OTP Bank: 145 forint osztalék
Az OTP az osztalék kifizetésére 40,6 milliárd forintot tett félre. Mivel az OTP a saját részvényeire jutó osztalékot is kifizeti a részvényeseinek, ezért az OTP-papírok tulajdonosainak részvényenként várhatóan 147 forintot juttat majd a bank. Az OTP-csoport tavalyi konszolidált adózás utáni nyeresége 64,1 milliárd forint volt. Az anyabank mérleg szerinti tavalyi nyeresége 69,37 milliárd forint volt a magyar számviteli szabályoknak megfelelően.
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a közgyűlésen elmondta: a csoport magyarországi alaptevékenysége során kedvező volt, hogy tavaly a portfolióromlás üteme tovább lassult, a kockázati költségek jelentősen mérséklődtek, s emellett kedvezőbb lett a 90 napon túl késedelmesen törlesztett hitelek céltartalékkal fedezettsége is, amely éves szinten 3,3 százalékponttal 85,2 százalékra javult.
A csoport hazai tevékenysége során az éves számviteli nyereség az előző évi 68 milliárd forintról 34 milliárd forintra csökkent az egyedi korrekciós tételeket figyelembe véve. Csányi Sándor elmondta: a bankcsoport tavaly 146 milliárd forint konszolidált korrigált és 64,1 milliárd forint számviteli nyereséget ért el, a két eredményszám közötti különbséget az egyszeri tételek indokolják, így a mintegy 29 milliárd forintos magyarországi bankadó, a 13,2 milliárdos egyszeri tranzakciós illeték, az ukrán bank 37,2 milliárdos goodwill-leírása.
Tovább csökkentette az eredményt a bank által megtámadott, de befizetett gazdasági versenyhivatali bírság 3,2 milliárd forintos tétele, valamint az általános kockázati céltartalék eredménytartalékba helyezése is, ami 5,5 milliárd forint rendkívüli adófizetést eredményezett. Az egyszeri korrekciós tételek összesen közel 82 milliárd forintra rúgtak 2013-ban. Csányi Sándor elmondta, hogy a csoport nettó hitel/betét aránya az elmúlt egy évben 6 százalékponttal 89 százalékra mérséklődött. Csányi Sándor kiemelte: a tőkemegfelelés terén kevés bank van Európában, amelynek az OTP-hez hasonló, 16 százalék a Core Tier 1 rátája.
Hozzátette: az egyik ilyen kiemelkedő bank az OTP bolgár leánybankja. Hangsúlyozta, hogy a bank a jövőben a tőkemegfelelési mutatóját nem akarja tovább növelni, viszont indokolt az orosz-ukrán konfliktus, a kormány devizahitelekkel szembeni várható intézkedéseinek hatása, a tőke- és likviditási szabályok változása, valamint az eszközminőség folyamatban lévő vizsgálata miatt az óvatos tartalékolás. Csányi Sándor kiemelte: az esetleges akvizíciós lehetőségek is tőkét igényelhetnek, ám jövőre emelkedhet az osztalékalap, ha véget érnek a bizonytalanságok.
Szólt arról, hogy Horvátországban csütörtökön lezárult a csoport bankvásárlási tranzakciója, emellett Romániát említette olyan piacként, ahol akvizíciókkal szeretne növekedni a bank. Elmondta, hogy a csoportszintű bevételek 2 százalékkal nőttek, míg a hitelállomány eközben szűrten 1 százalékkal csökkent. Kijelentette: az ukrán leánybank jól teljesített, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy az OTP ukrán kockázati kitettsége messze nem akkora, mint több más banké. Mint mondta: ha az OTP az orosz és ukrán helyzet esetleges alakulása miatt minden ottani befektetését elveszítené, az OTP tőkemegfelelése ezt is kibírná.
A jövővel kapcsolatban megjegyezte: az idei kiemelt célok a stabilitás, a profitabilitás és a növekedés, csak ott fognak beruházni, ahol a stabilitás lehetővé teszi a nyereségesség fenntartását. A régióban mindenhol – Horvátországot kivéve – gazdasági növekedést várnak, tette hozzá. Csányi Sándor a magyarországi tevékenységről megjegyezte: a hazai számviteli eredmény 68 milliárd forintról 34 milliárd forintra csökkent, a korrigált eredmény 95 milliárd forintról 115 milliárd forintra nőtt – az ellentétes mozgást egyszeri tételek okozták, amelyek döntő része a hazai működést befolyásolta.
A bank a lakossági üzletágban kismértékben piacot vesztett, tavaly a lakossági portfólió a jelzáloghitek esetében 9 százalékkal, a fogyasztási hiteleknél 5 százalékkal csökkent. Az OTP a magyarországi vállalati hitelpiacon a 8 százalékos bővülésének köszönhetően 10,6 százalékról 12,4 százalékra növelte a piaci részesedését. Az elnök-vezérigazgató elmondta: a jegybank növekedési hitelprogramjának (nhp) első szakaszában 91 milliárd forintot helyezett ki az OTP Bank, a második szakaszról úgy vélte, hogy az uniós pályázatok kiírásával az év második felétől megnő a kihelyezés.
A lakossági piacon tavaly az OTP részesedése az új jelzáloghitelek nyújtása esetében 29 százalékot, a személyi hitelek terén pedig jelentősebb, 52 százalékot ért el. Csányi Sándor szerint az elmúlt 4 év legkárosabb intézkedése volt a végtörlesztés. Elmondta: a bankoknak nagyon sokba került, miközben azokat támogatta, akiknek igazából nem jelentett gondot a hitelek törlesztése. Ezzel szemben a legfelelősebb lépésnek az árfolyamgátat nevezte, amibe az OTP ügyfeleinek 30 százaléka már belépett. Csányi Sándor egy részvényes kérdésére kifejtette: az adósmentést az OTP már hamarabb kezdte, mint az állam, hozzátéve, hogy az árfolyamgáthoz hasonló jó megoldást nem tudna a bank önmagától megalkotni. (MTI)
