13 %-os sarcot vetett ki a befektetésekre a kormány

Szerda este megjelent rendeletében újabb adóval sújtotta a kamatjövedelmeket a kormány. Az új rendelkezés szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a magánszemélyeknek 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján kamatjövedelemnek számító (a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett) összeg után.

Ezt a terhet a 15 százalékos kamatadón felül kell megfizetni. (Az értékpapírok eladásából származó árfolyamnyereséget és az osztalékot eddig is terhelte a szocho.)

A július 1-én hatályba lépő szabály nem vonatkozik az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre, a magyar állampapírok hozamára pedig azért nem, mert arra nem kell kamatadót fizetni.

A 13 százalékos szochót nem minden kamatadó köteles jövedelem után kell megfizetni. A fizetési kötelezettség az alábbiak szerint alakul a veszélyhelyzet fennállta alatt:

- a banki betétek, fizetési számlák kamatjövedelme esetében a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra,

- lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára,

- nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapírok (kötvények, befektetési jegyek) kamatjövedelme esetén a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára,

- a magánszemélyt teljes egészében a rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre, ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (például a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges (ilyenkor az szja alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének, a nyereményalapnak az 1,18-szorosa),

- a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés szja-törvény szerinti kamatjövedelemként megszerzett biztosítói teljesítésére,

- a rendelet hatálybalépésétől nyújtott tagi kölcsön kamatára.

A szocho kiterjesztésével a költségvetés nem csupán többletbevételhez jut, hanem a befektetőket még jobban a magyar állampapírok vásárlására sarkallja. Ezek hozama már eddig is adómentes volt, és mivel szochót sem kell utánuk fizetni, a hozamelőnyük még nagyobb lesz a többi befektetési lehetőséghez képest.

Erre ráerősít még egy másik új rendelet, amely szerint a magyarországi székhelyű hitelintézeteknek 2023. október 1. és 2023. december 31. napja között egy alkalommal figyelemfelhívó értesítést kell küldeniük a náluk bankszámla szerződéssel rendelkező magánszemélyek számára.

A figyelemfelhívó értesítésben a hitelintézetnek számítással, áttekinthető táblázatos formában be kell mutatnia, hogy a meghatározott referencia-időszakban mekkora hozamot érhetett volna el, aki 100 000 forintért, 500 000 forintért és 1 000 000 forintért a  magyar állam által kibocsátott, magánszemélyek által is megvásárolható állampapírt vásárolt vagy jegyzett és folyamatosan tartott.

A figyelemfelhívó értesítésben a 2022. október 1-jén a legutoljára kibocsátott és vásárolható vagy jegyezhető Diszkont Kincstárjegy, a lakossági állampapíroknál a Kincstári Takarékjegy és Bónusz állampapír közül pedig típusonként legalább egynek be kell mutatni az elérhető hozamát.

A Bank360.hu ismeretetése szerint a hitelintézetnek a figyelemfelhívásban a felsorolt összegekre azt is be kell mutatnia, hogy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a háztartások által elhelyezett forintbetétek átlagos évesített kamatlábával az ügyfél mekkora kamatot érhetett volna el. Az értesítő tartalmát és formáját Rogán Antal általános politikai koordinációért felelős miniszter határozza meg.