92% IGEN a megújuló energiaforrásokra
A hét kérdésből álló magyar online felmérés az ABB Better World elnevezésű nemzetközi kampány része. A globális kampány során a két alkalommal (2011 és 2012/2013) végzett felmérés kérdéseire összesen 132 000 válasz érkezett a világ számos országából, köztük az Egyesült Államokból, Európából, Brazíliából és Kínából. A nemzetközi és hazai felmérés kérdései részben megegyeztek, a magyar felmérés a hazai aktualitásoknak megfelelő kérdéseket is tartalmazott. Az alábbiakban a magyar felmérés eredményeit ismertetjük, azonos kérdések esetén összehasonlítva a globális felméréssel.
A megújuló energiaforrások növekvő szerepe
A jelenlegi szabályozás alapján a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelést több mint duplájára kell növelni 2035-ig. Az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) előrejelzése szerint azonban ez az elvárás magasabb is lehet a jövőben, ha a kormányok további intézkedéseket tesznek az alacsony szintű károsanyag-kibocsátás támogatására. A magyar válaszadók 92%-a úgy véli, hogy a tetőre szerelhető szolár panelek telepítését itthon is adókedvezményekkel kellene támogatni. 84% szerint a megújuló energiaforrások elterjedését a kormány által adott kedvezményekkel, míg mindössze 8% szerint a fogyasztók által fizetett magasabb közüzemi számlákkal lehetne finanszírozni. A nemzetközi felmérésben résztvevők 86%-a szerint lenne hasznos a napelemek gyorsabb elterjedésének támogatása. a megújulók felhasználásának dotálását a nemzetközi válaszadók 60% szerint a kormány által juttatott kedvezményekkel, míg 59% szerint a fogyasztói energiaárak emelésével lehetne megoldani. Ez utóbbi a hazai 8%-os támogatottsághoz képest magas érték.
Okosabb energiahálózatok kellenek
A világ energiafogyasztása az előrejelzések szerint 49%-kal növekszik 2007 és 2035 között. Az áramellátó rendszer rendkívül gyorsan fejlődik: egyrészről igény van arra, hogy a megtermelt energia egyre nagyobb mennyiségben származzon megújuló forrásból, másrészt az energia sokkal produktívabb felhasználása is gyorsítja az intelligens villamosenergia-hálózatok fejlődését. A nemzetközi viszonylatban 52%-os támogatottsághoz képest a magyar válaszadóknak 67%-a gondolja úgy, hogy érdemes lenne a szomszédos országokkal újabb energiahálózati összeköttetéseket létesíteni a villamos energia határokon átnyúló szállítására.
Ipari energiahatékonyság mérés
A nagy energiaigényű iparágak vállalatai a világ teljes energiafogyasztásának mintegy 33 százalékáért felelősek. Az energia kétharmadát mindössze hat feldolgozó iparág fogyasztja el: vas- és acél, olaj- és gáz, vegyi- és petrolkémiai, cellulóz-és papíripar, valamint a nemfém eredetű ásványi anyagok, és a színesfémek feldolgozásával foglalkozó iparágak. Ezen vállalatoknak mindössze 34%-a végez a teljes vállalatra kiterjedő energetikai értékelést. A nemzetközi és magyar válaszolók egyaránt 89%-a értett egyet azzal, hogy kötelező energetikai értékelést írnának elő a kiemelten energiaigényes iparágak számára. Az energetikai auditok célja, hogy azonosítsák, hogy az adott ipari létesítmény hol használ energiát, és hogy milyen energia-megtakarítási lehetőségek alkalmazhatók. 87% szerint az auditot ki kellene terjeszteni a szintén kiemelten energiaigényes adatközpontok számára is. Az adatközpontok általában tizenötször több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, mint egy tipikus irodaház, de néhány esetben akár százszor energiaigényesebbek is lehetnek. Az összes megtermelt villamos energia 42%-át az ipar használja fel. Ennek 2/3-át a villamosmotorok fogyasztják. Ez a világ energiafogyasztásának 28%-át jelenti. A magyar válaszadók 79%-a úgy gondolja, hogy szigorúbb előírások lennének szükségesek a villamosmotorok hatékonyságának növelésére is Magyarországon..
Az e-mobilitás fejlesztése
A kisüzemi villamosenergia-termelés és az intelligens hálózatok megjelenése lehetővé teszi, hogy a háztartások fogyasztásában szerepet kapjon a megújuló energia. A globális energiafelhasználásban a közlekedés a hőfelhasználás után a második legnagyobb tényező. A közlekedés energiafelhasználásának eddigi fejlődési iránya nehezen fenntartható. Az elektromos járművek egyre nagyobb száma növeli a töltési megoldások iránti globális keresletet, köztük a hálózatot támogató magasan fejlett felügyeleti rendszerekét és szoftverekét. Elektromos autók használatával a közlekedésből adódó hazai CO2-kibocsátás nagyjából a felére és az üzemanyagköltség nagyjából harmadára csökkenthető.
A nemzetközi felmérésben résztvevők 60%-ához képest itthon 67% gondolja úgy, hogy az elektromos autókhoz szükséges infrastruktúra kialakítását kormányzati forrásokkal lehetne támogatni. Hosszú távon az e-mobilitás hozzájárulhat a magyar energiarendszer hatékonyságának növeléséhez is. Az e-mobilitás fejlődése jelentős beruházásokat igényelhet a hazai rendszerben, az elektromos autók használói és az infrastruktúrát biztosító szereplők együttműködésére van szükség.
Összehasonlító táblázat: nemzetközi vs. magyar válaszok 2013
forrás: ABB
