0,4 százalékkal nőtt a gazdaság a negyedik negyedévben
Tavaly a gazdaság fokozatosan, negyedévről negyedévre veszítette el a lendületét. Az első félév dinamikus bővülését még nagyban támogatta az Covid utáni újranyitás lendülete és az expanzív fiskális politika. A második felévben már egyre inkább érezhető vált a megnövekedett energiaárak termelésre gyakorolt negatív hatása, míg a folyamatosan gyorsuló infláció egyre jobban fékezte a fogyasztást. Mindeközben a fiskális politika is takarékosságra kényszerült, illetve az emelkedő kamatkörnyezet is negatívan érintette a növekedést. A tavalyi év egészében a GDP éves szinten 4,6 százalékkal bővült.
A negyedik negyedévben termelői oldalról alapvetően – persze a megelőző negyedéveknél kisebb mértékben - az ipar és a szolgáltatások támogatták a bővülést. Az ipar növekedéshez való hozzájárulása 0,5, a szolgáltatásoké 1,7 százalékpont volt. Ez utóbbin belül a legerőteljesebb növekedés a szállítás, raktározás, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágakban történt. Ugyanakkor a mezőgazdaság növekedést visszafogó mértéke 1 százalékpontos volt.
Felhasználói oldalon a háztartások végső fogyasztásának pozitív hozzájárulása megmaradt az év utolsó negyedévében is, 1%-os volt. Ez az előző három negyedévhez képest már jóval visszafogottabb fogyasztás-bővülésről tanúskodik. A bruttó felhalmozás ugyanakkor 0,6 százalékponttal csökkentette a növekedést. A nettó export hozzájárulása pozitív, 0,5 százalékpontos volt, a szolgáltatások külkereskedelmének köszönhetően, míg az áruk esetében kissé negatív volt a hozzájárulás.
Ami a kilátásokat illeti, az idei évre várt éves növekedési előrejelzésünket nemrég 1 százalékra emeltük a korábbi 0,2 százalékról. A pozitív irányú változtatás oka elsősorban a globális növekedési kilátásoknak az utóbbi időszakban bekövetkezett kedvező fordulata volt, ami a javuló exportkilátásokon keresztül segíti a hazai GDP bővülését.
Az év elején azonban még marad a gyenge teljesítmény – a lokális mélypontja körül járhat most a gazdaság - s az első negyedévben a GDP minden bizonnyal éves alapon is negatívba csúszik. E mögött leginkább a tovább mérséklődő belső keresleti elemek állnak majd, köszönhetően a restriktív kamatkörnyezetnek és a még mindig magas inflációnak.
Az árdinamika mérséklődésével párhuzamosan a második negyedévtől számíthatunk a gazdaság meglódulására, melyet főként majd az év második felében a remélhetőleg javuló világgazdasági konjunktúra is támogat majd. (forrás: Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző, ERSTE)
