A külföldi hallgatók többsége szerint értékesebb a magyar diploma
„A nemzetköziesítés stratégiai fontosságú feladat a magyar felsőoktatásban, hiszen a hazai intézményeknek a globális térben a világ több mint 25 ezer egyetemével kell megmérkőzniük. Ez a verseny a koronavírus-járvány hatására még erősödött is, mert a legtöbb hallgatót kibocsátó országok saját felsőoktatási rendszerük erőteljes fejlesztésébe kezdtek. Magyarországnak velük és a tradicionális egyetemekkel egyaránt lépést kell tartania” – nyilatkozta Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta: a Magyar Rektori Konferencia (MRK) ebben is fontos szerepet játszik, egyrészt azzal, hogy lehetővé teszi az egyetemek egymás közötti tapasztalatcseréjét, másrészt azáltal, hogy egységes szervezetként képviseli a magyar felsőoktatást.
A nemzetköziesítési erőfeszítések sikerét jelzi, hogy a külföldi hallgatók száma 2013-hoz képest 2020-ig közel kétharmadával nőtt (a 2019/20-as tanévben 38.422 főre). Egy idei felmérés pedig arra is rávilágít, hogy a külföldi diákok többsége értékesebbnek tartja a magyar diplomát, mint a saját országa felsőoktatási intézményei által kiadottat, további bő harmaduk pedig közel egyenértékűnek véli a kettőt. Világos tehát, hogy a bizalom megvan a hazai felsőoktatás irányába, ezt kell még jobb és szívósabb munkával kiaknázni – szögezte le Hankó Balázs.
Az MRK Nemzetközi Bizottsága elnökének egyhangúlag Lukács Esztert, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettesét választották meg a napokban megtartott tisztújításon. A terület súlyát mutatja, hogy munkáját a korábbiaktól eltérően nem egy, hanem két társelnök segíti: Szatmári Péter, a Kodolányi János Egyetem tudományos és fejlesztési rektorhelyettese, valamint Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi rektorhelyettese. Jelzésértékű, hogy a testület vezetését így egy modellváltó, egy magán- és egy állami egyetem adja.
Lukács Eszter kiemelte: megválasztása a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítés terén elért dinamikus fejlődésének, jelentős eredményeinek köszönthető, amit az infrastruktúra és a képzések egyidejű, nagyléptékű fejlesztése alapozott meg. Ennek köszönhetően a külföldi hallgatók száma öt év alatt meghatszorozódott, és mára meghaladja a hatszázat, az angol nyelvű képzési programoké pedig elérte a 35-öt. A hallgatói közösséget most már 55 ország fiataljai alkotják. Az előrelépés visszaigazolását jelenti, hogy az egyetem felkerült a két nagy felsőoktatási minősítő szervezet rangsorára: a QS friss világranglistáján első alkalommal szerepel, rögtön a 801–1000. helyre sorolva, emellett idén másodszor található meg a világ legjobbjai között a Times Higher Education (THE) listáján, amely a felsőoktatási intézményeket az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési cél alapján vizsgálja. Utóbbi egyik kategóriájában – a „fenntartható városok és közösségek” elnevezésűben – a top 200-ban van a Széchenyi-egyetem.
„A Nemzetközi Bizottság elnökeként arra törekszem, hogy a magyar egyetemek minél többet tanulhassanak egymástól ezen a téren is. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a világban egységesen képviseljük a hazai felsőoktatást, oktatási, tudományos tevékenységünk látható és eredményes legyen, harmadik missziós üzleti, vállalati, pályázati kapcsolataink pedig a világgazdaságba ágyazzák be az intézményeket, biztosítsák hosszú távú fenntarthatóságukat. Egy egyetem nemzetköziesítése csak úgy lehet sikeres, ha minden terület jól menedzselt és sikeres. Rövid idő alatt csak igen fegyelmezetten, összefogva, »kötelékben repülve« lehet látványos eredményeket elérni, ahogy a Széchenyi István Egyetem esetében is megvalósult. Intézményünk modellje speciális, mert eddig is nagymértékben támaszkodott harmadik missziós tevékenységére, aminek következő lépése, a tudományos és innovációs park létrehozása révén üzleti kapcsolataink továbbfejlesztését, s ezáltal az oktatók és a munkatársak kétirányú mobilitásának erősödését is reméljük” – fogalmazott Lukács Eszter.
