A befektetési alapok éve volt 2013
A rekord alacsony kamatok mellett további növekedési potenciált jelent a befektetési alapok számára, hogy a lakosság egyre nagyobb mennyiségű lekötetlen pénzt tart a folyószámlákon. Ennek oka a Budapest Alapkezelő kutatása szerint elsősorban az ismeretek hiánya és az alternatív, nem fix hozamú befektetési formákkal kapcsolatos tapasztalatlanság.
A Magyarországon és Csehországban értékesített befektetési alapjainak köszönhetően a Budapest Alapkezelő teljes vagyona 2013 végére elérte a 371 milliárd forintot, jelenleg pedig meghaladja a 400 milliárd forintot. A Budapest Alapkezelő befektetési alapjaiban kezelt vagyon a piaci átlagot meghaladó mértékben növekedett: év végére 327 milliárd forintra nőtt, február végén pedig meghaladta a 355 milliárdot. Ezen belül a csehországi értékesítés több mint 200%-os növekedést ért el 2013-ban: 16 milliárdról közel 50 milliárd forintra emelkedett az itteni befektetési alapok állománya. A legtöbb vagyon Magyarországon az állampapír és pénzpiaci alapjaikba áramlott, azaz a befektetők nagy része továbbra is a biztonságot és likviditást tartja a legfontosabbnak.
Lassan nő a befektetési alapok népszerűsége
A Budapest Alapkezelő kutatása szerint a befektetési alapok jelentik a harmadik legnépszerűbb megtakarítási formát: a lakosság 6%-a tartja pénzét ilyen eszközben. Különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében népszerűek a befektetési alapok: közülük 14% mondta, hogy rendelkezik ilyennel.
A bankbetétek az egyre alacsonyabb kamatok ellenére továbbra is megelőzik az alapokat (12%), ám ez is csak a dobogó második fokához elég. Egyre többen tartják ugyanis a folyószámlán pénzüket: míg az alapkezelő tavalyi felmérése során 22% mondta, hogy nem köti le megtakarításait, idén ez az arány mostanra már 29%-ra emelkedett.
„Kockázatok és mellékhatások”: még nem elég tájékozott a lakosság
A felmérésben résztvevőket arról is megkérdezték: ha most kellene befektetniük egymillió forintot, milyen megtakarítási formát választanának. A válaszadók 23%-a állampapírba tenné a pénzét, 18%-uk pedig bankbetétet választana. Ugyanennyien (18%) vásárolnának részvényt vagy kötvényt, ami azért meglepő, mert a többség (88%) egyébként nem szívesen tenné olyan helyre a pénzét, ahol a befektetett tőke veszélybe kerülhet. Vélhetően tehát a válaszadók egy része nincs tisztában az egyes eszközök jelentette kockázatokkal. A megkérdezettek 17%-a nem kötné le az összeget, és 12% mondta, hogy befektetési alapba helyezné azt.
Azt, hogy a befektetési alapokat illetően a lakosság tájékoztatásában sok feladatuk van még a szakembereknek, az is jelzi, hogy a válaszadók mintegy 60%-a állította, hogy a befektetési alapokat túl bonyolultnak vagy túl kockázatosnak találja, illetve hogy az alapokba csak sok pénzzel érdemes befektetni.
„A tavalyi év közel 50%-os növekedése után az idei első negyedévben is folytatódott a pozitív trend, így továbbra is jelentős növekedési potenciált látunk a befektetési alapokban. A látványos növekedéshez azonban már nem elég az, ha a meglévő befektetők elvárásaira választ adó termékeket kínálunk: arra is jelentős figyelmet kell fordítanunk, hogy az ügyfelek minél szélesebb köre szerezhessen megfelelő ismereteket ezekről a termékekről, és megtanulják, hogy van élet a bankbetéteken túl is. Ugyanakkor a befektetni kívánóknak is el kell fogadniuk, hogy az eddig megszokott, vagy annál magasabb hozam eléréséhez valamivel nagyobb kockázatot kell vállalniuk” – mondta Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója.
Magasabb hozamlehetőség kiegyensúlyozott kockázatvállalás mellett
A Budapest Alapkezelő a közelmúltban új alapot indított elsősorban a közép- és hosszabb távon gondolkodó, közepes kockázattűréssel rendelkező befektetők számára, amely a kockázatos és a biztonságos kitettséget jelentő befektetéseket úgy kombinálja, hogy ez által vonzó hozamú, de a nagy kockázatú befektetési formáknál biztonságosabb befektetési alternatívát nyújtson.
A GE Money Paradigma Alap a bankbetétek és rövid futamidejű állampapírok hozamánál magasabb hozam lehetőségét kínálja az ügyfelei számára. Az alap vagyonának jelentős részét – az államkötvényekénél magasabb hozamot ígérő – vállalati kötvényekbe fekteti, de befektetési politikája lehetőséget biztosít részvények vásárlására is. Az Alapkezelő az alap eszközeinek befektetésénél ésszerű kockázatvállalásra, és ezen ésszerű kockázat mellett megszerezhető legmagasabb – kamat-, árfolyam- és osztaléknyereségből származó – hozam elérésére törekszik.
