A külföldi kritika miatt elfordulnak Európától a magyarok
Az emberi erőforrások minisztere a német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) Szabadság Magyarországon című pódiumbeszélgetésén kifejtette: a Fidesz "egy erősen Európa-szkeptikus országban" tíz éven keresztül egyben tartotta és EU-párti irányba fordította a jobboldalt, a Magyarországgal szembeni erős, "részben fundamentalista" kritika miatt azonban 2011 első félévében a lakosság egészét tekintve 30 százalékkal csökkent az unió támogatottsága.
"Most megint nekünk kell felépíteni" az EU támogatottságát - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány "természetesen" az unió tagjaként akarja meghaladni "a görögországi viszonyokat", amelyeket a nyolc évi szocialista kormányzás után megörökölt. Kifejtette: a bírálatokban van "némi igazság", hiszen a kormányváltás óta Magyarországon "lélegzetelállító sebességgel" zajlanak a változások, mert meg kell oldani a rendszerváltás óta felgyülemlett problémákat, amelyek miatt a térségben "az elsőből az utolsók lettünk". E gyors változásból adódik a magyarországi folyamatokat övező külföldi aggodalom - mondta Balog Zoltán.
Hozzátette: a 22 évvel a rendszerváltás után még mindig "a radikális változások korát élő" Magyarországon az új kormány szinte valamennyi nagy rendszert átalakított, mert helyre kellett állítania az ország működőképességét, és e munka során történtek "durva hibák is" - mondta a miniszter. Arnold Vaatz, a CDU/CSU pártszövetség parlamenti képviselőcsoportjának helyettes vezetője egyebek között azt mondta: a Magyarországgal szembeni kritika "erősen pártpolitikai meghatározottságú", hátterében az áll, hogy az európai baloldal "mélyen megrettent" attól, hogy a 2010-es választáson a magyar baloldal "a felismerhetetlenségig marginalizálódott".
Matthias Cornils médiajogász, a mainzi Johannes Gutenberg egyetem kutatója a médiatörvényről szólva úgy vélte: érdemes lett volna óvatosabban, megfontoltabban nekiállni a reformokhoz, hiszen a médiatörvény példája azt mutatja, hogy a gyorsaság hibákhoz is vezet. A szakértő üdvözölte, hogy a kormány párbeszédet folytatott a jogszabályt kifogásoló intézményekkel és módosításokat eszközölt. Ugyanakkor a magyar médiahatóság így is szinte páratlanul nagy hatáskörrel rendelkezik, a média valamennyi ágát ellenőrzi, ez a "szokatlan központosítás" pedig "nem éppen az államigazgatáson belüli hatalommegosztás mintapéldája" - fejtette ki.
Hozzátette: egy további "dilemma", hogy miként lehet a média, különösen a közszolgálati média felügyeletét távol tartani az államtól és a pártpolitikától. Ez azonban nem csupán Magyarországon kérdés, hanem például Németországban is. Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap volt rovatvezetője egyebek között elmondta: a magyar kormány tevékenysége körüli nemzetközi diskurzus összemérhetetlen vélekedések vitája, "hitek harca", amelynek során a baloldali politikusokban "pavlovi reflexek" alakultak ki, vagyis amint meghallják azt a szót, hogy Magyarország, rögtön "harapnak".
A médiatörvénnyel kapcsolatban úgy vélekedett: a kormányok egész Európában, és talán még Amerikában is "próbálkozások és hibák" révén tanulnak, a törvény sorsa pedig azt mutatja, hogy a magyar kormány is képes demokratikus eljárás révén korrigálni a hibáit és az európai normákhoz igazítani a jogszabályokat. Balog Zoltán a mintegy 70 fős, többnyire német közönség előtt zajló rendezvényen mindezzel kapcsolatban megjegyezte: Magyarország legfontosabb problémája nem a médiatörvény, hanem a jobboldali radikalizmus és a 3 millió embert sújtó mélyszegénység. (MTI)
