70 éves nyugdíj korhatár jön az Európai Unió miatt?

A magyar nyugdíj korhatár változása rendszerint téma a hazai médiában, ami nem meglepő, hiszen nagyon sok embert érint. Mire számíthat ma valaki Magyarországon, ha tervezni akarja a nyugdíjas éveit, de nem tudja, hogy a nyugdíj korhatár meddig emelkedhet tovább? Mennyire hitelt érdemlő az a híresztelés, miszerint az Európai Unióban egységesen 70 évre is megemelhetik az öregségi nyugdíj korhatárát? Cikkünkben megnézzük a hatályos jogi szabályokat és tekintsük át a szakértői kommentárokat a hazai öregségi nyugdíj korhatár emelésével kapcsolatban.

70 éves nyugdíj korhatár jön az Európai Unió miatt?

Nyugdíj korhatár és a nyugdíj összegének megállapítása

Arról, hogy hogyan változna a hazai nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összegének megállapítása Dr. Farkas András  nyugdíjszakértő mondta el a véleményét a Portfolio Checklist podcastjában.

A Magyar Nemzeti Bank (Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022) egy javaslatcsomagot dolgozott ki többek között a hazai nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban.

Az MNB javaslatcsomagja több fontos nyugdíj-elemet is érint:

- valorizációt

- nyugdíj korhatárt és

- nyugdíj bónuszt

Melyek azok az elemek a hazai nyugdíj-rendszerben, amit alapjaiban formálna át az MNB?

Alapjaiban semmit nem kíván átformálni az MNB - érvel Dr. Farkas András (Nyugdíjguru) - tehát ez nem egy paradigmatikus javaslatcsomag, ami nem is baj, mert a nyugdíjrendszer gyökeres megváltoztatásának nem lehet "csak úgy" nekiugrani.

Ehelyett inkább a nyugdíjrendszer egyes elemeit próbálja meg a Jegybank finomrahangolni, vagy éppen az európai nyugdíjrendszerekkel összhangba hozni.

Ennek kapcsán talán az egyik legfontosabb megállapítása ennek a javaslatcsomagnak, hogy egy demográfia fordulatra van szükség, mely az MNB szerint abban ölthetne testet, hogy ne a mostani alig több, mint 90.000 gyermek szülessen meg évente, hanem legalább 110.000. (erről részletesen már írtunk, kifejtve azt, hogy hány gyerekre lenne szükség egy családban ahhoz, hogy fenntartható maradjon a népességszám és ezzel a nyugdíjrendszer is - cikkünk: Nincs legalább 2 gyereked, akkor bajban leszel IDE kattintva).

Az MNB javaslatcsonagjának része, hogy a demográfiai fordulatot a nyugdíjrendszer változtatása révén is szeretné támogatni. A javaslatcsomag lényeges része a nyugdíjkorhatár változtatásával kapcsolatos.

Mielőtt a változásokra kitérnénk érdemes áttekinteni, hogyan is van jelenleg szabályozva a hazai öregségi nyugdíjkorhatár.

Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült, amit a törvény előír. Ha az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Miért volt szükséges a hazai nyugdíjkorhatár emelése?

A 2014 óta - a törvényben szabályozott formában - zajló folyamatos, sávos nyugdíj korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre lassan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele tehát pontosan:

- az1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1953-ban született, a betöltött 63. életév;

- az 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1955-ben született, a betöltött 64. életév;

- az 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Ehhez képest hogyan gondolkodik az MNB javaslatcsomagja és mi a szakértő véleménye? Emelkedhet a nyugdíjkorhatár a jövőben?

A hazai nyugdíj korhatár meghatározásának kérdéskörében a Magyar Nemzeti Bank szeretné a hazai rendszert hozzácsatolni az európai nyugdíj rendszerek elvéhez, olyan tekintetben, hogy nyugdíj korhatár függjön a további várható élettartamtól. 

Ez az ötlet teljesen támogatandó - érvel a Dr. Farkas András -, csak épp nem időszerű. Ha a nyugdíj korhatárt most rögtön hozzácsatolnánk a várható élettartamhoz, az azért nem sürgős Magyarországon, mert épp a végén járunk egy korhatár-emelési ciklusnak (lásd előző bekezdésünket). 10 évvel ezelőtt 62 év volt az öregségi nyugdíjkorhatár, ami most már 65 év. 

Ez a három évnyi nyugdíj korhatár emelés 10 év alatt gyorsabb tempójú volt, mint amilyen tempóban a várható élettartam növekedett, tehát most lényegében előre urottunk ezzel a 65 éves nyugdíj korhatárral.

