2009 a magyar tőzsde éve volt!
A vezérigazgató szerint ezek a kedvező folyamatok, amelyek a kibocsátói és a befektetői oldalon egyaránt tapasztalhatóak voltak, a hazai tőkepiac egészét pozitív irányba befolyásolhatják a jövőben is. A tőzsde részvényforgalma is lényegesen kedvezőbben alakult a vártnál. Ennek, valamint a szigorú költséggazdálkodásnak köszönhetően a tőzsde teljesítette az üzleti tervét, és 1,3 milliárd forint körüli adózás utáni eredménnyel zárja a 2009-es évet.
Az üzleti terv annak ellenére teljesült, hogy a KELER, amelynek a BÉT 46,67 százalékos tulajdonosa, a pénzintézetekre vonatkozó szabályozás értelmében 2009-ben nem fizetett osztalékot, így elmaradt az innen várt 400 millió forint osztalékbevétel - mondta el Mohai György az MTI-nek.
Friss húsok a BÉT-en
2009-ben négy új cég jelent meg a Budapesti Értéktőzsdén összesen több mint 10 milliárd forint kapitalizációval (KEG Nyrt., Kulcs-soft Nyrt., Finext Nyrt. és NordTelekom Nyrt.). Mindegyik úgynevezett technikai bevezetéssel jött a tőzsdére, ennek lényege, hogy a bevezetésnek nem kell feltétlenül nyilvános kibocsátással párosulnia. Ennek ellenére valamennyi új részvény viszonylag magas forgalmat és forgási sebességet ért el.
A bevezetések mellett egy 2007 óta tőzsdén lévő cég, a Regionális Fejlesztési Vállalat (RFV) Nyrt. nyilvános részvénykibocsátással - amelynek során a befektetők túljegyezték a felkínált részvényeket - 1,1 milliárd forint összértékű tőkét vont be.
Mohai György " korszakos jelentőségűnek" nevezte azt, hogy hazai befektetési alapok is belevásároltak ebbe a cégbe, jelezve, hogy az intézményi befektetőknek is érdemes tőkét fektetni egy közepes méretű hazai cégbe.
Jövőre tőzsdére lép a CIG Pannónia Életbiztosító
A tőzsde vezérigazgatója szerint példamutató a piac és a jövőbeli kibocsátók számára is, hogy nemcsak a nagy cégek tudnak a piacon eredményesen tőkét emelni, és részvényeket értékesíteni, hanem a kisebb cégek számára is járható ez az út. A CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. már bejelentette 2010-es tőzsdére lépési szándékát, és ez a bevezetés alaptőke-emeléssel is párosul majd.
A vezérigazgató jelezte, több olyan cégről is tud, amelyeknél a tőzsdei bevezetés az előkészítés stádiumában van, de ezeket nem kívánta megnevezni, és azt sem árulta el, hogy hány cég bevezetése várható a közeljövőben. Véleménye szerint abban, hogy a vállalatok felfedezték a tőzsdén keresztüli tőkebevonás lehetőségét részben szerepet játszott a piaci körülmények megváltozása, mivel a bankkölcsönök az utóbbi időszakban, éppen a válság hatására nehezebben megszerezhetővé, költségesebbé váltak. A másik ok, hogy a cégek felismerték, tőzsdén jelen lenni a saját üzleti tevékenységük szempontjából is előnyös. Az üzleti bizalmat ugyanis nagymértékben fokozza az, ha egy cég transzparensen működik, és a tőzsdei szabályoknak megfelelően rendszeresen információkat hoz nyilvánosságra a vállalat működéséről, márpedig éppen az üzleti bizalom az, ami a pénzügyi válság közepette a vállalatok egyik legnagyobb kincse lehet.
Élénkülő magánbefektetői aktivitás
A befektetői oldalon is pozitív fejlemények zajlottak: a hazai magánbefektetői kör aktivitása jelentősen megélénkült. Az érdeklődés megnövekedése 2008 negyedik negyedévére és 2009 első negyedévére esett, tehát arra az időszakra, amikor a részvényárfolyamok, főként a nagy papírok esetében olyan szintre estek, ahol már a hazai magánbefektetők számára is vonzóvá váltak.
2009 első hónapjaiban a hazai magánbefektetők a tőzsdei forgalom több mint 40 százalékát adták, ami az előző évi 25 százalékhoz képest jelentős növekedés. A hazai aktív magánbefektetői réteg növekedésére szemléletes adat, hogy a valós idejű tőzsdei kereskedési adatokat megvásárló magánszemélyek száma a 2008 eleji 2 ezer főről mára 14 ezerre nőtt.
A vezérigazgató szerint különösen kedvező jelenség az, hogy a nagy számban megjelent új magánbefektetők a piacon maradtak. Hozzátette: ebben nagy szerepe volt az egész magyar tőkepiac összefogásának. A legtöbb hazai brókercég ugyanis - megérezve a piaci lehetőséget - még intenzívebben kezdett el foglalkozni ezzel a befektetői réteggel, és a szokásos befektetési tanácsadáson és információnyújtáson túl képzéssel is segítették az ügyfeleiket. Ebben a BÉT is aktív szerepet vállalt, egyrészt folytatta a saját szervezésű ingyenes tőzsdei tanfolyamait, másrészt a brókercégek megkeresésére úgynevezett bilaterális előadásokat tartottak a tőzsde szakemberei.
A BÉT több mint ötven tanfolyamot tartott 2009-ben, amelyeken közel háromezer jelenlegi és potenciális befektető vett részt. Mohai György szerint a tőkepiacok szempontjából a pénzügyi válság tanulsága, hogy a transzparencia a tőkepiacok legfontosabb eleme. A tőzsdék szabályozottsága, átláthatósága, a képzett szakemberek a befektetők nagyon nagy részét a tőzsde felé irányítja, amellyel szemben nem rendült meg a befektetők bizalma.
..................
