Nullára eshet a Bitcoin ára? A World Gold Council vezérigazgatója szerint igen
Tait ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem egy részletes értékelési modell eredménye, hanem saját kereskedői megérzése. A rendkívül pesszimista jóslattal szemben azonban egyre erősebb ellenérv az intézményi elfogadás, a Bitcoin 21 milliós maximális kínálata és a hálózat több mint másfél évtizedes fennmaradása.
A World Gold Council vezetője nullás Bitcoin-árfolyamot vár
David Tait, a World Gold Council vezérigazgatója 2026 egyik legkeményebb Bitcoin-előrejelzésével állt elő: személyes véleménye szerint a világ legnagyobb kriptovalutája végül akár teljesen értéktelenné is válhat.
A szakember legfontosabb érve az, hogy a Bitcoin eddig nem bizonyította következetesen, hogy valóban úgy viselkedik, ahogyan azt a „digitális arany” narratíva sugallja.
A Bitcoin támogatói évek óta azzal érvelnek, hogy a BTC korlátozott kínálata miatt hosszú távon az aranyhoz hasonló értékőrző szerepet tölthet be. A hálózat szabályai alapján legfeljebb 21 millió Bitcoin kerülhet forgalomba, így a kínálatot nem lehet korlátlanul növelni.
Tait szerint azonban önmagában a szűkösség nem elegendő ahhoz, hogy egy eszköz menedékeszközzé váljon.
A World Gold Council vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy súlyos piaci stressz idején a Bitcoin több alkalommal együtt mozgott a részvényekkel és más magas kockázatú befektetésekkel. Vagyis amikor a befektetők elkezdtek menekülni a kockázatos eszközökből, a BTC árfolyama is gyakran jelentősen csökkent.
Ez gyengíti azt az elképzelést, hogy a Bitcoin már most megbízható válságálló eszközként működik.
Tait azonban egy fontos pontosítást is tett: a nullás árfolyam nem egy matematikai vagy fundamentális modellből származó célár.
Saját megfogalmazása szerint ez egyszerűen személyes vélemény és kereskedői ösztön.
Ez lényeges különbség. Egy elemzői célár rendszerint valamilyen értékelési modellre, keresleti-kínálati becslésre vagy gazdasági feltételezésre épül. Tait kijelentése ezzel szemben inkább egy hosszú távú, erősen pesszimista piaci álláspont.
A Bitcoin 50%-os esése újra előhozta a szélsőséges jóslatokat
A kijelentés időzítése sem véletlen.
A Bitcoin augusztus 14-én körülbelül 62 500 dolláron kereskedett, ami nagyjából 50%-os visszaesést jelentett a 2025 októberében elért, hozzávetőleg 126 223 dolláros történelmi csúcshoz képest.
Ekkora korrekció után rendszerint újra felerősödnek azok a vélemények, amelyek szerint a Bitcoin túlértékelt, spekulatív vagy hosszú távon fenntarthatatlan.
A BTC története során ez nem számít új jelenségnek.
A Bitcoin már több alkalommal is átélt 70%-ot meghaladó árfolyamesést, és minden jelentősebb medvepiacon megjelentek olyan előrejelzések, amelyek a projekt végét vagy az árfolyam teljes összeomlását várták.
A „Bitcoin nullára esik” állítás ugyanakkor jóval erősebb, mint az, hogy az eszköz újabb 50–70%-os korrekciót szenvedhet el.
Ahhoz ugyanis, hogy egy Bitcoin ténylegesen nulla dollárt érjen, lényegében teljesen el kellene tűnnie a fizetőképes keresletnek.
Más szóval nem egyszerűen arról lenne szó, hogy sok befektető elad, vagy hogy a BTC túlértékeltté válik. A teljes hálózatnak olyan mértékben kellene elveszítenie gazdasági jelentőségét, hogy senki ne legyen hajlandó érdemi értéket adni egy Bitcoinért.
Ez lényegesen magasabb küszöb, mint egy újabb súlyos medvepiac.
Miért tartja Tait erősebb értékőrzőnek az aranyat?
