7%-ra csökkent a magyar alapkamat, átmenetileg megállhat az MNB

A jegybank mai döntése a megelőző két hónapban látott 50 bázispontos vágáshoz képest kisebb mértékű volt. Ennek azonban elsősorban a pénzpiaci hangulat romlása volt az oka. Májusban a várakozásunknak megfelelően 4%-ot tett ki az egy évre visszatekintő infláció, ami azonban elmaradt a piaci konszenzustól, így az infláció még az MNB inflációs célsávjában maradt. 

Azonban az elmúlt napokban ismét erőteljesebbé váló forintgyengülés, valamint a Fed várható kamatcsökkentésének eltolódása miatt az MNB óvatosabb vált. A kamatvárakozások eközben továbbra is jelenlegi alapkamat szintje alatt találhatóak: a határidős kamatláb-megállapodások a június elején jellemző 6,3% körüli szintről 6,1% környékére jöttek le, ami jelzi, hogy lehet mérsékelt tere a kamat további csökkentésére az idei második félévben.

Az év második felére megmaradó, kismértékű mozgástér ellenére felfelé mutató kockázatot látunk az év végi, 6,25%-os alapkamat-előrejelzésünkben. A mai döntést követő sajtótájékoztató után egy ideig kivárhat az MNB a további kamatcsökkentésekkel, azaz nem várható, hogy a következő egy-két ülésen további kamatcsökkentésről döntsön a Monetáris Tanács. Eközben továbbra is úgy látjuk, hogy 2025-ben is folytatódhat a kamatcsökkentés idehaza, amit a várhatóan csökkenő dollárkamatok is támogathatnak.

Az MNB kamatdöntése a vártnak megfelelő mértékű volt, így az nem jelentett meglepetést a piaci szereplők számára, ugyanakkor a korábbinál kisebb mértékű kamatvágás nyomán az EUR/HUF kurzus 396,70-ről két lépésben 394,30-ig süllyedt.

A mai ülésen egyetlen opciót vizsgáltak, a 25 bázispontos kamatcsökkentést egyhangúan támogatták.

Kamatdöntést követő sajtótájékoztató

Virág Barnabás alelnök a döntést követő sajtótájékoztatón (amely a Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjasaink tiszteletére kibocsátott emlékérmék miatt megrendezett esemény okán a szokásosnál egy órával később, 16.00-kor kezdődött) elmondta, a hazai alapkamat a félév végére kommunikált 6,75-7,00%-os sáv felső szélét elérte.

Az alelnök szerint erősek a külső környezetben a kockázatok, amik szűkítik a mozgásteret a második félévben a feltörekvő gazdaságokban. Virág Barnabás egyértelművé tette, hogy új szakasz nyílik a monetáris politikában. Az előretekintő iránymutatás megváltozott: a Monetáris Tanács az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását figyelembe véve körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről hónapról hónapra. A dezinfláción és az árstabilitás fenntartható elérésén van hangsúly, de kulcsfontosságú a pénzügyi piacok stabilitásának fenntartása is.

Az elmúlt hetekben romlott a befektetői hangulat, Európában is megemelkedett a volatilitás az európai parlamenti választások után. A Fed és az EKB közötti várható divergencia óvatos monetáris politikát indokolnak. Az amerikai kamatkondíciók elhúzódóan magasak lehetnek, ami csökkenti a feltörekvő piaci jegybankok mozgásterét.

Az infláció bázishatások és piaci szolgáltatások árazása miatt emelkedett májusban, ugyanakkor az alapfolyamatokat megragadó maginfláció csökkenése a második negyedévben megállt és az év végére 5,0% közeli szintre emelkedik, ami a jegybanki toleranciasávon kívül van. Az inflációs várakozások csökkenése is elhúzódó folyamat, ami ugyancsak óvatosságot indokol. Az áremelkedés üteme várhatóan a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasávban, annak felső széle közelében alakulhat. A nominális bérdinamika lassul, de a reálbérek 7%-kal vagy azt meghaladó ütemben bővülhetnek.

MNB friss prognózisa: javuló inflációs kilátások, változatlan növekedési előrejelzés

Az idei inflációs kilátások az MNB márciusi prognózisához képest 0,5 százalékponttal javultak. Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban idén 3,0–4,5% közötti infláció várható. Az infláció 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5% között alakulhat

A hazai GDP 2024-ben várhatóan 2,0-3,0%-kal, 2025-ben 3,5–4,5%-kal, majd 2026-ban 3,0–4,0%-kal bővül, a növekedési prognózisok nem változtak a márciusi prognózishoz képest. 2024-ben főként a belső kereslet erősödése támogatja a hazai GDP fokozatos bővülését. Áprilisban a folyó fizetési mérleg többlete újabb csúcsot ért el, a folyó fizetési mérleg aktívuma a következő években a jegybank korábbi várakozásánál is nagyobb lehet, 2024-ben elérheti a GDP 2%-át Virág Barnabás szerint. A költségvetés GDP-arányos hiánya 2024-ben 4,5–5,0% között alakulhat, majd 2025-ben 3,5–4,5%, 2026-ban pedig 2,8–3,8% között lehet - áll az MBH Bank friss elemzői anyagában.