A novemberi G20-as csúcson dőlhet el a világgazdaság jövője
Emlékeztetett: Barack Obama amerikai elnök, és ázsiai politikusok is felhívták több euróövezeti vezető figyelmét arra, hogy az euróövezeti adósságválság az öreg kontinensen kívül is súlyos problémákat okoz. A szakember elmondta, a pénzintézet negyedik negyedévi előrejelzésében három lehetséges forgatókönyvet lát az elkövetkező időszakra.
A legvalószínűbb, 65-70 százalékos eséllyel bekövetkező változat szerint az euróövezeti vezetők megállapodnak az adósságválság kezeléséhez szükséges radikális lépésekben. A piacok által is szorgalmazott forgatókönyv szerint tovább növelik az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) erejét, a bankok feltőkésítésére kerül sor, miközben Görögországban rendezett államcsődöt hajt végre. Mindezt a november eleji G20-as csúcson jelenthetik be - mondta az elemző.
Beecroft szerint 20-25 százalék eséllyel a "Válság 2,0" jöhet el, amikor is nincs európai megállapodás, a befektetők pedig egyszerűen nem finanszírozzák tovább a bajba jutott államokat. Ekkor - a határozott döntéshozói fellépésének hiánya miatt is - összeomlanak a piacok, a bankok jelentősen csökkentik eszközállományukat, ami ellenben az adósságszintek radikális visszaeséséhez vezet. Kifejtette: "borzalmas 2-3 év következne be, de megfelelő alapokat hozna létre az elkövetkező 10-20 év növekedéséhez".
A harmadik forgatókönyv, a "japanizálódás" 10 százalékos eséllyel történhet meg, amikor is nincs ugyan markáns euróövezeti megoldás, ám a piacok sem omlanak össze. "Ilyen esetben a világgazdaság élőhalottá válna" - fogalmazott a közgazdász. A monetáris politika szerepével kapcsolatosan Beecroft elmondta, a legvalószínűbb változat esetében a központi bankok világszerte folytatnák mennyiségi enyhítési programjukat. Az Európai Központi Bank (EKB) is kivenné a részét a gazdasági válság kezelésében, vélhetően az EFSF erejének tőkeáttételes növelésével. A szakember hangsúlyozta, hogy ehhez az kellene, hogy az euróövezeti tagállamok vezetői "elvégezzék saját feladatukat", amire már Jean-Claude Trichet, az EKB távozó elnöke is számtalanszor felhívta a figyelmet.
A közgazdász szerint az EKB az év végéig hátralevő két kamatdöntő ülésén összesen 50 bázisponttal 1,00 százalékra mérsékelheti irányadó kamatlábát, s ezzel az új elnök, Mario Draghi is üzenne, hogy hajlandó segíteni a válság megoldásában. A megszorítások és a költségvetési kiigazítások politikai kockázataira vonatkozó kérdésre Beecroft elmondta: most változás következett be az euróövezeti színtéren. "Természetes, hogy amikor közvélemény-kutatók megkérdezik a németeket, hogy akarnak-e több pénzt adni Görögországnak, a válaszadók többsége nemmel válaszol, de ugyanúgy nemmel válaszolnak arra a kérdésre is, hogy ki akarnak-e lépni az euróövezetből" - fogalmazott a szakember.
Hozzátette: most van arra politikai lehetőség, hogy a német, francia és holland politikusok amellett kampányoljanak, hogy érdemes az euróövezetben maradni, hogy óriási gazdasági hátrányai lennének az euróövezet felbomlásának. A pénzpiacok szabályozásáról, a válság tanulságainak levonásáról szólva kiemelte, a két valószínűbb forgatókönyv más-más jövőképet vetít. Az elsődleges változat szerint a valódi pénzügyi reformokat elhalasztják, és a bankrendszer folyamatos szóbeli felelősségre vonása igenis negatív következményekkel jár.
A "Válság 2,0", a pénzpiaci összeomlás azonban hozhat radikális változásokat, így a bankrendszer visszatérhet valódi funkciójához, azaz, hogy pénzt közvetítsen a társadalomban a megtakarítóktól a beruházók felé - magyarázott a közgazdász, aki megjegyezte, hogy utóbbi forgatókönyv valóban katartikus volna. A magyarországi devizahitelezés elszabadulásával kapcsolatosan Beecroft elmondta: ez nagyon markáns példa a társadalmilag elfogadhatatlan banki működésre. Kifejtette: a hitelesek többsége nem tudhatott a devizahitelezés kockázatairól, többségük vélhetően életében nem látott egy frank/forint árfolyamgörbét.
"De ez nem magyar sajátosság, hasonló gyakorlatra volt példa az Egyesült Királyságban is a 90-es években, amikor sokan vettek fel jenalapú kölcsönt" - mutatott rá a közgazdász, aki kiemelte, hogy az ilyen bonyolultabb pénzügyi termékek csak szofisztikált hitelesekhez illőek. Beecroft szerint a bankok tevékenysége mellett a szabályozói oldalnak is felelősséget kell vállalnia a történtekért. Egyértelmű, hogy nem vizsgálták, hogy helyénvaló-e ilyen termékeket értékesíteni - jegyezte meg a közgazdász. A Saxo Bank elemzésében éves szinten 3,8 százalékos negyedik negyedévi világgazdasági növekedést jósol, az euróövezet 1,5 százalékos, az Egyesült Államok 1,8 százalékos bővülése mellett. (MTI)