David Tait érvelésének középpontjában az időtállóság áll. Szerinte az arany mögött olyan tulajdonságok és történelmi tapasztalatok állnak, amelyekkel a Bitcoin egyelőre nem rendelkezik.
Az arany több ezer éve tölt be monetáris és értékőrző szerepet. Fizikailag ritka, bányászata költséges, miközben egyszerre támaszt iránta keresletet az ékszeripar, a befektetési piac, az ipar és a világ jegybankjainak jelentős része.
A Bitcoin ezzel szemben digitális hálózatként működik.
Értéke nagyrészt attól függ, hogy a piaci szereplők továbbra is hajlandók-e gazdasági értéket tulajdonítani neki, illetve használják-e a hálózatot megtakarításra, tranzakciókra, fedezetként vagy intézményi befektetésként.
Tait álláspontja szerint ez sokkal kevésbé stabil alapot jelent, mint az arany több évezredes monetáris története.
Az arany mellett szóló egyik legerősebb aktuális érv a jegybanki kereslet.
A központi bankok 2025-ben összesen 863 tonna aranyat vásároltak, miután az azt megelőző három év mindegyikében több mint 1000 tonnával növelték készleteiket. 2026 első negyedévében további 244 tonna arany került jegybanki tartalékokba.
Ez azért fontos, mert a jegybankok általában hosszú távú tartalékkezelési szempontok alapján hoznak döntéseket. Az arany iránti keresletük ezért Tait szerint azt mutatja, hogy a nemesfém továbbra is meghatározó szerepet tölt be a globális pénzügyi rendszerben.
A World Gold Council vezérigazgatója emellett úgy látja, hogy az arany közelmúltbeli erősödését nem kizárólag geopolitikai konfliktusok magyarázzák. Szerinte egyre fontosabb tényezővé váltak az államadósságok fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak is.
Tait korábban még óvatosabban fogalmazott
A mostani kijelentés azért is figyelemre méltó, mert David Tait korábban kevésbé kategorikusan beszélt a Bitcoin jövőjéről.
2025 márciusában még azt mondta, hogy a Bitcoin akár nullára is eshet, de akkor nem állította, hogy ez elkerülhetetlenül be is fog következni.
A mostani véleménye ennél sokkal pesszimistább. A különbség nem pusztán nyelvi. Más azt állítani, hogy egy kockázatos befektetés nullára eshet, és más azt, hogy előbb-utóbb nullára fog esni.
Az első állítás a szélsőséges veszteség lehetőségét hangsúlyozza, a második már konkrét hosszú távú végkimenetelt feltételez. Tait azonban továbbra sem támasztotta alá ezt részletes értékelési modellel, ezért kijelentését inkább személyes piaci véleményként, mint klasszikus árfolyam-előrejelzésként érdemes értelmezni.
Nem Tait az első, aki nulla dolláros Bitcoint jósol
A Bitcoin árfolyam története tele van olyan elemzőkkel, közgazdászokkal és befektetőkkel, akik hosszú távon megkérdőjelezték a BTC értékét. A legismertebb példák egyike Nassim Nicholas Taleb, a Fekete hattyú című könyv szerzője, aki korábban maga is pozitívabban viszonyult a Bitcoinhoz.
Taleb egy 2021-es tanulmányában azt állította, hogy a Bitcoin várható értéke nem magasabb nullánál. Érvelésének egyik lényege az volt, hogy a Bitcoin olyan hálózatra épül, amelynek működéséhez folyamatos aktivitásra és fenntartásra van szükség. Ha a felhasználók valamikor tömegesen elhagynák a rendszert, az eszköz szerinte elérhetne egy olyan pontot, ahonnan gazdaságilag már nem lenne visszaút.
Más megközelítésből jutott hasonló következtetésre Steve Keen közgazdász. Keen 2026 áprilisában arra figyelmeztetett, hogy a Bitcoin jelentős energiaigénye problémát jelenthet egy súlyos globális energiaválság esetén.
Szerinte ha a kormányok ilyen helyzetben korlátozni kezdenék a Bitcoin-bányászat energiafelhasználását, az hosszú távon veszélyeztethetné a hálózat gazdasági működését.
