Nyugdíj korhatár 2024 - így változik a nyugdíj korhatár férfiak és a nyugdíj korhatár nők 2024-ben
Miért van szükség nyugdíj korhatárra 2024-ben is?
A nyugdíjkorhatár számos olyan okból szükséges, amelyek kapcsolódnak a társadalom és a gazdaság működéséhez. Az alábbiakban néhány fő okot sorolok fel:
- Növekvő élettartam: Az emberek átlagos élettartama az utóbbi évtizedekben jelentősen megnövekedett. Ennek eredményeként a nyugdíjasok hosszabb ideig élnek nyugdíjban, ami hosszabb időre van szükség a nyugdíjrendszer fenntartásához. A nyugdíjkorhatár emelése lehetővé teszi, hogy a nyugdíjrendszer továbbra is fenntartható maradjon.
- Demográfiai változások: A népességösszetétel változik, és a munkaképes korú lakosság aránya csökken. Ez azt eredményezi, hogy kevesebb munkavállalóra hárul a nyugdíjasok támogatása. A nyugdíjkorhatár emelése lehetővé teszi, hogy a munkaerő tovább maradjon a munkaerőpiacon, és hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez.
- Nyugdíjrendszer fenntarthatósága: A nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatósága szempontjából fontos, hogy azok ne terheljék túl a költségvetést. A nyugdíjkorhatár emelése segíthet ezen rendszerek pénzügyi stabilitásának megőrzésében.
- Gazdasági hatékonyság: A munkaerőpiacon való további részvétel a tapasztalatok és a szakértelem megtartását is jelenti, ami hozzájárulhat a gazdasági hatékonysághoz és innovációhoz.
- Nyugdíjasok saját jóléte: Sok ember számára a munkából való visszavonulás utáni évek is aktív évek lehetnek, amikor is további jövedelmet és társadalmi kapcsolatokat szerezhetnek. Az idősebb korban végzett munka és tevékenységek hozzájárulhatnak a nyugdíjasok jólétéhez és életminőségéhez.
A nyugdíjkorhatár Európában és a nyugdíjrendszer részletei országonként eltérnek, és számos tényező befolyásolja a döntéseket, például a gazdasági helyzet, a társadalmi normák és az élettartam változásai. Azonban általában a nyugdíjkorhatár emelése a fenntarthatóság és a társadalmi-gazdasági stabilitás érdekében történik.
Nyugdíjkorhatár Magyarországon 2024
Nyugdíj korhatár és a nyugdíj összegének megállapítása
Arról, hogy hogyan változna a hazai nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összegének megállapítása Dr. Farkas András nyugdíjszakértő mondta el a véleményét a Portfolio Checklist egy korábbi podcastjában.
A Magyar Nemzeti Bank (Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022) egy javaslatcsomagot dolgozott ki többek között a hazai nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban.
Az MNB javaslatcsomagja több fontos nyugdíj-elemet is érint:
- valorizációt
- nyugdíj korhatárt és
- nyugdíj bónuszt
Melyek azok az elemek a hazai nyugdíj-rendszerben, amit alapjaiban formálna át az MNB?
Alapjaiban semmit nem kíván átformálni az MNB - érvel Dr. Farkas András (Nyugdíjguru) - tehát ez nem egy paradigmatikus javaslatcsomag, ami nem is baj, mert a nyugdíjrendszer gyökeres megváltoztatásának nem lehet "csak úgy" nekiugrani.
Ehelyett inkább a nyugdíjrendszer egyes elemeit próbálja meg a Jegybank finomrahangolni, vagy éppen az európai nyugdíjrendszerekkel összhangba hozni.
Ennek kapcsán talán az egyik legfontosabb megállapítása ennek a javaslatcsomagnak, hogy egy demográfia fordulatra van szükség, mely az MNB szerint abban ölthetne testet, hogy ne a mostani alig több, mint 90.000 gyermek szülessen meg évente, hanem legalább 110.000. (erről részletesen már írtunk, kifejtve azt, hogy hány gyerekre lenne szükség egy családban ahhoz, hogy fenntartható maradjon a népességszám és ezzel a nyugdíjrendszer is - cikkünk: Nincs legalább 2 gyereked, akkor bajban leszel IDE kattintva).
Az MNB javaslatcsonagjának része, hogy a demográfiai fordulatot a nyugdíjrendszer változtatása révén is szeretné támogatni. A javaslatcsomag lényeges része a nyugdíjkorhatár változtatásával kapcsolatos.
Mielőtt a változásokra kitérnénk érdemes áttekinteni, hogyan is van jelenleg szabályozva a hazai öregségi nyugdíjkorhatár.
Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?
Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült, amit a törvény előír. Ha az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.
Miért volt szükséges a hazai nyugdíjkorhatár emelése?
A 2014 óta - a törvényben szabályozott formában - zajló folyamatos, sávos nyugdíj korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre lassan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele tehát pontosan:
- az1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;
- az 1953-ban született, a betöltött 63. életév;
- az 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;
- az 1955-ben született, a betöltött 64. életév;
- az 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;
- az 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Hány év szolgálati idővel lehet nyugdíjba vonulni?
Mivel a hazai jogszabály úgy rendelkezik, hogy az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ, ezért érdemes minden nyugdíj előtt állónak tisztában lennie azzal, hogy mik azok az időszakok, amelyet a törvény NEM VESZ figyelembe szolgálati időként, azaz nem számítanak be a nyugdíjba vonuláskor.
Szolgálati idő fogalma: az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat e törvény külön határozza meg.
