65,5 milliárd forintos profitot vágott zsebre tavaly az MNB
A legújabb Magyar Közlöny mellékletében, a Hivatalos Értesítőben megjelent szöveg szerint az MNB 2009. évi 65,5 milliárd forintos nyeresége 2010-ben növeli az eredménytartalék 2009. év végi állományának 9,5 milliárd forintos összegét.
Az MNB 2010 májusában közzétett prognózisa szerint 2010-ben 69,0, 2011-ben 55,0 milliárd forint mérleg szerinti veszteség várható. Az MNB-ről szóló törvény rendelkezése szerint a veszteség eredménytartalékot meghaladó részét - amely 2012-ben várhatóan 49,0 milliárd forint lesz - a központi költségvetésnek kell megtérítenie.
A 2009. évi működési költségek tervét az MNB elnöke a 2008. évinél 3,4 százalékkal alacsonyabb szinten, 14,5 milliárd forintban határozta meg. A 2009. évi felhasználás 13,9 milliárd forint, az előző évinél 1,1 milliárd forinttal kevesebb volt. A 2009-ben megvalósított takarékossági intézkedések hatására a személyi költségekre 0,7 milliárd forinttal, az információtechnológiai költségekre 0,2 milliárd forinttal, az üzemeltetési és egyéb költségekre pedig szintén 0,2 milliárd forinttal kevesebbet fordított a bank.
Az MNB 2008-ban tanácsadó közreműködésével hatékonyságjavító projektet kezdeményezett, amelynek 2009–2011. évekre tervezett megvalósításával 1,7 milliárd forint hosszú távon fenntartható megtakarítási elvárást tűzött ki célul.
A célkitűzést a bank 2008 végén 1,6 milliárd forintra csökkentette. A tanácsadó a mintegy 90 fős létszámleépítés mellett további költségmegtakarítást javasolt, mely szerint bank a magasabb jövedelemkategóriába tartozó munkavállalókat alacsonyabb javadalmazásúra cserélje, illetve a létszámleépítések során ezt a szempontot is vegye figyelembe, ami nem felelt meg a Munka Törvénykönyvében rögzített előírásoknak.
Az MNB alkalmazottainak átlagkeresete (évi 7,8 millió forint) 2009-ben 4,6 százalékkal emelkedett, amely a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók átlagkeresetének növekedését 4,1 százalékponttal, a költségvetésben alkalmazásban állókét pedig 12,5 százalékponttal haladta meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján.
A jegybank befektetett eszközeinek 2009 végén nyilvántartott nettó záró állománya 34,0 milliárd forint volt, 6,6 százalékkal alacsonyabb a nyitó értéknél. A csökkenéshez 1,3 milliárd forinttal járult hozzá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére térítés nélkül átadott ingatlanok és eszközök nyilvántartásból való kivezetése, 0,6 milliárd forinttal pedig az MNB Bankjóléti Kft. v. a. megszűnése.
Az MNB-nél a beruházások 2009-re jóváhagyott előirányzata 2,4 milliárd forint volt, ebből 2,2 milliárd forint kapcsolódott kiemelt stratégiai célokhoz. A beruházási kiadások 2009-ben elszámolt összege 1,8 milliárd forintot tett ki.
A HAJÓ-projekt dokumentumai szerint a 2009-re előirányzott tartós működési költség-megtakarítás 0,8 milliárd forint, a beruházási kiadások tervezett mérséklése 0,02 milliárd forint, a kitűzött létszámcsökkentés pedig 67 fő volt. Az ellenőrzés megállapítása szerint összességében 29,5 fő létszám és annak személyi költségekre gyakorolt 0,3 milliárd forint hatása csökkenti a HAJÓ-projekttel összefüggő hosszú távú megtakarítást, amit a bank a projekt 2009. évi eredményeinek értékelésekor nem vett figyelembe.
Az MNB 2009-ben 103 fő munkaviszonyát szüntette meg és 52 fővel létesített munkaviszonyt, amelynek eredményeként a záró létszám 593 fő lett, 48 fővel kevesebb a 2008. évinél. A bank a 2009. évi működéséről készített beszámolójában 69,3 fő, hatékonyságjavító projekt keretében megvalósított létszámcsökkentésről számolt be, nem vette számításba az évközi munkaerő-felvételek létszámnövelő hatását.
A hatékonyságjavító projekt eredményeit a bank a tanácsadó módszertana szerint bruttó módon értékelte, figyelmen kívül hagyva a megvalósítással összefüggő költségeket. A bank beszámolóiban a hatékonyságjavító projekt megvalósításának bemutatása nem teljes körű, a beszámolók nem pontosan és nem összemérhetően mutatták be a projekt 2009. évi időarányos eredményeit és azok működési költségekre gyakorolt hatását.
Az ÁSZ javasolta az MNB elnökének, hogy vizsgálja felül a hatékonyságjavító projekt célkitűzéseit és csökkentse azokat a bank egyéb intézkedéseivel összefüggő megtakarításokkal, továbbá azt, hogy biztosítsa a projekt célkitűzéseinek és eredményeinek a bank pénzügyi tervezési és beszámoltatási rendszerén alapuló rendszeres értékelését.
Az ÁSZ megállapítása szerint egyébiránt az MNB 2009. évi működése, irányítási és döntéshozatali rendszere összhangban volt az MNB-törvény és a bank alapító okirata előírásaival. Az MNB elnöke törvényi felhatalmazása alapján irányította a bank működését, döntött minden – a monetáris tanács hatáskörébe nem tartozó – ügyben.
Az MNB felügyelőbizottsága munkáját a törvényi előírások betartásával, a hatályos ügyrendjének megfelelően végezte, munkatervét teljesítette - közölte az ÁSZ. Az ÁSZ 2002 óta évente ellenőrzi az MNB működésének és gazdálkodásának szabályszerűségét, az irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszer működését, valamint az intézményi célkitűzések teljesítését.
