Pénzügyminisztérium: értékelik a katához és a vagyonadóhoz beérkezett észrevételeket

A vagyonadóról, valamint a katáról szóló törvénytervezetek társadalmi egyeztetése október 14-én szerdán éjfélkor zárult le.

A tárca az MTI megkeresésére közölte:

a kata és a vagyonadó társadalmi egyeztetése során számos konstruktív, jobbító szándékú javaslat érkezett a Pénzügyminisztériumhoz. A cél egy mindenki számára elérhető és egyszerűsített adózási forma megteremtése - írták.

A PM korábbi háttérbeszélgetésén ismertetett tervezet alapján a vagyonadó évi 200 milliárd forintot hoz a költségvetésnek, az új adónem bevezetése nagyjából 15-25 ezer embert érint. A vagyonadó hatálybalépése 2026. december 15., az első fordulónap 2026. december 31., a bevallás határideje pedig 2027. augusztus 31. lesz. A tervezet szerint az adómentes értékhatár egymilliárd forint, az e feletti nettó vagyonrész adózik, az adó kulcsa 1 százalék, a 100 milliárd forint feletti vagyonrészre 1,5 százalék. Az értékhatár házastársanként külön-külön érvényes, csak annak kell bevallást beadnia, akinek adófizetési kötelezettsége keletkezik a tervezet alapján.

A korábbi közlés szerint a kata megújításával a fő szempont volt az önfoglalkoztatók, mikrovállalkozások számára egyszerű adónem kialakítása, az egyszerű adózás lehetőségének biztosítása több százezer kisadózónak. Az új kata szélesebb körben lesz elérhető, visszatérnek a mellékállású egyéni vállalkozók. Az értékhatár 18 millióról 22 millió forintra bővül, az értékhatár feletti bevételre megmarad a 40 százalékos különadó. Legjobb becslések szerint az adó költségvetési hatása semleges lesz.

Fontos változtatás, hogy a tervezet a magánszemélyek mellett a cégek felé történő számlázást is lehetővé teszi. A meghatározott bevételi értékhatáron túl - ami jelenleg 8 millió forint a főfoglalkozású kisadózókra és 4 millió forint a nem főfoglakozásúakra - jön a 15 százalékos kiegészítő adó akkor, ha valaki cégeknek számláz. Az ellátási alap a főállású katások esetében 2027-ben 317 ezer forintra nő, 2028-tól pedig a minimálbérhez igazodik. Az adó mértéke főfoglalkozású kisadózó esetében havi 100 ezer forint, a nem főfoglalkozásúak esetében havi 50 ezer forint.

A tervezet szerint 2027. január 1. és 2028. december 31. között az új és a régi kata párhuzamosan működik, a régit csak az alkalmazhatja, aki 2026. december 31-én az adó alanya, változatlan feltételekkel, B2B számlázás nélkül. Az új katába bármikor át lehet lépni, a régi 2029. január elsején szűnik meg. A tervezetben új korlátokat vezetnek be a visszaélések ellen, így korábbi munkáltató esetében nem alkalmazható a kata, illetve ha egy kifizetőtől a teljes bevétel több mint 50 százaléka származik, akkor megszűnik az alkalmazásának lehetősége.

A szakmai szervezetek álláspontja vegyes a tervezett változtatásokról: az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) üdvözölte, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint az aránytalan terhet jelentő rendelkezések módosításra szorulnak.

A kamara szerint a kata olyan problémákat old meg, amelyekre 2022 ősze óta jónéhány vállalkozás vár. A javaslat egyik nagy előnyének tartják, hogy újra kinyitja a számlázási lehetőséget az üzleti ügyfelek felé. Kedvező az MKIK szerint az is, hogy a vállalkozóknak magasabb lesz a tb-jogosultságuk a megemelkedett adóösszeg miatt. A VOSZ értékelése alapján az új kata erősítheti a kisvállalkozásokat, hozzájárulhat a gazdaság fehéredéséhez, ám az indokolatlan korlátozást vagy aránytalan terhet jelentő rendelkezések módosításra szorulnak.

Alapjaiban kell újragondolni a kata tervezetét a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint. A szervezet az MTI-nek azt írta: a PM kata-tervezete túlbonyolított, több ponton önellentmondó, és nem egyeztethető össze maradéktalanul a Tisza Adócsökkentés+ programjával. Az MKOE ezért alternatív normaszöveget és részletes szakmai javaslatcsomagot küldött a minisztériumnak.

A javaslat formájában a VOSZ nem támogatja a vagyonadói bevezetését, a megoldást a vállalkozásban működő termelő tőke védelmében és a beruházásokat veszélyeztető szabályok átdolgozásában látja a szövetség. Az ÁFEOSZ-COOP Szövetség szerint a tervezett vagyonadó a kistelepülési boltok fennmaradását veszélyeztetheti, hátrányos helyzetbe hozná a hazai kkv-k tulajdonosait.