A kormány és az Iparkamara együtt tenne a magyar gazdaságért

Kövér László házelnök az Országház felsőházi termében felidézte: 2010 februárjában a kormányzásra készülő Fidesz és az MKIK együttműködési megállapodást írt alá a magyar gazdaság talpra állításának, a munkahelyek megvédésének és bővítésének, a kis- és közepes vállalkozások segítésének, illetve Magyarország versenyképességének támogatására. A kormányzásra készülő politikai erő vállalta, hogy megfelelő választói felhatalmazás esetén az MKIK-t bevonja a kormányprogram kidolgozásába. Így a kormány és az MKIK 2010 óta több mint 50 olyan programot valósított meg, amelyek alapján a magyar gazdaság nemcsak talpra, hanem növekedési pályára is állt, és modell értékűvé vált az Európai Unióban - hangsúlyozta a házelnök. Kövér László kiemelte: a munkahelyeket nemcsak megvédeni sikerült, hanem bővíteni is; 5 százalék alá csökkent Magyarországon a munkanélküliség és 680 ezerrel többen dolgoznak az országban, mint hat éve, ebből több, mint 300 ezren a hazai vállalkozások bővülő tevékenységének köszönhetően. A vállalkozásoknak ma már a munkaerőhiány okoz gondot - mondta. Szerinte eredményes volt a közös "mestermunka". Erre utal, hogy korábban a gazdasági növekedés a gazdasági egyensúly helyzetének romlásával - az adósság mutatóinak romlásával, vagy az infláció emelkedésével párosult -, de 2010 óta hasonló jelenségek nem tapasztalhatók. Az idei országjelentés tanúsága szerint már Brüsszelben is elismerik, hogy Magyarország gazdasága kiegyensúlyozott: a munkaerőpiaci fejlemények kedvezőek, a költségvetési hiány visszafogott, az államadósság pedig fokozatosan csökken - tette hozzá. Hangsúlyozta: a gazdasági eredmények eléréséhez és fenntartásához nélkülözhetetlen a magyar munkavállalók és munkaadók teljesítménye, a gazdaság önszerveződő képessége, az érdekegyeztetést és az érdekképviseletet erősítő kamarai munka. Ezek hiányában a magyar gazdaságpolitika lehet felelős, de nem lehet eredményes. Akik 2010 előtt megtapasztalták, mit jelent ezen a területen a rendetlenség, a gazdaság szereplői és a kormány közötti összhang hánya, azok pontosan tudják, milyen nagy érték a szervezett együttműködés - mondta. A házelnök szerint ennek az értéknek az egyik legfőbb letéteményese az MKIK. Parragh László, az MKIK elnöke emlékeztetett, hogy 2010-ben a magyar gazdaság rossz állapotban volt. Ezért a kamara kritizálta is hatalmon lévő kormányt. A Fidesszel kötött megállapodás kényege éppen az ország gazdasági rendbetétele volt. Az első három évben ez sikerült, a következő három évben pedig az ország gazdasága olyan fejlődési pályára állt, amely az MKIK reményei szerint hosszú távú és tartós lesz. Úgy vélte, az elmúlt évek gazdasági fejlődése a kormány és az MKIK együttműködésének is köszönhető, hiszen a teljesítménycentrikus adórendszertől kezdve a NAV átalakításán át, az oktatási rendszer reformjáig és a finanszírozási rendszer megerősítéséig, sok területen tetten érhető az MKIK közreműködése. Szervezeti kérdésekről szólva Parragh László kitért arra, hogy a területi kamarák önállóságát meg kell tartani, mert ezek a szervezetek eredményesen tevékenykednek, erősen beágyazottak a helyi környezetbe, és ismerik a helyi viszonyokat. Erős gazdaság nélkül pedig nincs erős kamara. Emellett pedig fontos a szakmaiság megőrzése, a józan ítélőképesség megtartása, a mindennapi valóság ismerete, mert csak így képviselhető szakmailag védhető és képviselhető álláspont - hangoztatta a kamarai vezető. Kulcsterületnek mondta a képzést és az oktatást, különösen fontosnak nevezve a felnőttoktatást, amelynek kiszélesítése segítheti a munkaerő-gondok megoldását. A tudást és a gazdaságot direkt módon össze kell kapcsolni, mivel az innováció, valamint a kutatás-fejlesztés területe nehéz helyzetben van ma Magyarországon. Emellett pedig a külpiaci lehetőségeket is bővíteni kell, mert a diverzifikáció biztonságot ad. Ezért az MKIK támogatja a kormányt, hogy új piacokat tárjon fel a magyar áruk és szolgáltatások számára - mondta Parragh László.
|
![]() |