Morbid ötlet: Atomrobbantással kellene megszüntetni az olajkatasztrófát?
Viktor Mihajlov fizikus, egykori orosz atomenergetikai miniszter értetlenül figyeli a BP olajtársaság sikertelen próbálkozásait, szerinte ugyanis egy 10 kilotonnás atomtöltet (1 kilotonna egyenlő 1000 tonna trotil robbanóerejével) már rég megoldotta volna a napi 60 ezer hordónyi nyersolajat tengerbe juttató kút problémáját.
"A robbantás nem lenne ártalmas, és csak 10 millió dollárba (2,2 milliárd forintba) kerülne azzal a 2,35 milliárd dollárral (535 milliárd forinttal) szemben, amelyet az olajtársaságnak mindezidáig kárelhárításra és kártérítésekre kellett kifizetnie" - mondta Mihajlov. Az olajszivárgás atomtöltettel való lezárására már korábban is érkeztek javaslatot, azonban a BP elvetette azokat.
A tömegpusztító-fegyver békés célú használatának ötlete egyébként nem csak az egykori szovjet tudósok fejében fogalmazódott meg. Milo Nordyke - aki az 1960-as, 70-es években tagja volt az atomenergia békés célú használatát kutató amerikai agytrösztnek - elmondta, hogy az atomtöltet bevetése logikus végső megoldás lehetne a kormány és a BP számára. A Szovjetunióban annak idején ötször vetettek be nukleáris fegyvert szivárgó gázkutak elzárására, ezek három vagy négy esetben sikeresek voltak.
"A szovjeteknél egész jól működött, ezért semmi sem indokolja, hogy ez a megoldás az Egyesült Államoknak nem volna megfelelő" - magyarázta Nordyke, aki tíz évvel ezelőtt részletes beszámolót írt a szovjet atomrobbantási kísérletekről. Az első atomtöltettel megfékezet gázkitörés 1966-ban volt az üzbegisztáni Urtabulakban, ahol három évig égett a felszínre törő gáz. A szakemberek a kitörés megfékezésére egy 30 kilotonnás atombombát készítettek, amelyet a sérült kút mellé 1500 méteres mélységbe rézsútosan lefúrt kútba juttattak le.
A detonáció után 23 másodperccel kialudtak a lángok, a sérült kút pedig biztonságosan elzáródott. Nordyke szerint a Mexikói-öbölben bevethető hasonló erejű, azaz két hirosimai bomba erejével megegyező töltet 80-90 százalékos eséllyel zárhatná le a szivárgó kutat. A radioaktív szennyezőanyagok tengerbe jutása miatti aggódás alaptalan, ugyanis a töltetet egy 20 centiméter átmérőjű furatba juttatnák be, a detonációval keletkező szennyezést a robbantási pont feletti több száz méter vastag kőzetanyag tartaná fogva. Az atomtöltet bevetése azonban még ennek ellenére sem valószínű, mert elképzelhető, hogy a robbanással az olajmező is megsérülne, ráadásul az ehhez szükséges előkészületek akár fél évig is eltarthatnak.
