A német lapok még mindig velünk foglalkoznak
Orbán és kormánya veszélyes játékba kezdett - írta az újság -, és hozzáfűzte: a magyar kormány azt hiszi, hogy befelé másképpen kommunikálhat, mint kifelé. A jobboldali konzervatív Fidesz áprilisban a többi között az adócsökkentések ígéretével nyerte meg a választásokat.
Ehhez viszont szükségesé vált az addig kormányzó szocialisták szigorú takarékossági irányvonalának felpuhítása - tette hozzá a lap. A választások óta a kormány arra törekszik, hogy minél sötétebbre fesse a helyzetet, és ily módon igazolja a szavazók számára, hogy mégsem kerülhet sor könnyítésekre.
Már június elején a kormányszóvivő meglepetést okozott azzal a kijelentésével, hogy nem túlzás az ország lehetséges fizetésképtelenségéről beszélni. Amit befelé a „vér és veríték, illetve a könnyek” jelzésének gondoltak, kifelé megsemmisítően hatott és az amúgy is ideges piacok figyelmét a kis országra terelte. Azóta a kormány váltakozva hol megnyugtató szavakat használ, hol pedig összeomlásról beszél.
És – mint a lap írta - elkerülhető vitát provokál még a Nemzetközi Valutaalappal is. „Ha Orbán így folytatja tovább, az drága lesz az országnak” – hangoztatta a Financial Times Deutschland. Az újság szerint a politikai kommunikáció manapság nem választható ketté belső és külső kommunikációra. A másik üzleti napilap, a Handelsblatt kommentárja szerint a tárgyalások felfüggesztésével a nemzetközi hitelezők nem véletlenül választották Magyarországot arra a célra, hogy példát statuáljanak.
A helyzet ugyanis bámulatra méltóan egyértelmű, és nem csupán azért, mert az ország lehetőségei felett él, és ugyanakkor saját valutával rendelkezik, amely nyomás alá helyezhető anélkül, hogy egy egész valutarendszert - mint például az eurót - tartósan magával rántsa. Az ország elég nagy ahhoz, hogy felfigyeljenek rá, és elég kicsi ahhoz, hogy a válság esetén ne váltson ki dominóhatást.
Magyarország ezáltal ideális példa arra, hogy a mai világ „Görögországait és Portugáliáit” figyelmeztessék: a takarékosságot nem lehet félvállról venni. A lap szerint a hitelezők Magyarországot egy megbánásra nem hajlandó bűnözőként, elrettentés céljából kívánják a nyilvánosság előtt „karanténba zárni”.
A Handelsblatt szerint ez az eljárás ugyanakkor meglehetősen merész, ugyanis még a kiismerhető és pénzpolitikailag független Magyarország is robbanóanyagot jelenthet Európa számára. A lap utal arra, hogy az osztrák bankok az ország legnagyobb hitelezői közé tartoznak, és amennyiben a régió helyzete rosszabbodik, ők is rosszabbul keresnek majd, sőt, adott esetben aggódniuk kell a „befagyott” hiteleikért.
Önmagában Magyarország viszont aligha teszi tönkre a bankokat, de nincs egyedül ugyanis az egész térség inog Lengyelországtól és Csehországig. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió az egyik oldalon, a másik oldalon pedig Magyarország a tűzzel játszik, ha nem a megbékélést választja - fogalmazott a Handelsblatt, hangoztatva: a feleknek, amilyen gyorsan csak lehet, ismét vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz.
A baloldali Berliner Zeitung „A magyar beteg” című kommentárjában úgy vélte, hogy Budapest a konfrontáció útját választotta hitelezőivel. Magyarország új miniszterelnökének, Orbán Viktornak néhány dolgot el kell majd magyaráznia Angela Merkelnek, amikor szerdán bemutatkozó látogatásra Berlinbe érkezi. A lap úgy vélekedett: „nemzeti gazdaságpolitikájával a budapesti jobboldali konzervatív kormány irritálja a nemzetközi pénzpiacokat, de mindenekelőtt a nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió hitelezőit, akik 2008-ban az országot 20 milliárd eurós hitellel mentették ki az államcsődtől.
