A válság miatti leépítés a fizikai dolgozókat érintette leginkább
A kiadvány szerint a 2008 őszén kibontakozott pénzügyi és gazdasági válság a versenyszférában alkalmazottak tömeges elbocsátását eredményezte. Azok a vállalkozások, amelyek átmenetinek ítélték a kedvezőtlen gazdasági helyzetet, a nagyarányú létszámleépítés helyett a csökkentett munkaidőben, valamint a részmunkaidőben történő foglalkoztatást részesítették előnyben.
Emellett 2009-ben jelentősen nőtt azon dolgozók száma, akiket határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattak a vállalkozások - olvasható az összefoglalóban. Az idei első negyedéves munkaügyi statisztika a vállalkozások területén alkalmazásban állók létszámának - 1 millió 778 ezer fő - további, bár a korábbiakhoz képest mérsékeltebb ütemű – csökkenését mutatja.
A KSH az összeállításban 2001-től vizsgálja a versenyszféra létszám- és keresetalakulását. Az adatok szerint 2001 és 2009 között a vállalkozásoknál fizikai munkát végző munkavállalók száma 157 ezerrel, 1 millió 138 ezerre csökkent, ezen belül tavaly 114 ezerrel csökkent ezen munkavállalók száma. 2010. első negyedévében – mérséklődő ütem mellett – a visszaesés tovább tartott, fizikai munkát 1,1 millió munkavállaló végzett a versenyszférában.
A vállalkozások területén a szellemi foglalkozásúak létszáma 2001 és 2008 között minden évben emelkedett, ebben az időszakban több mint 100 ezer fővel, 700 ezerre nőtt számuk, ami 17,2 százalékos növekedést jelent. 2009-ben a válság miatt valamelyest, 2,4 százalékkal csökkent a szellemi foglalkozásúak száma, ám ez jelentős mértékben elmaradt a fizikai munkakörből elbocsátottak 9 százalékos létszámcsökkenésétől.
Az idei első negyedévben a mérséklődés – erősödő ütem mellett – folytatódott, az előző év azonos negyedévéhez képest csaknem három százalékkal csökkent a szellemi munkakörben dolgozók száma, és 680 ezer főre mérséklődött. Az alkalmazásban állók legnagyobb része az ipar, azon belül pedig a feldolgozóipar alágazataiban dolgozott.
Tavaly az iparban dolgozók száma 81 ezerrel maradt el a megelőző évitől, míg 2010 első negyedévében a 635 ezer alkalmazásban álló ipari foglalkoztatott körében további létszámcsökkenés következett be. Ezek a munkahelyek egyrészt a válság elbocsátási hulláma következtében szűntek meg, más részük azonban a vállalatok működési stratégiájának részeként, vagyis a termelési kapacitást a gyártók alacsonyabb költségű, vagy más földrajzi területre csoportosították át.
A feldolgozóiparban a visszaesés mértéke 2009-ben 79 ezer főt tett ki, a csökkenés 2010. január–márciusban folytatódott. 2001 és 2009 között a versenyszférában alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete közel a duplájára emelkedett, 103 ezerről 200 ezer forintra. Ez a növekedés egyaránt meghaladta a költségvetésben dolgozókét, illetve a nemzetgazdaság átlagát.
A bruttó bérek összege viszont az elmúlt nyolc évben a versenyszférában egyedül 2009-ben haladta meg – minimális mértékben, 0,2 százalékkal – a nemzetgazdaság átlagát, a többi évben 1-7 százalékkal elmaradt attól, a fizikai foglalkozásúak nagy aránya miatt. Idén az első negyedévben a vállalkozásoknál alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 204 ezer forintot tett ki.
