1400 milliárd forint fejlesztési forrás idén és jövőre a kkv szektor részére
2009. 06. 19. 14:30
A gazdaság élénkítésére és a válság negatív hatásainak leküzdésére Magyarországnak elsősorban az uniós források felhasználására kell támaszkodnia,
más országokhoz hasonlóan mi nem válaszolhatunk a kihívásokra a költségvetési hiány szabadon engedésével - hangoztatta pénteken Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára egy szombathelyi vállalkozói fórumon - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)
"Alapvetően a meglévő pénzekre és az uniós forrásokra kell támaszkodnunk, éppen ezért volt szükség az uniós források felhasználásán belül azokra az átcsoportosításokra, amelynek köszönhetően a magyarországi kis- és középvállalkozások számára 2009-2010-ben 1400 milliárd forint fejlesztési forrás áll majd rendelkezése és amelyből már 560 milliárd forint vált hozzáférhetővé" - mondta. Hozzáfűzte: a források bővítésén túl olyan jogszabály változásokat is végrehajtottak a parlament támogatásával, amelyek sok tekintetben egyszerűsítik a ma még bürokratikus eljárásokat, szavai szerint ilyen például az építési engedélyek megszerzésének egyszerűsítése, amely parlamenti elfogadás előtt áll. Tájékoztatása szerint az 560 milliárd forint amely már hozzáférhető, mikrohitel, forgóeszköz hitel, beruházási hitel, valamint hitelgarancia és a Széchenyi Kártya megduplázott kamattámogatásán keresztül vehető igénybe. Szavai szerint mikrohitel keretét közel 50 milliárd forintra, a beruházási hitelkeretet 50 milliárd forintra, a forgóeszköz hitel keretét pedig 140 milliárd forintra növelték, az MFB által nyújtható hitelek összesen 160 milliárd forintot tesznek ki, míg az Új Magyarország Hitelgarancia program keretében több mint 28 milliárd forint, a Garantiqa Hitelgarancia keretében pedig összesen 900 milliárd forint, a korábbi hitelkeret duplája áll rendelkezésre, akár a hitelösszeg 80 százalékáig. Burány Sándor szólt azokról a támogatási lehetőségekről is, amelyeket a munkahely megtartása érdekében vezettek be, amelyre a bérek és bérköltségek átvállalásával több forrásból eddig összesen 56 milliárd forintot fordítottak. Az államtitkár kiemelte, biztató előrelépések történtek az építőiparban tapasztalható lánctartozások megakadályozására is, az erről szóló törvényjavaslat - amelynek záróvitája hétfőn lesz a parlamentben - az ellenzéki pártok támogatását is élvezi. A fórumon megjelent vállalkozók elsősorban a pályázati elbírálás lassúságát kifogásolták, illetve azt, hogy devizában felvett hiteleiket miért nem lehet állami, vagy uniós támogatással kedvezményes módon forint hitelre átváltani. Burány Sándor válaszában elmondta: a munkahelymegtartó támogatások iránt többszörös az igény, ezért késik az elbírálás, a devizahitelek kedvezményes átváltására pedig csakugyan nincs, és egyelőre nem is lesz lehetőség, erre nem használhatók fel uniós források.
