A csütörtöki OPEC ülésre figyel az olajpiac
A Brent olaj ára június óta 34 százalékkal esett és november 14-én négyéves mélypontot érintett a hordónkénti 76,76 dolláros áron. Az árcsökkenés egyértelműen kedvezőtlen az OPEC tagországoknak, de az ülés előtt még mindig nem alakult ki konszenzus, hogy mit tegyenek ellene, mert a tagállamok eltérően ítélik meg a helyzetet.
Irán és Venezuela egyértelműen az OPEC tagországok olajkitermelésének csökkentését szeretné, mert abban bíznak, hogy a szűkülő kínálattal emelkednek a nemzetközi árak, több bevételhez juttatva őket. Ecuador és Líbia szintén csökkenteni szeretné a kitermelést, Kuvait szerint erre kevés az esély, a legfontosabb szereplő, Szaúd-Arábia pedig hallgat.
A Reuters hírügynökség forrásai szerint Szaúd-Arábia egyelőre hajlandó elviselni a hordónkénti 70-80 dolláros olajárat, ha így megőrizheti piaci részesedését. A közel-keleti országnak nagy pénzügyi tartalékai vannak, így jobb helyzetben van, mint más OPEC tagországok.
A nagy-britanniai Barclays Bank elemzése szerint az is magyarázhatja a szaúdiak hallgatását, hogy nem bíznak benne, hogy akkora hatással tudnak lenni a nemzetközi piacokra, mint korábban. Az elmúlt években, főként az amerikai palaolaj készletek kiaknázása miatt, nőtt az OPEC-en kívüli országok olajkitermelése, így a szervezetnek csökkent a befolyása.
A kiélezett helyzetet mutatja, hogy Ali al-Naimi szaúdi olajügyi miniszter már hétfő óta Bécsben van. Az OPEC júniusi ülésére jóval kevésbé készült a miniszter, akkor csak a találkozó reggelén érkezett meg a városba.
Az OPEC tagországoknak létfontosságú, hogy hosszútávon emelkedjen az olajár. Az olajbevételek kiemelkedő szerepet játszanak a tagországok költségvetéseiben, és a hordónkénti 80 dolláros árszintet már túl alacsonynak tartják.
A Reuters becslése szerint 2013-ban csak Kuvait és Katar tudta volna fedezni költségvetési kiadásait a mostani ár mellett. A többi országnak mind magasabb árak kellettek volna, illetve kellenének most is.
A legrosszabb helyzetben Irán van, ahol tavaly csak 136 dolláros hordónkénti ár mellett lett volna egyensúlyban a költségvetés. Nigériának 124 dolláros, Ecuadornak 122 dolláros, Algériának 119 dolláros, Venezuelának 117 dolláros hordónkénti ár kellene, de még a szaúdi költségvetésnek is kellett a 92 dolláros ár 2013-ban.
Az elemzői várakozások megosztottak a csütörtöki ülés előtt. Egyesek szerint az OPEC nem változtat napi 30 millió hordós kitermelési kvótáján, mások csak szimbolikus gesztusra számítanak, de a komoly, napi 1 millió hordós csökkentés is felmerült.
A német Commerzbank szerint nem változik a kitermelési kvóta, a francia Societe Generale szerint viszont 60 százalék az esélye a napi 1-1,5 millió hordós csökkentésnek. A francia bank szerint a csökkentés majdnem minden tagországot érintene, ekkor külön országos kvóták is lennének, pedig most csak az egész szervezetre vonatkozó közös, általános kvóta van.
Az amerikai Morgan Stanley bankcsoport egyenlő esélyt lát a napi 500 ezer hordós csökkentésre, a nyilatkozatokon keresztüli szóbeli piaci beavatkozásra, és arra, hogy lényegében nem történik semmi. A JP Morgan és a Deutsche Bank szerint nem lesz közös megegyezés, a Goldman Sachs szerint a nyári üléshez képest nőtt az esély a kitermelés csökkentésére, de ha ez megtörténik, mérete akkor se lesz nagy.
A francia BNP Paribas nagybank számít a legkomolyabb, akár napi 1,5 millió hordót is elérő csökkentésre. Szerintük Szaúd-Arábia eddigi hallgatása csak kommunikációs taktika, hogy könnyebb legyen közös egyezségre rávenni a többi tagot. A BNP Paribas szerint Szaúd-Arábia nem tart az amerikai palaolajtól, az alacsony nemzetközi árat az ottani magasabb költségek miatt ki lehetne használni az amerikai termelők ellehetetlenítésére, de ez nem célja most a szaúdiaknak. (MTI)