(Megjegyzés: a születéskor várható élettartam Magyarországon 2020-ban férfiak esetén 72,21 év, hölgyek esetén pedig 78,74 év. Ugyanez 2012-ben a férfiak esetében 71,45 év volt, míg a hölgyek esetében 78,38 év volt - forrás KSH)

Körülbelül van egy évtizedünk, amikor nem kell bántani ezt a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, viszont abban nagyon igaza van a Magyar Nemzeti Banknak, és tudom támogatni az ötletet, hogy amint hozzá kell majd nyúlni a jövőben a korhatár kérdéséhez, akkor ne egy "merev" nyugdíjkorhatár legyen definiálva, hanem az függjön a várható életkilátásoktól, életkortól. 

Ezzel kapcsolatosan Európában eltérő gyakorlatok vannak már jelenleg is: vannak országok, amelyek egy évnyi várható életkor emelkedést ugyanannyi nyugdíj korhatár emeléssel szabályoznak (azaz, ha 1 évvel tovább élnek az emberek, akkor 1 évvel kitolják a nyugdíjkorhatárt is), de ettől eltér pl. Hollandia gondolkodása, ahol 1 év várható életkor növekedés esetén csak 0,8 év nyugdíj korhatár emelkedést von maga után.

Ez teljesen elképzelhető lehet a jövőben Magyarországon is - állítja a Nyugdíjguru.

De mik az aggályok ezzel kapcsolatban?

A várható életkor az egy fontos statisztikai mérőszám, de ugyanolyan fontos mérőszám emellett az egészségben eltöltött várható évek száma mutató is. És ezzel kapcsolatban óriási gondok vannak hazánkban, hiszen mi a végén kullogunk az Európai Unióban az egészségben várható élettartam tekintetében.

Példaként említhető, hogy a 65 éves korban nyugdíjba vonuló férfiak (akik még - persze, ha életben maradtak) még kb. 14,5 évre számíthatnak, melyből kb. a felét töltik egészségben a statisztikai adatok szerint.

A hölgyeknél még rosszabb a helyzet (bármilyen furcsa is ez), hiszen nekik 65 éves korukban még több, mint 18 év van hátra statisztikailag, de abból a csak 8 évet töltenek egészségben, míg több, mint 10 évet súlyos(abb) betegségek között élnek.

És ha ezt az adatot nem veszik figyelembe a nyugdíj korhatár szabályozásánál, akkor nagyon "félrehordhat a dolog", hiszen nem lesz egészséges nyugdíjasunk, hiszen akkor mennek el az emberek nyugdíjba, amikor már betegek. Ez egy komoly probléma, amivel foglalkozni kell.

De mi a másik súlyos gond?

A másik komoly probléma ezzel a rendszerrel az, hogy a nyugdíj korhatár megemelésével nagyon sok nyugdíjas korú (vagy nyugdíjkorhatárhoz nagyon közelítő korú) ember kerülhet olyan helyzetbe, hogy önhibáján kívül már nem tud tovább dolgozni, azaz nem tudja eltartani magát. 

Ilyen esetekre a világ összes nyugdíjrendszere a korhatár előtti nyugdíjazás különböző lehetőségeit kínálja, de a magyar nyugdíjrendszerben 2012 január 1-től minden ilyen lehetőség megszűnt. 

Ezért hazánkban egy olyan ember, aki a nyugdíjkorhatár előtt (pl. 62 vagy 63 éves korban) súlyos betegséget kap, vagy megrokkan, akkor nem tud elmenni nyugdíjba még úgy sem - mint az pl. számos nyugat-európai nyugdíjrendszerben létező lehetőség - hogy nyugdíj korhatár előtt un. malus-szal (büntetéssel, azaz csökkentett nyugdíjjal) megy el nyugdíjba, és ezzel tudomásul veszi, hogy ő élete végéig emiatt kisebb nyugdíjban fog részesülni (viszont elmehet korábban nyugdíjba).

Tehát a magyar nyugdíj korhatár-emelés kérdéskörében ez a két súlyos akadály van jelenleg, amit meg kell oldani.

