A monetáris tanács négy tagja szavazott kamatemelésre

A tagok a szavazást megelőzően 3-3-1 döntési arányt jeleztek, az elnök, a jegybanktörvénynek megfelelően többségi döntéshozatalhoz szükséges szavazati arány elérése érdekében kérte a tanácstagokat javaslatuk újragondolására, végül Bihari Péter a döntés meghozatala érdekében támogatta a 25 bázispontos kamatemelést.

Így az alapkamat 25 bázispontos, 6 százalékra történő emelésére szavazott Bihari Péter, Király Júlia, Neményi Judit és Simor András, míg szinten tartására Csáki Csaba és Karvalits Ferenc, csökkentésére pedig Bánfi Tamás. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a kormányzati intézkedések a következő hónapokban jelentősen befolyásolhatják a jövőbeli monetáris politikai lépéseket.

A fiskális fenntarthatóságot és makrogazdasági egyensúlyt szolgáló kormányzati lépések javíthatják a kockázati megítélést, erősíthetik az árfolyamot, így növelhetik a monetáris politika mozgásterét, míg intézkedések hiányában egyes tanácstagok szerint határozott monetáris politikai lépésekre is szükség lehet. A testület többségének megítélése szerint azért volt szükség a monetáris szigorításra mert a gazdaságot érő költségsokkok miatt a következő negyedévekben az infláció várhatóan érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt, ami az inflációs várakozások horgonyzottságát kedvezőtlenül érintheti, és növelheti a másodkörös inflációs hatások kockázatát.

A tanácstagok szerint az szja változások miatt a magasabb jövedelmű rétegek fogyasztási kereslete emelkedhet elsősorban az idén, és úgy vélték, kicsi a valószínűsége a lakossági megtakarítási hajlandóság erősödésének. Egyes tanácstagok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a magas törlesztő-részletek továbbra is határozottan fékezik a háztartások fogyasztási kiadásait.

A fogyasztás alakulásában szintén lefelé mutató kockázatot jelent a bankrendszer várhatóan továbbra is rendkívül visszafogott aktivitása. Egyes tanácstagok hangsúlyozták, hogy a kibocsátási rés - a potenciális és az aktuális GDP közötti különbség - a novemberi előrejelzésnél gyorsabban szűkülhet, részben a fogyasztás élénkülése miatt, részben azért, mert a potenciális kibocsátási szint lényegesen alacsonyabban lehet a korábban feltételezettnél, elsősorban a tőkeakkumuláció továbbra is alacsony szintje miatt. A tanácstagok véleménye szerint a bérinflációs folyamatokat is nagyfokú bizonytalanság övezi.

Az adómódosítások januári hatályba lépését követően erőteljes korrekcióra lehet számítani, ami a bérek mellett a kiskereskedelmi és fogyasztási adatokban is megmutatkozhat. A tanácstagok megítélése szerint a költségsokkok következtében a fogyasztói árindex a vártnak megfelelő mértékben, de eltérő szerkezetben emelkedett decemberben. Többen kiemelték, hogy az élelmiszer- és olajár-sokk akár tartósan erősebb inflációs hatásokat okozhat, és a novemberi inflációs előrejelzéshez képest erősödtek a felfelé mutató kockázatok.

Elhangzott ugyanakkor olyan vélemény is, hogy a maginfláció a nyersélelmiszer-ár sokk lassabb átgyűrűzése miatt a novemberi előrejelzésben vázolt pálya alatt van, ami a hosszabb távú inflációs kilátások szempontjából kedvező jel. Egyes tanácstagok ehhez hozzáfűzték, hogy a nyers-élelmiszerárak emelkedésének másodkörös hatásait egyéb tényezők fékezhetik, például az elmúlt egy év tapasztalatai arra utalnak, hogy a visszafogott belső kereslet és a laza munkapiaci feltételek tartósan megváltoztatták a külső sokkok másodkörös hatásainak erejét és sebességét.

Más tagok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nincs jele az inflációs várakozások érdemi mérséklődésének, és annak, hogy a korábbi árazási és bérezési gyakorlat tartósan megváltozott volna. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a gyengébb árfolyam hatása az emelkedő iparcikk inflációban kezd megmutatkozni, ami aggasztó jel, tekintve, hogy a közvetlen árfolyamcsatorna kiemelkedő fontosságú. Mások azt is hangsúlyozták, hogy várakozásaik szerint az európai inflációs nyomás erősödésére lehet számítani.

Többen utaltak a korábban bejelentett kormányzati intézkedésekre álláspontjuk ismertetésekor, és arra figyelmeztettek, hogy a különadók várhatóan inflatorikus hatásúak lesznek. Megjegyezték azt is: a novemberi és decemberi kamatemelések ellenére a monetáris kondíciók nem szigorodtak érdemben, az egyéves előretekintő reálkamat csökkent, az árfolyam pedig a kamatemelési ciklus indítása óta kedvezőtlenebbé váló kockázati megítélés miatt nem erősödött. (MTI)