ÁSZ - fenntarthatatlan a foglalkoztatási rehabilitáció jelenlegi rendszere
Pulay Gyula, az ÁSZKut főigazgatója elmondta, hogy a magyar támogatási rendszer legsúlyosabb hiányossága, hogy nem különbözteti meg a sikeres foglalkoztatási rehabilitáció alapeseteit, vagyis a teljes, a részleges, és a védett foglalkoztatást igénylő rehabilitációt. Hangsúlyozta: az integrált körülmények között megvalósuló teljes rehabilitációhoz nincs elég támogatás, miközben bőkezűen támogatják a részleges rehabilitációt és a védett foglalkoztatást.
Az ÁSZKut a tanulmányban a sikeres foglalkoztatási rehabilitáció három alapesetét különbözteti meg. Egyrészt a teljes rehabilitációt, amikor a megváltozott munkaképességű személy a rehabilitáció befejezése után további segítség nélkül az egészségesekkel azonos termelékenységű munkát tud végezni. Részleges rehabilitáció esetén a munkavállaló a rehabilitáció után is rendszeres segítséget igényel a munkavégzéshez, és csak alacsonyabb termelékenységű munkát képes végezni.
A védett foglalkoztatást igénylő rehabilitáció során pedig alkalmassá teszik a munkaerőt egyszerűbb munkák elvégzésére, de egészségkárosodása miatt csak védett környezetben és az átlagostól elmaradó termelékenységgel tud dolgozni. Pulay Gyula elmondta, hogy a tanulmányban feldolgozott adatok alapján a támogatási rendszer potenciális célcsoportja mintegy 250-300.000 embe, azonban jelenleg évente mindössze 110-130.000 munkavállaló részesül foglalkoztatást segítő támogatásban, illetve szolgáltatásban.
A főigazgató ismertette: a jelenleg rendelkezésre álló költségvetési előirányzatokból lényegesen több megváltozott munkaképességű embert lehetne foglalkoztatni, ha alkalmazásuk integráltabb formában valósulna meg, valamint ha a védett szervezeti foglalkoztatást szociális foglalkoztatással lehetne felváltani. Ezenkívül a rehabilitáció végeztével meg kellene követelni a rehabilitációs intézkedés értékelését, és a támogatás időszakát csak a legszükségesebb esetben lehetne meghosszabbítani - fűzte hozzá.
Nagyon fontos azoknak a szabályoknak a megalkotása, illetve kiterjesztése, amelyek az egészségkárosodást szenvedett munkavállalót és munkáltatóját a foglalkoztatás fenntartására késztetik. Ezért a munkáltatóknak több szakmai segítséget kellene kapniuk a teljes rehabilitációt lehetővé tevő munkakör kialakításához és a munkahely szükséges átalakításához. Az ÁSZKut tanulmánya rámutat: olyan komplex rehabilitációs rendszert szükséges kialakítani, amely alkalmas évi 50-70.000 megváltozott munkaképességű ember rehabilitációját, majd munkába állását hatékonyan segíteni. A 2010-es költségvetés tervezetében 45 milliárd forint szerepel a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Pulay Gyula az MTI kérdésére elmondta, hogy a támogatási rendszer már az idén is finanszírozhatatlan volt, és a továbbiakban is csak akkor lesz fenntartható, ha átalakítják.