Mennyi idő van még hátra az életemből? Tudományos alapú kalkulátorunk ITT

Nyugdíj korhatár 2024 videós magyarázat:


Közös nyilatkozatot fogadott el a három nagyhatalom a nemzetközi biztonságról

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján.
2026. 11. 20. 07:30
Megosztás:

Forráshiány fékezi a fenntartható városi mobilitás fejlesztését

A Budapestet is vizsgáló PwC CEE Smart Cities Mobility Sprint 2026 szerint a régiós városok 83%-a rendelkezik fenntartható mobilitási tervvel vagy intelligens mobilitási ütemtervvel, miközben mindössze 17%-uk biztosít külön költségvetést a megvalósításra. A városok közel háromnegyede továbbra is elsősorban uniós forrásokra építi mobilitási fejlesztéseit. Budapesten már láthatók a fenntarthatóbb közlekedés irányába tett lépések: a budapestiek mintegy 20-22%-a ül kerékpárra legalább hetente egyszer, és a kerékpározás részaránya becslések szerint körülbelül 2%-ról 5%-ra emelkedett az utóbbi időszakban.
2026. 11. 20. 07:00
Megosztás:

Újabb két csatlakozási tárgyalási fejezetet zárt le az EU Montenegróval

Ideiglenesen lezárt két újabb csatlakozási tárgyalási fejezetet az Európai Unió Montenegróval, így már 25 fejezetben sikerült megállapodásra jutniuk. Az Európai Bizottság szerint reális cél, hogy Montenegróval az év végéig valamennyi fennmaradó tárgyalási fejezetet lezárják - közölte az EU-tagországok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács Brüsszelben.
2026. 11. 20. 06:30
Megosztás:

Félmilliós sofőrhiány – itt az Eurowag legújabb piaci elemzése

Átalakulóban van az európai közúti fuvarozás. Az ágazatból több mint 500 ezer gépjárművezető hiányzik, 2030-ig pedig várhatóan további 660 ezren vonulnak nyugdíjba. A fuvarozók helyzetét az emelkedő működési költségek és a kibocsátás csökkentésével kapcsolatos, egyre növekvő elvárások is nehezítik – derül ki az Eurowag Transforming Transportation 2027 című új piaci jelentéséből. A kiadvány szerint a digitális megoldások, a folyamatok automatizálása és az adatok hatékonyabb felhasználása segíthet a vállalatoknak abban, hogy megbirkózzanak ezekkel a kihívásokkal.
2026. 11. 20. 06:00
Megosztás:

Szakmai szervezetek a hulladékgazdálkodási díjak csökkentését kérik a kormánytól

A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) és visszaváltási (DRS) díjak csökkentését kéri 2027-re a kormánytól tizenhat, hazai gyártókat, forgalmazókat és kereskedőket képviselő szakmai szervezet.
2026. 11. 20. 05:30
Megosztás:

2027 áprilisában visszakerül az államhoz az autópályák üzemeltetése

Az eddigi koncesszortól 2027. április 1-jén az állami tulajdonú Magyar Közúthoz kerül a magyar autópályák üzemeltetése - mondta el a közlekedési és beruházási miniszter, miután a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent a koncesszió szerződés megszüntetéséről szóló kormányhatározat.
2026. 11. 20. 05:00
Megosztás:

Magyarország legjobb munkahelyein 2026-ban TOPLISTA

A vezető munkáltatók mezőnyének stabilitása és a rangsor jelentős bővülése egyaránt jellemzi a Top Employers wherewework Hungary 2026 idei kiadását. Az első helyen a Yettel végzett, amelyet az EPAM Hungary és az Erste Bank követ, miközben a lista a korábbi 50-ről 100 vállalatra bővült. Az első hat helyezett mindegyike szerepelt a tavalyi Top 10-ben, a 2025-ben rangsorolt 50 vállalat közül pedig 45 idén is felkerült a listára. Az első tíz helyezett között négy autóipari munkáltató található. A Top Employers wherewework Hungary 2026 kezdeményezés a jelenlegi és korábbi munkavállalók értékelései és munkahelyi tapasztalatai alapján mutatja be a különböző gazdasági ágazatok kiemelkedő munkáltatóit.
2026. 11. 20. 04:30
Megosztás:

A Nissan Qashqai lett a legkeresettebb új autó a Használtautó.hu-n

Idén január és október között 17 százalékkal többen érdeklődtek* a Használtautó.hu 6000 km alatti, gyakorlatilag új autói iránt, mint egy évvel korábban. Az élre a Nissan Qashqai lépett, amely tavaly még csak a hetedik volt.
2026. 11. 20. 04:00
Megosztás:

Hatékonyság és átláthatóság a közpénzfelhasználásban - konferenciát tartott a Közbeszerzési Hatóság