"Alapvetően a meglévő pénzekre és az uniós forrásokra kell támaszkodnunk, éppen ezért volt szükség az uniós források felhasználásán belül azokra az átcsoportosításokra, amelynek köszönhetően a magyarországi kis- és középvállalkozások számára 2009-2010-ben 1400 milliárd forint fejlesztési forrás áll majd rendelkezése és amelyből már 560 milliárd forint vált hozzáférhetővé" - mondta. Hozzáfűzte: a források bővítésén túl olyan jogszabály változásokat is végrehajtottak a parlament támogatásával, amelyek sok tekintetben egyszerűsítik a ma még bürokratikus eljárásokat, szavai szerint ilyen például az építési engedélyek megszerzésének egyszerűsítése, amely parlamenti elfogadás előtt áll. Tájékoztatása szerint az 560 milliárd forint amely már hozzáférhető, mikrohitel, forgóeszköz hitel, beruházási hitel, valamint hitelgarancia és a Széchenyi Kártya megduplázott kamattámogatásán keresztül vehető igénybe. Szavai szerint mikrohitel keretét közel 50 milliárd forintra, a beruházási hitelkeretet 50 milliárd forintra, a forgóeszköz hitel keretét pedig 140 milliárd forintra növelték, az MFB által nyújtható hitelek összesen 160 milliárd forintot tesznek ki, míg az Új Magyarország Hitelgarancia program keretében több mint 28 milliárd forint, a Garantiqa Hitelgarancia keretében pedig összesen 900 milliárd forint, a korábbi hitelkeret duplája áll rendelkezésre, akár a hitelösszeg 80 százalékáig. Burány Sándor szólt azokról a támogatási lehetőségekről is, amelyeket a munkahely megtartása érdekében vezettek be, amelyre a bérek és bérköltségek átvállalásával több forrásból eddig összesen 56 milliárd forintot fordítottak. Az államtitkár kiemelte, biztató előrelépések történtek az építőiparban tapasztalható lánctartozások megakadályozására is, az erről szóló törvényjavaslat - amelynek záróvitája hétfőn lesz a parlamentben - az ellenzéki pártok támogatását is élvezi. A fórumon megjelent vállalkozók elsősorban a pályázati elbírálás lassúságát kifogásolták, illetve azt, hogy devizában felvett hiteleiket miért nem lehet állami, vagy uniós támogatással kedvezményes módon forint hitelre átváltani. Burány Sándor válaszában elmondta: a munkahelymegtartó támogatások iránt többszörös az igény, ezért késik az elbírálás, a devizahitelek kedvezményes átváltására pedig csakugyan nincs, és egyelőre nem is lesz lehetőség, erre nem használhatók fel uniós források.
Tőzsdére készül az Anthropic: mit érdemes tudni a Claude fejlesztőjének IPO-járól?
Az Anthropic, a Claude mesterségesintelligencia-modell fejlesztője benyújtotta a tőzsdei bevezetéshez szükséges nyilvános tájékoztatóját az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelethez (SEC), és a tervek szerint ANT ticker alatt jelenhet meg a Nasdaqon. Bár a kibocsátás pontos időpontja, ársávja és értékeltsége egyelőre nem ismert, a dokumentumból már számos fontos részlet kiderül a vállalat pénzügyi teljesítményéről és növekedéséről. A Magyarországon is elérhető globális befektetési alkalmazás, az XTB szakértői elemzésükben azt vizsgálták meg, mit mutatnak az eddig nyilvánosságra hozott adatok az Anthropic helyzetéről, és mely tényezők lehetnek meghatározók a befektetők számára a várható tőzsdei debütálás előtt.
A második negyedéves fordulat után is kitart a családi cégek lendülete
A második negyedévi határozott fordulatot követően továbbra is a pozitív tartományban maradt a hazai családi vállalatok makrogazdasági várakozásait mutató indexe. A K&H nagyvállalati növekedési index felmérése szerint a mutató az előző negyedéves, 19 pontos ugrást követően – amellyel 12 ponttal átlépte a semleges küszöböt – a harmadik negyedévben is stabilan 11 ponton áll. Az eredmények azt jelzik, hogy a szektor szereplőinek optimizmusa nem átmeneti fellángolás volt: tartósabb bizakodásra utal.
Az október 31-ig megkötött adásvételi szerződéseknél lehet igényelni az Otthon Start hitelt
A kormány döntése alapján az október 31-ig megkötött ingatlan adásvételi szerződéseknél és a bankokhoz november 15-ig benyújtott hitelkérelmeknél lehet még igényelni az Otthon Start hitelt - jelentette be a miniszterelnök a Facebook-oldalán kedden délután.
Brazília a választások után: mi vár a befektetőkre?
