3,8 százalékkal nőtt a világ ezüsttermelése 2014-ben
Idestova három éve esnek az ezüstárak, minek következtében jelenleg már mintegy 65 százalékkal maradnak el 2011-es csúcsuktól, emiatt számos bányászcég úgynevezett fenntartható önköltsége (angolul: all-in-sustaining cost, AISC) megközelítette az értékesítési árait, sőt nem egyszer már meg is haladta azt. Ez már eddig is több céget bányáinak bezárására, illetve a kitermelés visszafogására kényszerített, s mivel az árak jelentős emelkedésre a közeljövőben nemigen lehet számítani, e tendencia folytatódhat – állapította meg az ex Reuters-elemzők és piaci szereplők alkotta nemesfém-specialista kutató-tanácsadó cég, a Metals Focus legfrissebb elemzésében. A bányászati ciklus jellemzője, hogy amikor magasak az árak, akkor új fejlesztések indulnak, bányák létesülnek, illetve fokozzák kitermelésüket, melyek sok esetben addigra érnek be, amikor az árak már lefelé mennek és egyre kevésbé kifizetődő a bányászat.
E késleltetett reakcióval magyarázható, hogy a globális ezüstbányászat – az előző évit 3,8 százalékkal meghaladó – 854 millió unciás össztermelésével 2014-ben még rekordot döntött. Igaz, a kép csalóka, a termelés több mint felét ugyanis egyetlen új bánya, a 2013 második felében megnyitott Tahoe Resources cég guatemalai Escobal projektje adta. Nagyrészt ez repítette Guatemalát a világ top 20 ezüsttermelő országa rangsorának 15. helyére 2013-ban, s bár a tavalyi lista még nem látott napvilágot, nem kizárt, hogy a dél-amerikaiak 2014-ben már a top 10-ben zártak.
Az ezüst többsége az alapfémek és az arany bányászatának melléktermékeként kerül a felszínre (a tavalyi öt legnagyobb ezüsttermelőből négy alapfém- és aranybányász is egyben), ami azt jelenti, hogy a termelés növekedése nem teljesen az ezüst árától függ, hanem e szektorokéitól is. Márpedig az arany jegyzése 36, a rézé 45, míg az ólomé és cinké együtt 54 százalékkal a csúcsa alatt van. Ugyanígy egy nagyobb, melléktermékként tekintélyes mennyiségű ezüstöt tartalmazó alapfém-operáció megnyitása is jelentősen hathat a szürke nemesfém kínálatára. A Codelco nevű cég Chilében lévő Ministro Hales nevű réz- és ezüstbányája például 2014 első három negyedévében több mint a duplájára növelte a Codelco ezüsttermelését, ami a bánya szürke nemesfém kínálatát 15 millió unciára gyarapította.
Továbbra is Mexikó maradhatott a világ legnagyobb ezüsttermelő országa, hiszen tavaly aligha tűnhetett el az a több mint 50 millió unciás különbség, amennyivel 2013-ban a 169,7 milliós uncia ezüstöt bányászó közép-amerikai ország megelőzte a második-harmadik helyen csaknem holtversenyben álló Perut és Kínát. Szorosabb volt a verseny cégszinten, ám a 2013-ban 38,8 millió unciát a felszínre hozó Fresnillo 2014-ben is megőrizhette vezető szerepét a tavalyelőtt 1-2 millió unciával lemaradt BHP Billiton-KGHM-Glencore Xstrata trió előtt. A Metals Focus becslése szerint ugyanis a Fresnillo tavalyi ezüsttermelése 45 millió unciára rúghatott. S 2018-ra elérheti a 65 milliót, a tavaly év végén beüzemelt Saucito II. és az idei év utolsó negyedében elindítandó San Julián bányák kitermelésének hatására. A Saucito II. ráadásul különösen jövedelmezőnek bizonyulhat, lévén, hogy AISC-je unciánként mindössze 3,7 dollár lehet.
Perunak együttesen 6 millió unciás ezüsttöbbletet hozhatott tavaly a Toromocho, Alparmarca és a Cerro de Pasco Oxide Plant bányák kitermelésének megkezdése. Ezek kompenzálták az Antamina projekt mind minőségi, mind mennyiségi visszaesését. Érdekes lesz megnézni, hogy Kínának vajon sikerült-e beelőznie a dél-amerikaiakat.
Ami az idei évet illeti, a Metals Focus arra számít, hogy az új projektek az alacsony árkörnyezetben kevésbé lesznek robosztusak, várt megtérülésük csökkenhet. A jelenlegi árakon, AISC-alapon az elsődleges ezüstszektor mintegy 25 százaléka (évente 60 millió uncia) termelhet veszteséget, ami költségcsökkentési célból bányabezárásokhoz és a kitermelés visszafogásához vezethet az idén, hacsak nem következik be jelentős pozitív korrekció az ezüstárakban.
Az ezüstkínálat és -kereslet egyensúlya jelentős mértékben függ az ipari és befektetési keresletüktől. Míg azonban az ipari meglehetősen jól előre jelezhető, addig a befektetési már jóval kevésbé. Ezzel magyarázható, hogy az elemzők egy része ezüsttöbbletet, másikuk viszont -hiányt prognosztizál. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a szürke nemesfém árának mozgását továbbra is az aranyárfolyam alakulása befolyásolja majd. Márpedig ez azzal járhat, hogy drágulás esetén az ezüst ára jobban mehet fel, viszont olcsóbbodás esetén jobban is eshet.
Az arany- és ezüstárak mozgása 2011 elejétől
Ami az ezüstbefektetést továbbra is rendkívül izgalmassá teszi, hogy az ezüst továbbra is rekordmélység közelben van az aranyárhoz képest.
Forrás: Conclude Zrt.