Peter Schiff is szinte teljes összeomlást várt
A Bitcoin egyik legismertebb kritikusa, Peter Schiff szintén többször állított fel rendkívül pesszimista forgatókönyveket. Schiff 2026 júniusában több mint 99%-os árfolyamesés lehetőségéről beszélt.
Ez gyakorlatilag a Bitcoin értékének majdnem teljes eltűnését jelentené. Amikor azonban Anthony Pompliano Bitcoin-párti befektető arra kérte, hogy fogadjon arra: a Bitcoin egy évtizeden belül teljesen megszűnik, Schiff már jóval óvatosabban fogalmazott.
Azt mondta, hogy a Bitcoin valószínűleg nem fog szó szerint nullára esni.
Ez jól szemlélteti, milyen nagy különbség van egy rendkívüli árfolyamzuhanás és a teljes értéktelenné válás között. Egy 99%-os esés is elképesztően súlyos veszteséget jelentene, de még ebben az esetben is maradna valamennyi piaci kereslet.
A nulla dollár ezzel szemben gyakorlatilag a gazdasági érdeklődés teljes megszűnését feltételezi.
A Bitcoin támogatói szerint az intézményi kereslet a legerősebb ellenérv
A Bitcoin melletti érvelés az elmúlt években jelentősen megváltozott. Korábban a támogatók gyakran elsősorban az árfolyam-emelkedésre, a decentralizációra vagy a fiat pénzrendszer kritikájára építették érveiket.
Ma egyre gyakrabban konkrét, mérhető intézményi elfogadottságra hivatkoznak.
A Fidelity Digital Assets például 2026 márciusában kiemelte, hogy a Bitcoin az előző 15 évből 11 alkalommal a legjobban teljesítő eszközök között volt, és a társaság szerint az intézményi befektetőknek egyre inkább azt kell megindokolniuk, miért nincs Bitcoin-kitettségük, nem pedig azt, hogy miért van.
A Fidelity monetáris érvelésének egyik legfontosabb eleme a Bitcoin 21 milliós, protokoll által kikényszerített maximális kínálata. Ez alapvető különbség a hagyományos fiat pénzekhez képest, amelyek kínálata monetáris döntésekkel növelhető.
A Bitcoin támogatói szerint a kiszámítható és korlátozott kínálat hosszú távon monetáris prémiumot adhat az eszköznek, ha a kereslet fennmarad vagy növekszik.
A Wall Street véleménye is sokat változott
A Bitcoin teljes értéktelenné válásának tézisét az is nehezíti, hogy a hagyományos pénzügyi szektor hozzáállása látványosan megváltozott.
A BlackRock vezérigazgatója, Larry Fink évekkel korábban még rendkívül kritikusan beszélt a Bitcoinról, és elsősorban a pénzmosással kapcsolta össze a kriptovalutát. 2024-re azonban látványosan módosította álláspontját, és már pozitívan beszélt a Bitcoin hosszú távú lehetőségeiről.
A változás nem maradt pusztán kommunikációs szinten.
A BlackRock IBIT nevű Bitcoin-alapja 2025 végére 100 milliárd dollár fölötti eszközállományt ért el, mielőtt a Bitcoin későbbi piaci visszaesése csökkentette volna az értékét. Ez önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy a BTC hosszú távon sikeres lesz.
Azt viszont igen, hogy a Bitcoin ma már nagyságrendekkel mélyebben integrálódott a hagyományos pénzügyi infrastruktúrába, mint történetének korábbi szakaszaiban. ETF-ek, intézményi letétkezelők, vagyonkezelők, derivatív piacok és professzionális kereskedési infrastruktúrák épültek köré.
Ez a rendszer nem teszi lehetetlenné a Bitcoin összeomlását, de jelentősen megemeli annak küszöbét, hogy az eszköz ténylegesen teljesen eltűnjön a pénzügyi piacról.
Van-e fundamentális értéke a Bitcoinnak?
A nullás Bitcoin-árfolyam körüli vita egyik központi kérdése mindig az, hogy létezik-e egyáltalán „belső értéke” a BTC-nek.
