta, hogy az legfeljebb 45 napra módosul a korábbi 60 nap helyett…

Vége a túlburjánzó adminisztrációnak

Az államtitkár előadásának második részében arról beszélt, hogy a vállalkozások adminisztrációs költségeinek csökkentésével a kormányzat számításai szerint mintegy 500-600 milliárd forintnyi megtakarítás elérése lehetséges a vállalkozások számára. Mindezzel a kormány célja, hogy a gazdaság az EU vezető tagállamaihoz zárkózhasson fel az üzleti környezet minőségében, annak érdekében, hogy visszaszerezze a közép-európai éllovas pozícióját.

Az „első csapás során” 2011-ben egyszerűsödik az adófizetések és bevallások módja, a kisebb vállalkozásoknál a kormány eltörli a könyvvizsgálói kötelezettséget, egyszerűsítik a kormányzati döntéshozatalt támogató kötelező adatszolgáltatások, nyilvántartások vezetését, és Cséfalvay szerint kidolgozzák a „hatósági bírságolás a vállalkozások számára követhető, betartható és kevésbé irritáló” gyakorlatát, illetve a foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentését is.

(Forrás: Piac & Profit)