400.000 Ft-os minimálbér Magyarországon - ezekkel a gazdasági hatásokkal kell számolni

Az Európai Unió új irányelve, amely 2024 novemberében lép hatályba, előírja, hogy a minimálbérnek el kell érnie a bruttó medián bér 60%-át. Jelenleg a magyar minimálbér csupán a bruttó medián bér 43%-át teszi ki, így jelentős emelés várható a közeljövőben​.

A magyar kormány célkitűzései között szerepel, hogy a minimálbért 2027-re a jelenlegi átlagbér 50%-ára emeljék, ami éves szinten körülbelül 30.000 forintos növekedést jelentene. Ezzel az átlagos bruttó bér 2027-re elérheti a 800.000 forintot​.

A drasztikus minimálbér-emelés várható hatásai

Ha a minimálbért drasztikusan, pl. 400.000 forintra emelnék, az jelentős gazdasági és társadalmi hatásokkal járna:

- Inflációs nyomás: A minimálbér drasztikus emelése az árak növekedéséhez vezethet, mivel a vállalatok a megnövekedett bérköltségeket áthárítanák a fogyasztókra. Ez tovább fokozná az inflációt, amely már így is jelentős nyomást gyakorol a gazdaságra.

- Munkanélküliség növekedése: A vállalatok egy része, különösen a kis- és középvállalkozások, nehezen tudnák kigazdálkodni a jelentős bérnövekedést, ami elbocsátásokhoz vezethetne. Ez különösen a kevésbé képzett munkaerőt érintheti hátrányosan, mivel az ő munkahelyeik a leginkább veszélyeztetettek.

- Versenyképesség csökkenése: A magasabb minimálbér miatt a magyar vállalkozások versenyképessége csökkenhet a nemzetközi piacon, különösen az alacsony hozzáadott értékű termelésben. Ez elvándorláshoz vezethet a munkaerőpiacon, mivel a vállalkozások külföldre helyezhetik át termelésüket​.

- Életszínvonal javulása: Pozitívumként említhető, hogy a minimálbér emelése javíthatná a dolgozók életszínvonalát, különösen a legalacsonyabb jövedelmű rétegek esetében. Ez növelheti a fogyasztást, ami rövid távon pozitív hatással lehet a gazdaságra​.

Összességében a 2025-ös minimálbér jelentős - akár 400.000 forintra történő - emelése összetett hatásokkal járna. Míg rövid távon javíthatja az életszínvonalat és növelheti a fogyasztást, hosszabb távon komoly gazdasági kihívásokkal kellene szembenézni, beleértve az inflációs nyomás és a munkanélküliség növekedését. Ezért egy ilyen lépést alaposan meg kell fontolni, és szükség van az érintett társadalmi partnerek széleskörű bevonására a döntéshozatalba.