Az arany esetében a kritikusok fizikai felhasználásra, ékszerkeresletre és monetáris hagyományokra hivatkozhatnak.
A Bitcoin esetében nincs ilyen fizikai alap.
Ugyanakkor tudományos kutatások megpróbálták gazdasági oldalról is megközelíteni a kérdést. Egy Bitcoin-termelési költségeken alapuló modell például arra jutott, hogy a bányászat történelmi költségei gazdaságilag megfigyelhető értékelési támpontot jelenthetnek.
A Bitcoin-bányászat ugyanis elektromos energiát, hardvert, infrastruktúrát és folyamatos üzemeltetési költséget igényel. Ez nem jelenti azt, hogy az árfolyam nem eshet a bányászati költségek alá, és azt sem, hogy a termelési költség garantált minimumárat jelent.
A kutatások azonban megkérdőjelezik azt az egyszerű feltételezést, hogy a Bitcoin szükségszerűen és automatikusan a nulla felé konvergálna.
Mi kellene ahhoz, hogy a Bitcoin tényleg nullára essen?
A legfontosabb kérdés végül nem az, hogy a Bitcoin túlértékelt-e. Nem is az, hogy bekövetkezhet-e újabb 50, 70 vagy akár 90%-os zuhanás.
A nulla dolláros forgatókönyvhöz ennél lényegesen több kellene.
A Bitcoin iránti keresletnek gyakorlatilag teljesen el kellene tűnnie.
Ehhez egyidejűleg több fundamentális pillér összeomlására lenne szükség: a felhasználóknak, intézményi befektetőknek, bányászoknak és spekulánsoknak is el kellene veszíteniük az érdeklődésüket, miközben a hálózatnak gazdaságilag értelmetlenné kellene válnia.
Ez elméletileg nem lehetetlen.
A Bitcoin magas volatilitású, spekulatív és technológiai kockázatokat is hordozó eszköz, ezért semmilyen jövőbeli árfolyam nem tekinthető garantáltnak.
A jelenlegi helyzetben azonban a teljes értéktelenné válás jóval szélsőségesebb forgatókönyv, mint egyszerűen egy újabb történelmi méretű összeomlás.
A Bitcoin nullára esése továbbra is szélsőséges forgatókönyv
David Tait kijelentése azért keltett figyelmet, mert nem csupán további árfolyamesést vár a Bitcointól, hanem hosszú távon megkérdőjelezi annak teljes gazdasági értékét.
A kritikájának van egy világos alapja: a Bitcoin eddig valóban nem minden válsághelyzetben viselkedett olyan klasszikus menedékeszközként, mint ahogyan a „digitális arany” elmélet alapján sokan várnák.
Az is vitathatatlan, hogy a BTC árfolyama rendkívül ingadozó, és az intézményi elfogadás ellenére is képes nagyon rövid idő alatt hatalmas veszteségeket elszenvedni.
Ez azonban még nem azonos azzal, hogy a Bitcoin szükségszerűen nullára tart.
A másik oldalon ott van a rögzített 21 milliós maximális kínálat, a 17 éves működési múlt, a világméretű hálózat, a bányászati infrastruktúra, a szabályozott befektetési termékek és a BlackRockhoz, illetve Fidelityhez hasonló pénzügyi óriások belépése.
A Bitcoin már több 70%-ot meghaladó összeomlást, több száz halálhírt és számtalan szabályozási válságot túlélt.
Ez természetesen semmit sem garantál a jövőre nézve.
A jelenlegi vita azonban jól mutatja, hogy a Bitcoin értékéről szóló alapvető kérdés továbbra sem dőlt el: vajon egy digitálisan szűkös, decentralizált hálózat képes-e tartós monetáris értéket megőrizni, vagy hosszú távon végül az arany több ezer éves történelmi előnye bizonyul erősebbnek.
David Tait egyértelműen az utóbbira fogad.
A piacnak azonban ahhoz, hogy igazat adjon neki, nem egyszerűen újabb Bitcoin-zuhanást kellene produkálnia. A világ legnagyobb kriptovalutája iránti keresletnek gyakorlatilag teljesen meg kellene szűnnie.