Öregségi nyugdíjra (öregségi teljes nyugdíjra) Magyarországon az jogosult, aki 20 év szolgálati idővel rendelkezik.
Ehhez képest hogyan gondolkodik az MNB javaslatcsomagja és mi a szakértő véleménye?
Emelkedhet a nyugdíjkorhatár a jövőben, és ha igen mennyivel?
A hazai nyugdíj korhatár meghatározásának kérdéskörében a Magyar Nemzeti Bank szeretné a hazai rendszert hozzácsatolni az európai nyugdíj rendszerek elvéhez, olyan tekintetben, hogy nyugdíj korhatár függjön a további várható élettartamtól.
Ez az ötlet teljesen támogatandó - érvel a Dr. Farkas András -, csak épp nem időszerű. Ha a nyugdíj korhatárt most rögtön hozzácsatolnánk a várható élettartamhoz, az azért nem sürgős Magyarországon, mert épp a végén járunk egy korhatár-emelési ciklusnak (lásd előző bekezdésünket). 10 évvel ezelőtt 62 év volt az öregségi nyugdíjkorhatár, ami most már 65 év.
Ez a három évnyi nyugdíj korhatár emelés 10 év alatt gyorsabb tempójú volt, mint amilyen tempóban a várható élettartam növekedett, tehát most lényegében előre urottunk ezzel a 65 éves nyugdíj korhatárral.
(Megjegyzés: a születéskor várható élettartam Magyarországon 2022-ben férfiak esetén 72,55 év, hölgyek esetén pedig 79,05 év. Ugyanez 2012-ben a férfiak esetében 71,45 év volt, míg a hölgyek esetében 78,38 év volt - forrás KSH)
Körülbelül van egy évtizedünk, amikor nem kell bántani ezt a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, viszont abban nagyon igaza van a Magyar Nemzeti Banknak, és tudom támogatni az ötletet, hogy amint hozzá kell majd nyúlni a jövőben a korhatár kérdéséhez, akkor ne egy "merev" nyugdíjkorhatár legyen definiálva, hanem az függjön a várható életkilátásoktól, életkortól.
Nyugdíjkorhatár Európában
Ezzel kapcsolatosan Európában eltérő gyakorlatok vannak már jelenleg is: vannak országok, amelyek egy évnyi várható életkor emelkedést ugyanannyi nyugdíj korhatár emeléssel szabályoznak (azaz, ha 1 évvel tovább élnek az emberek, akkor 1 évvel kitolják a nyugdíjkorhatárt is), de ettől eltér pl. Hollandia gondolkodása, ahol 1 év várható életkor növekedés esetén csak 0,8 év nyugdíj korhatár emelkedést von maga után.
Ez teljesen elképzelhető lehet a jövőben Magyarországon is - állítja a Nyugdíjguru.
De mik az aggályok ezzel kapcsolatban?
A várható életkor az egy fontos statisztikai mérőszám, de ugyanolyan fontos mérőszám emellett az egészségben eltöltött várható évek száma mutató is. És ezzel kapcsolatban óriási gondok vannak hazánkban, hiszen mi a végén kullogunk az Európai Unióban az egészségben várható élettartam tekintetében.
Példaként említhető, hogy a 65 éves korban nyugdíjba vonuló férfiak (akik még - persze, ha életben maradtak) még kb. 14,5 évre számíthatnak, melyből kb. a felét töltik egészségben a statisztikai adatok szerint.
A hölgyeknél még rosszabb a helyzet (bármilyen furcsa is ez), hiszen nekik 65 éves korukban még több, mint 18 év van hátra statisztikailag, de abból a csak 8 évet töltenek egészségben, míg több, mint 10 évet súlyos(abb) betegségek között élnek.
És ha ezt az adatot nem veszik figyelembe a nyugdíj korhatár szabályozásánál, akkor nagyon "félrehordhat a dolog", hiszen nem lesz egészséges nyugdíjasunk, hiszen akkor mennek el az emberek nyugdíjba, amikor már betegek. Ez egy komoly probléma, amivel foglalkozni kell.
De mi a másik súlyos gond?
A másik komoly probléma ezzel a rendszerrel az, hogy a nyugdíj korhatár megemelésével nagyon sok nyugdíjas korú (vagy nyugdíjkorhatárhoz nagyon közelítő korú) ember kerülhet olyan helyzetbe, hogy önhibáján kívül már nem tud tovább dolgozni, azaz nem tudja eltartani magát.
Ilyen esetekre a világ összes nyugdíjrendszere a korhatár előtti nyugdíjazás különböző lehetőségeit kínálja, de a magyar nyugdíjrendszerben 2012 január 1-től minden ilyen lehetőség megszűnt.
Ezért hazánkban egy olyan ember, aki a nyugdíjkorhatár előtt (pl. 62 vagy 63 éves korban) súlyos betegséget kap, vagy megrokkan, akkor nem tud elmenni nyugdíjba még úgy sem - mint az pl. számos nyugat-európai nyugdíjrendszerben létező lehetőség - hogy nyugdíj korhatár előtt un. malus-szal (büntetéssel, azaz csökkentett nyugdíjjal) megy el nyugdíjba, és ezzel tudomásul veszi, hogy ő élete végéig emiatt kisebb nyugdíjban fog részesülni (viszont elmehet korábban nyugdíjba).
Tehát a magyar nyugdíj korhatár-emelés kérdéskörében ez a két súlyos akadály van jelenleg, amit meg kell oldani.
