4,2 százalékos lett a kormányzati szektor hiánya tavaly
A hiány a 2009. évinél 9 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,2 százalékponttal alacsonyabb. A bázisidőszakinál alacsonyabb relatív hiány kialakulása meghatározóan a GDP folyó áron számított 4,1 százalékos növekedésével magyarázható. 2010. negyedik negyedévben a kormányzati szektor hiánya 208 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 3 százaléka volt.
A kiadások a negyedik negyedévben lényegében szinten maradtak 2009 azonos időszakához képest. A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2010-ben a kormányzati szektor bevétele 12.095 milliárd, kiadása 13.248 milliárd, hiánya 1.153 milliárd forint volt A bevételek a 2009. évi 1 százalékos csökkenést követően 2010-ben 1 százalékkal nőttek. Leginkább az egyéb bevételek között elszámolt EU-transzferek, a termelési és az importadók (6,3 százalék), ezen belül az áfabefizetések (6,1 százalék) növekedtek erőteljesen, utóbbi elsősorban az adókulcs 2009. július 1-jei emelése miatt.
A jövedelemadó-bevételek (16,3 százalék) és a társadalombiztosítási hozzájárulások (4,9 százalék) ugyanakkor jelentősen csökkentek, előbbi a társaságiadó-bevétel, utóbbi a munkaadói járulék nagyarányú visszaesése következtében. A kiadások a 2009. évi 1 százalékos növekedést követően 2010-ben szintén 1 százalékkal nőttek; a legnagyobb mértékben a dologi kiadások (folyó termelőfelhasználás: 4,0 százalék) és a felhalmozási kiadások (9,6 százalék) emelkedtek - utóbbit a bázisidőszakban alacsony érték is befolyásolta.
A pénzbeni társadalmi juttatások összege megegyezett az előző évivel, ezen belül a nyugdíjkifizetések 2,4 százalékkal nőttek; a munkavállalói jövedelmek (1,7 százalék) és a kamatkiadások (5,4 százalék) viszont csökkentek. 2010. negyedik negyedében a kiadási tételek közül a pénzbeni társadalmi juttatások nőttek (3,3 százalék), a munkavállalói jövedelem csökkent (4,0 százalék). A bevételek 3,6 százalékkal növekedtek 2009negyedik negyedévéhez viszonyítva.
A bevételeken belül legjobban a tőkeadók emelkedtek - a pénzügyi szervezetek különadójának következtében -, miközben a jövedelemadó-bevételeknél (15,2 százalék) nagymértékű visszaesés figyelhető meg. Az éves bevételből a tőkeadók 146 milliárd forintot tettek ki, a megelőző évi 13,7 milliárd után, a negyedéves bevétel 97,8 milliárd forint volt, egy évvel korábbi 2,3 , illetve a megelőző negyedévi 42,7 milliárd forint után. A jövedelemadók az év egészében 2.133 milliárdra csökkentek a megelőző évi 2.549 milliárdról, a negyedévi bevétel 531 milliárd volt a megelőző negyedévi 545 és az egy évvel korábbi 626 milliárd után.
A termelési és importadókból az év egészében 4.528 milliárd forint folyt be, ebből az áfabevétel 2.293 milliárdot tett ki. A negyedévi adóbevétel 1.200,6 milliárdra nőtt a megelőző negyedévi 1.153 milliárdról, az áfabevétel pedig 502,8 milliárdra csökkent 604 milliárdról. Társadalombiztosítási hozzájárulásokból 3.222 milliárd folyt be az év egészében, a negyedik negyedévben 882 milliárd a megelőző negyedévi 767 milliárd után. Tavaly az év egészében ez a bevétel 3.388 milliárd volt, a negyedik negyedévben 846 milliárdot ért el. (MTI)
