50%-nál nagyobb az esély a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a legutóbbi magyarországi makro- és monetáris fejleményekről befektetőknek összeállított átfogó elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ha az uniós eljárás megszűnik Magyarországgal szemben, az jelentősen csökkentené az egyes szolgáltatási szektorokra kirótt különadók emelésének, vagy más, ad hoc jellegű adók kivetésének valószínűségét.
A ház londoni elemzői hangsúlyozták azt is, hogy várakozásuk szerint a térség több más országa - elsősorban Lengyelország - legalább még egy évig a túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt marad, és ez is elősegítheti Magyarország relatív kockázati profiljának átértékelését. A Morgan Stanley elemzői közölték azt is, hogy felülvizsgálták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpályájára kidolgozott előrejelzésüket, és most már 3,50 százalékig csökkenő MNB-alapkamatra is látnak lehetőséget a jelenlegi enyhítési ciklusban. A ház szerint ennek egyik fő tényezője az, hogy az éves összevetésű magyarországi infláció legalább a következő egy évben valószínűleg bőven a 3 százalékos célszint alatt marad.
A Morgan Stanley eddigi előrejelzésében 4,50 százalékos idei MNB-kamatmélypont szerepelt. A cég londoni elemzői szerint a magyarországi inflációs környezet évek óta nem volt olyan kedvező, mint most. A múltban a norma a költségvetési eredetű infláció volt Magyarországon, jelenleg azonban a költségvetési eredetű dezinfláció a jellemző a magyar gazdaságra - fogalmaznak pénteki értékelésükben a Morgan Stanley közgazdászai, utalva a tavalyi áfa-emelésből eredő, idén jelentkező bázishatásra és a hatósági közműdíjcsökkentésekre.
A cég londoni szakértői közölték: azzal számolnak, hogy a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi infláció a következő három hónapban 2 százalék környékére gyorsul a múlt hónapban mért 1,7 százalékról, ám a nyár végére 1,3 százalék körüli ütemre lassul, feltéve, hogy életbe lépnek a tervezett további közszolgáltatási árcsökkentések. A Morgan Stanley elemzőinek számításai szerint az idei egész éves átlagos infláció Magyarországon 2,1 százalék lehet. A ház szakértői jövőre 2,7 százalékos éves átlagos inflációt valószínűsítenek, hangsúlyozzák ugyanakkor pénteki elemzésükben, hogy a további hatósági árintézkedések kilátása miatt a 2014-es inflációs prognózis meglehetősen bizonytalan.
Hasonló inflációs és kamatpályát valószínűsítettek a legutóbbi makroadatok alapján más nagy londoni házak is. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai az áprilisi inflációs adatok hét eleji ismertetése után közölték: várakozásuk szerint a dezinflációs folyamat most átmenetileg megfordul, de az inflációs ütem így is kényelmesen az MNB 3 százalékos célszintje alatt marad. A ház londoni elemzői 2,0-2,5 százalék közötti ütemeket várnak a következő hónapokra, de azt is valószínűsítik, hogy a tervezett újabb közüzemi díjcsökkentések hatására a nyár végére ismét 2 százalék alá lassul az éves infláció.
A JP Morgan szakértői közölték: az idei év egészére 2,2 százalékos átlagos inflációt várnak Magyarországon. A ház elemzői jelenleg 2,8 százalékos átlagos inflációval számolnak jövőre, arra az esetre, ha később nem lesznek még további közműdíjcsökkentések. A cég londoni elemzői mindezt egybevetve közölték: ha a globális kockázati környezet továbbra is kedvező lesz, és a forintárfolyam jórészt stabil marad, akkor véleményük szerint a jegybanki alapkamat az idei év végére 3,00-3,50 százalékig is csökkenhet.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokra szakosodott elemzői azt jósolták a legutóbbi inflációs adatsor utáni előrejelzésükben, hogy a közüzemi díjak tervezett további csökkentésének hatására a teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció az év későbbi szakaszában várhatóan 1 százalék környékére lassul. A Barclays londoni szakelemzői mindezek alapján azt várják, hogy az MNB októberre 3,50 százalékig csökkenti alapkamatát, és ezután valószínűleg szünetet tart, felmérve az enyhítési ciklus kezdete előtti alapkamat megfelezésének piaci hatásait. (MTI)
