AIG: a környezeti károk növekednek, a felelősségvállalás nem

Néhány nagyvállalat kivételével a hazai vállalkozások döntő többsége nem foglalkozik azzal, hogy milyen kockázatok fakadnak saját gyáruk, üzemük napi szintű működéséből, így nem is tudnak érdemben felkészülni a fentiekhez hasonló krízishelyzetek kezelésére, és a környezeti károk enyhítésére. Pedig nemrég Magyarországon is bevezették azt a szigorú EU-s direktívát, amely többszörösére növelheti az okozott környezetszennyezés “feltakarítási és helyreállítási“ költségeit. Ez a megnövekedett váratlan kiadás pedig akár vállalati csődhöz is vezethet. 
 
Több EU-s államban már kötelezővé tették
 
A fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok szigorodásával egyre több EU-s ország próbálkozik a kötelező vállalati környezetszennyezési felelősségbiztosítás bevezetésével, miközben vannak államok, például Németország, ahol a vállalatok sokkal tudatosabban, proaktívan – azaz önkéntes alapon – kezelik a környezeti kockázatok kezelését, beleértve a környezetszennyezési felelősségbiztosítást is. Környező szomszédaink közül Szlovákia és Csehország már kötelezővé tette a felelősségbiztosítást, illetve a pénzügyi garanciát.
 
Kovács Gábor, az AIG Magyarország vállalati üzletágának igazgatója szerint az EU-s trendekkel szemben a magyar cégvezetők nem foglalkoznak megfelelő szinten saját üzemmenetükből fakadó kockázatokkal, így a kockázatcsökkentő eszközökről sem tudnak érdemben dönteni.  „Minden veszélyes üzemmel foglalkozó cégben ott van az emberi hibázás lehetősége, aminek eredménye egy gyorsan és szerteágazóan eszkalálódó krízis lehet. Ilyen helyzetek kezelésére nyújtanak megoldást azok a komplex környezetszennyezési felelősségbiztosítások, amelyek egy katasztrófa kármentésének első válaszlépéseitől – szakértők bevonásától, krízisvonal felállításától – kezdve a hosszú távú következményekig - például feltakarítási és helyreállítási munkálatokig – mindent fedeznek“ – tette hozzá Kovács.