Simor: sok százmilliárdba kerülne a devizahitelek átváltása forinthitelre

A devizaalapú jelzáloghitelek átlagos futamideje 13 év, ezek átváltása forintra sok százmilliárdos költséget jelentene - jelentette ki a jegybank elnöke. Egyrészt az árfolyam miatt, hiszen például a svájci frankhitelt felvevők nagytöbbsége 150-160 forinton szerződött, most pedig 198-200 forint az árfolyam.

Az átváltás másik költségtényezője a kamat, s noha a forintkamatok jelentősen csökkentek, még mindig magasabbak a devizahitelek kamatainál. A kérdés az, hogy az említett veszteséget ki viselje: az állam, a hitelt nyújtó bankok, vagy a hitelfelvevők - vetette fel a jegybank elnöke.

Simor András felhívta figyelmet arra is, hogy ha a devizahiteleket tömegesen váltják át forintra, akkor nyomás nehezedik a forintra, azaz az árfolyam gyengül. Az MNB kész átadni elemzéseit és számításait a kormánynak a devizahitelesek problémáinak megoldására - jelezte az elnök. A vasárnap délután készült interjúban Simor elmondta: a 2008-ban kezdődött pénzügyi válságban a jegybankok illetve az államok vállalták át a bankok, a pénzintézetek kockázatait.

Az elmúlt napok eseményei azt bizonyítják, hogy a piacok már az államok kockázatvállalását is túlzottnak tartják, azaz a "forró krumpli" átkerült a pénzintézeti szektorból az állami szektorba. Ráadásul a Görögországnak szükséges pénzügyi segélycsomag ügyében folyó hosszú huzavona miatt a pénzpiacok elvesztették türelmüket illetve a bizalmukat. Simor emlékeztetett arra, hogy Magyarország esetében 2008 őszén három-négy hét alatt állt össze a szükséges pénzügyi csomag az IMF és az EU segítségével.

"Én nem tartok pillanatnyilag az eurózóna összeomlásától. Arról van szó, hogy a piac Görögországon túl is tekint, és azt vizsgálja, mely országoknál válhat esetleg fenntarthatatlanná az államadósság. Ha a piacok egy lefelé menő spirálba fordulnak, akkor nemcsak a görögöknek lehetnek súlyos gondjaik, hanem Európának és ezen keresztül az egész világnak" - fogalmazott a jegybank elnöke.

Simor véleménye szerint a mai helyzet nagyon konzervatív, nagyon megfontolt fiskális politikát indokol. Európában az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatban kockázatok vannak. Olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely hihető a piacok, a finanszírozók, a befektetők számára, hogy Magyarország ki tudja nőni az államadósságot. Ehhez részben a növekedést élénkítő, részben a költségvetés hiányát folyamatosan csökkentő intézkedésekre van szükség.

Mivel Magyarországnak 2011 végére három százalékra kell leszorítani az államháztartás GDP arányos hiányát, nehezen képzelhető el, hogy az IMF-el illetve az Európai Unióval meg lehetne egyezni abban, hogy az idei illetve a jövő évi deficitcélt jelentősen növelje az új kormány - közölte az MNB elnöke. Hozzátette: most a világban a költségvetési hiányok csökkentése és nem a növelése van napirenden.

Az inflációra vonatkozó kérdésre Simor elmondta: az MNB jelenlegi prognózisa szerint 2011-ben az infláció a kívánatos három százalék alá csökken, így nincs szükség szigorúbb monetáris politikára, erősebb árfolyamra. Ha az árfolyam tartósan gyengül, akkor az felfelé nyomja az inflációt, így megvizsgálandó, hogy "milyen korlátok között tartható a normális mederben". Simor András kérdésre megismételte korábbi kijelentését, miszerint alkotmányos kötelezettsége, hogy kitöltse 2013-ig érvényes hatéves mandátumát, mivel megbízatása kormányokon átívelő.