2030-ra 30 százalékkal nő a villamos energiaigény Magyarországon
Bencsik János hozzátette: a szakmai szereplőkkel és a rendszerirányítóval kialakított közös álláspont szerint évi 1,5 százalékra tehető az éves energiaszükséglet bővülése, a növekedés 2050-re akár a 70 százalékot is elérheti.
Az államtitkár leszögezte: az energiastratégia az atomenergia jelenlegi kapacitásaiknak megőrzésével, a hazai szénbázisú villamosenergia-termelés arányának szinten tartásával, és a zöld technológiából származó áram arányának és mennyiségének növekedésével számol.
Az MTI kérdésére elmondta: a megújuló energiaforrások az igények mintegy 20 százalékát biztosítanák, a villamos energia terén 15, míg a hőellátásban akár 35 százalékot is elérheti a zöld technológiák aránya.
Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy középtávon a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása nélkül Magyarországon nem lehet biztonságos a villamosenergia-ellátás.
Bencsik János az atomenergiáról szóló törvény augusztus elején hatályba lépő módosítása kapcsán felhívta a figyelmet: eddig Magyarországon csak az atomerőművi, kiégett üzemanyagok átmeneti tárolására volt lehetőség, a törvénymódosítás megnyitotta az utat a kiégett üzemanyag-kazetták újrahasznosítása előtt. A nukleáris biztonság érdekében pedig megerősítették az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) ellenőrzési jogosítványait - húzta alá.
Rónaky József, az OAH főigazgatója a paksi atomerőműben elkezdődött célzott biztonsági felülvizsgálatot - köznapi nevén stressztesztet - ismertetve elmondta: az OAH szeptember 15-ig készíti el a felülvizsgálat nemzeti jelentését, amelyet továbbít az Európai Bizottságnak, majd év végéig határozza meg a szükséges teendőket.
Az OAH főigazgatója megjegyezte: az Európai Bizottság megegyezett az Európai Unió környező, atomerőművet üzemeltető vagy tervező országaival - Svájccal, Oroszországgal, Törökországgal, Horvátországgal - arról, hogy elvégzik az unión belül a fukusimai súlyos reaktorbaleset nyomán elkezdett felülvizsgálatot. (MTI)