A közbeszerzési rendszer eredményes működéséhez a megfelelő szabályozás és ellenőrzési tevékenység mellett a szakmai szereplők közötti szoros együttműködésre, tapasztalatcserére és tudásmegosztásra is szükség van. Ennek biztosított fórumot a Közbeszerzési Hatóság a Szabályosság és ellenőrizhetőség – Aktualitások és jövőbeli folyamatok a közbeszerzésekben című konferenciája, melynek keretében a közbeszerzési rendszer jelenlegi működését érintő legfontosabb aktualitásokat és kihívásokat vitatták meg a résztvevők.
2026. 11. 20. 03:30
Megosztás:

Balatonfüred, Keszthely és Budakeszi környékén a legjobb élni 2026-ban

Balatonfüred, Keszthely és Budakeszi környékén a legjobb élni 2026-ban, de az első tízben olyan nagyvárosok is szerepelnek, mint Veszprém, Pécs és Debrecen – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből, amely megújult módszertannal, nyolc szempont alapján vizsgálta Magyarország 175 járását, köztük Budapestet is. Az MBH Csoporthoz tartozó bank elemzői az oktatási, egészségügyi, kulturális, munkaerőpiaci és vásárlási lehetőségek mellett a lakáspiaci helyzetet, a bűnözés arányát, és új elemként a zöld környezetet is számításba vették a rangsor összeállítása során. A megyei átlagokat tekintve Veszprém, Zala és Vas megye járásai végeztek az élen.
2026. 11. 20. 03:00
Megosztás:

Vállalkozói áram árak 2027 - Így csökkennek a vállalkozások áram rendszerhasználati díjai

Átlagosan 55 százalékkal csökkennek a vállalkozások rendszerhasználati díjai, miközben a családok villanyszámlája nem emelkedik - jelentette be a gazdasági és energetikai miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett videóban.
2026. 11. 20. 02:30
Megosztás:

Itt a Postán kapható Állampapír - mennyi kamatot fizet? Megéri?

A postán megveszed, hazaviszed – de mennyit kamatozik ez az állampapír?
2026. 11. 20. 02:00
Megosztás:

Energia támogatást szeretnél kapni? Akkor időben kell lépned

A 2027 februárjára tervezett Wekerle Plusz energetikai felújítási programra készülő háztulajdonosoknak már a költségvetés összeállításakor érdemes számolniuk az esetleges járulékos kiadásokkal.
2026. 11. 20. 01:30
Megosztás:

Ön is nyugdíjas otthonra vár? Akkor van sok rossz hírünk

A Szociális és Családügyi Minisztérium augusztusi adatai szerint a mintegy 62 ezer hazai idősotthoni és gondozóházi férőhely mellett további 48 070 ember vár elhelyezésre.
2026. 11. 20. 01:00
Megosztás:

A nyugdíjasok kemény üzenet a fiataloknak

A mai nyugdíjasok közül sokan másként döntenének, ha újrakezdhetnék.
2026. 11. 20. 00:30
Megosztás:

MGYOSZ: fontos kompromisszum, de ki kell gazdálkodni a forrását

Az MGYOSZ fontos kompromisszumnak tekinti a jövő évi béremelésről szóló megállapodást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a béremelések fenntarthatóságához a vállalkozások gazdasági feltételeinek javulására is szükség van.
2026. 11. 19. 23:30
Megosztás:

Enyhül az aszály: újabb esők segítik a talaj vízkészletének feltöltődését

A jövő hét elejéig több hullámban újabb csapadék érkezik, tovább tud töltődni a talaj - írta csütörtöki agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet Zrt.
2026. 11. 19. 23:00
Megosztás:

Országos sztrájk lesz Olaszországban

Az oktatást, az egészségügyet, a városi tömegközlekedést és a vasutakat is érinti a CGIL szakszervezeti föderáció által péntekre Olaszországban meghirdetett általános országos sztrájk, de a légi közlekedésre nem vonatkozik.
2026. 11. 19. 22:30
Megosztás:

Mesterséges intelligencia kutatóintézet nyílt Kolozsváron

Mesterséges intelligencia kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt - írta az economedia.ro.
2026. 11. 19. 22:00
Megosztás:

A lengyel szejm megszavazta az éjszakai szesztilalom bevezetését

Jóváhagyott csütörtökön a lengyel parlamenti alsóház (szejm) több törvénymódosítási javaslatot, melyek értelmében országszerte éjszakai szesztilalmat vezethetnek be.
2026. 11. 19. 21:30
Megosztás: