Adómentes lehet a digitális átállást segítő állami támogatás
Az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, szerdán benyújtott képviselői önálló indítvány emlékeztet arra, hogy a digitális átállás lakossági szempontból érzékeny és az érdeklődés középpontjában álló kiemelt állami feladat, hiszen ma még mintegy 572 ezer háztartás kizárólag a hagyományos, analóg földfelszíni műsorszóró platformon televíziózik. Ezek a háztartások elveszíthetik a közszolgálati és az országos kereskedelmi televíziók adásaihoz való hozzáférésüket akkor, ha a hagyományos, analóg földfelszíni műsorszórás lekapcsolásával nem állnak át a digitális vételre.
Mivel ezen háztartások jelentős része a szociálisan leginkább rászorulók közé tartozik, az átállás megkönnyítésére állami segítséget kapnak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi törvény alapján a technológia és versenysemlegesség elvét tiszteletben tartva, egyszeri, vissza nem térítendő állami támogatást nyújt a leginkább rászoruló rétegnek a közszolgálati médiaszolgáltatások digitális vételének biztosítása érdekében.
A támogatásra kizárólag az analóg földfelszíni műsorszórási vétellel rendelkező rászoruló háztartások jogosultak indokolt esetben és mértékben, kérelem alapján, amelyre a hatóság elnöke rendeletében meghatározott módon kerülhet sor. A javaslat szerint az állami támogatásra jogosult felhasználók személyes megkeresését és tájékoztatását, illetve a támogatási igényre vonatkozó felmérést a Központi Statisztikai Hivatal végzi, amennyiben a hatóság a fenti feladatok ellátására együttműködési megállapodást köt vele.
A javaslat meghatározza az NMHH és a vele együttműködő állami szervek és piaci szereplők együttműködésének kereteit is, különös tekintettel a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges személyes és különleges adatkezelés garanciális szabályainak lefektetésére, pontosítására. Tekintettel arra, hogy állami támogatás a kizárólag analóg földfelszíni műsorszórási vétellel rendelkező rászoruló háztartások részére adható, az ezen háztartások beazonosítása céljából a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókat adatszolgáltatásra kötelezheti előfizetőikről.
A módosítás szerint a jövőben az elektronikus hírközlési szolgáltató nem számolhat fel külön díjat a szolgáltatás nyújtásával szükségképpen együtt járó, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó, a szokásos mértéket meg nem haladó költségű szolgáltatási elem címén. Különösen tilos a külön díj felszámítása számla kiállításáért a számla formátumától, illetve a számla befizetéséért, a befizetés módjától függetlenül.
A javaslat külön is nevesíti, hogy a szolgáltató nem számíthat fel külön díjat a számláért magáért, például a papíralapú számla kibocsátásáért, illetve nem alkalmazhat külön díjat a befizetés módjára tekintettel. Ugyanakkor a javaslat kifejezetten megengedi azt, hogy a szolgáltató kedvezményt nyújtson például az elektronikus számlát igénylőknek, vagy a számlát bankkártyával, csoportos beszedési megbízással fizetőknek.
A javaslatok között szerepel az is, hogy az előfizetői szerződés, illetve a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételek kizárólag az előfizető számára előnyös módon változnak meg. A szolgáltató nem jogosult a határozott időre kötött szerződést egyoldalúan módosítani például akkor, ha a jogszabály olyan adó- vagy illetékfizetési kötelezettséget ír elő, amelynek alanya a szolgáltató.
Amennyiben a módosítás az előfizető számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, az előfizető az értesítéstől számított 15 napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a határozott időtartamú előfizetői szerződést. Nem mondhatja fel az előfizető a szerződést ilyen esetben akkor, ha az előfizetői szerződést a határozott időtartamból eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a módosítás a kapott kedvezményeket nem érinti. Amennyiben a módosítás a kapott kedvezményeket érinti, és az előfizető felmondja a határozott időtartamú előfizetői szerződést, a szolgáltató az előfizetőtől nem követelheti a szerződés felmondását követő időszakra eső kedvezmény összegét. Ebben az esetben a szerződés felmondási ideje legfeljebb 8 nap lehet, a szolgáltató az igénybe vett kedvezményeket a felmondási idő lejártáig jogosult felszámítani. A törvény a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. (MTI)