A brazíliai elnökválasztás történelmi meglepetést hozott: a hivatalban lévő elnök, Luiz Inácio Lula da Silva a szavazatok 51,8%-ával legyőzte jobboldali kihívóját, a 48,2%-ot szerzett Flávio Bolsonarót, és ezzel megszerezte eddigi összesen negyedik mandátumát. Brazília demokratikus történelmében először fordult elő, hogy egy jelölt az első fordulóban elszenvedett vereségét követően mégis győzelmet aratott, miután hagyományos támogatói bázisát az északi és északkeleti régiókban mozgósítva növelni tudta a választói részvételt. Bár Bolsonaro még nem ismerte el vereségét, az eredményt a brazil választási szervek hivatalosan is megerősítették.
Nagyot zuhant a Grayscale mesterséges intelligenciára építő ETF-je, a Bitcoin jóval kisebb veszteséget szenvedett el
A Bitcoin az elmúlt hónapban jelentősen felülteljesítette a Grayscale mesterséges intelligenciához kapcsolódó számítási infrastruktúrába fektető ETF-jét. Miközben a világ legnagyobb kriptovalutája mindössze 4,7 százalékot veszített értékéből, a Grayscale AI Compute ETF (GCPU) árfolyama 32 százalékot zuhant.
Fitch Ratings: Magyarország még ebben az évtizedben beléphet az ERM II. árfolyamrendszerbe
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő szerint Magyarország még ebben az évtizedben beléphet az euróövezeti tagság előtt kötelező ERM II. átváltási mechanizmusba, és a következő évtized elején bevezetheti az eurót, de ehhez addig jelentős költségvetési konszolidációt kell végrehajtania.
Indulnak az őszi ellenőrzések halottak napja környékén
Halottak napja és mindenszentek környékén a revizorok országszerte fokozottan ellenőrzik a koszorú- és virágárusokat, a jelmezkölcsönzőket, valamint minden olyan vállalkozást, amely alkalomhoz illő, szezonális termékeket forgalmaz - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.
Így válhat egy apró céges gesztus mérhető marketingbefektetéssé
Egy üzleti kapcsolatban sokszor nem a nagy, látványos dolgok maradnak meg a leginkább, hanem egy jól eltalált figyelmesség. Egy hasznos ajándék pozitív élményt kapcsolhat a céghez, és később is a megajándékozott eszébe juttathatja a márkát. Ha pedig nem alkalmi ötletként, hanem tudatos kampány részeként kezelik, az eredménye is jobban követhető. Az AdGift kínálata is épp erre a szemléletre épül.
Közel 1,3 millió lakás szorul felújításra – szerdán váltja az OSP-t a Wekerle+
A kormány kedden ismertette a Wekerle+ program részleteit. Az energetikai felújítási elem évente legalább 30 ezer otthon korszerűsítését célozza. 2030-ig így összesen több mint 120 ezer lakás és ház újulhat meg. A programra több mint 600 milliárd forint uniós kohéziós forrás jut.
Sólyom Zoltánt nevezte ki a Szerencsejáték Zrt. élére Kármán András
Sólyom Zoltán veszi át a Szerencsejáték Zrt. vezetését keddi hatállyal - jelentette be Kármán András pénzügyminiszter Facebook-oldalán kedden.
Lecsapott a NAV a Szijjártó minisztériumával üzletelő, lélegeztetőgépeket szállító cégekre
Állami szerveknek a koronavírus-járvány idején lélegeztetőgépeket és egészségügyi maszkokat beszerzőkkel szemben végrehajtott adóhatósági akcióra hívta fel a figyelmet a kormányfő és az egészségügyi miniszter keddi Facebook-bejegyzéseiben. Hegedűs Zsolt hangsúlyozta, átláthatónak kell lennie az egészségügyre fordított közpénz felhasználásának.
Magyarországon kiugróan magas az elkerülhető halálozások száma
Magyarországon továbbra is kiemelkedően magas az elkerülhető halálozások száma, miközben számos szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegség korai felismerése javíthatja a kezelés esélyeit. A halogatás, a tünetmentességből fakadó hamis biztonságérzet és a diagnózistól való félelem azonban sokakat visszatarthat a szűrővizsgálatoktól. A szakemberek szerint a tudatos egészségmegőrzés már jóval az első panaszok megjelenése előtt elkezdődik.
