Özvegyi nyugdíj 2027 - összege, igénylése, változások
A z elemzésünk a 2026. október 12-én ellenőrizhető jogszabályokra és hivatalos tájékoztatókra épül. A 2027-re vonatkozó, még nem végleges részleteket külön jelezzük.
Özvegyi nyugdíj 2027: a legfontosabb tudnivalók
Az özvegyi nyugdíj hozzátartozói nyugellátás: az elhunyt által megszerzett nyugdíjjogosultság alapján, a túlélő hozzátartozó számára állapítható meg. Nők és férfiak egyaránt jogosultak lehetnek rá.
Két alapvető szakaszt kell megkülönböztetni:
- Ideiglenes özvegyi nyugdíj: főszabály szerint a haláltól számított egy évig jár.
- Az ideiglenes ellátást követő özvegyi nyugdíj: további életkori, egészségi vagy gyermeknevelési feltételek teljesülése esetén állapítható meg.
Az ellátás nem az elhunyt teljes nyugdíjának automatikus továbbfizetése. Kérelmezni kell, és az összeg főszabály szerint a számítási alap 60 vagy 30 százaléka. A jogosultság alapvető szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, röviden a Tny. tartalmazza.
Özvegyi nyugdíj kinek jár 2027-ben?
A jogosultságot két oldalról vizsgálják: az elhunyt rendelkezett-e a szükséges nyugdíjjogosultsággal, és az igénylő megfelel-e a rá vonatkozó feltételeknek.
Házastárs és bejegyzett élettárs
Özvegyi nyugdíjat a túlélő házastárs, illetve a jogszabály szerinti bejegyzett élettárs is kaphat. A bejegyzett élettársi kapcsolat nem azonos azzal, hogy két együtt élő személynek közös a lakcíme, vagy közjegyző előtt nyilatkoznak az együttélésükről.
Fontos változás, hogy a 2026. június 30. után bekövetkezett haláleseteknél a házastársak különélése önmagában már nem eredményez külön tartásdíj-feltételt. A fennálló házasság mellett azonban az ellátás egyéb jogosultsági követelményeit továbbra is teljesíteni kell.
Élettárs
A házasság nélkül együtt élő személy akkor szerezhet jogosultságot, ha az elhunyttal annak haláláig:
- legalább egy éve megszakítás nélkül együtt élt, és közös gyermekük született, vagy
- legalább tíz éve megszakítás nélkül együtt élt.
A 2026. június 30. utáni haláleseteknél további feltétel, hogy a halál időpontjában egyiküknek se álljon fenn házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata.
Ez például azt jelenti, hogy egy hosszú ideje külön élő, de el nem vált személy új élettársa a tízéves együttélés ellenére sem feltétlenül jogosult özvegyi nyugdíjra. Szintén kizáró körülmény, ha az igénylő a figyelembe veendő együttélési időszakban vagy annak egy részében özvegyi, illetve baleseti özvegyi nyugdíjat kapott.
Elvált házastárs
Az elvált házastárs jogosultsága szigorúbb feltételekhez kötött. Az ideiglenes ellátáshoz szükséges, hogy az elhunyttól annak haláláig házastársi tartásdíjban részesüljön, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapítson meg.
Az ideiglenes időszak utáni özvegyi nyugdíjnál további időbeli feltétel is van: az ehhez szükséges jogosultsági körülménynek a különéléstől számított tíz éven belül kell bekövetkeznie. Ha a tényleges különélés megelőzte a válást, a tízéves időszakot a különélés kezdetétől számítják.
A gyermek után fizetett gyermektartásdíj nem azonos a volt házastárs részére járó tartásdíjjal. Az elvált házastárs ellátásánál összegkorlátként is szerepet kap a tartásdíj.
Milyen feltételeket kell teljesítenie az elhunytnak?
Ha az elhunyt öregségi nyugdíjas volt, a szükséges jogszerzési háttér főszabály szerint már rendelkezésre áll. Nem kizárólag nyugdíjas személy után járhat azonban özvegyi nyugdíj.
Aktív korban elhunyt személy esetén az életkor és a megszerzett szolgálati idő együttesen számít.
| Az elhunyt életkora | Főszabály szerinti szolgálatiidő-követelmény |
|---|---|
| 22 éves kor alatt | Legalább 2 év, vagy a tanulmányok megszűnését követő 180 napon belüli elhalálozás |
| 22–24 éves korban | Legalább 4 év |
| 25–29 éves korban | Legalább 6 év |
| 30–34 éves korban | Legalább 8 év |
| 35–44 éves korban | Legalább 10 év |
| 45 éves kortól | Legalább 15 év |
A táblázat a főszabályt mutatja. Létezik olyan kivétel is, amely alapján az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati idő korábbi megszerzése és az ezt követő, lényegében folyamatos szolgálati idő megalapozhatja a jogosultságot. Bizonyos, rokkantsági ellátásban töltött időszakok szintén figyelembe vehetők.
Nem helyes tehát minden esetben húsz év szolgálati időt elvárni az elhunyttól: ez összekeverné az öregségi teljes nyugdíj és a hozzátartozói ellátás eltérő feltételeit.
Meddig jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj?
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj főszabály szerint a halál időpontjától legalább egy évig jár. Ebben a szakaszban önmagában nem kizáró ok, hogy az özvegy fiatal, dolgozik, egészséges, vagy saját nyugdíjat kap.
Kisgyermek eltartásakor hosszabb folyósítás is lehetséges:
- Az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermek esetén az ellátás a gyermek 18 hónapos koráig tarthat.
- Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a törvényi feltételekkel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.
Az egyéves időtartamot a halálesettől számítják. A későbbi igénylés nem indít új, teljes egyéves folyósítási időszakot.
Ki kaphat özvegyi nyugdíjat az első év után?
Az ideiglenes ellátás lejárta után nem minden özvegy kap tovább nyugdíjat. A további jogosultság főszabály szerint annak állapítható meg, aki az elhunyt halálakor:
- betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt;
- megváltozott munkaképességű;
- az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg gyermekről gondoskodik;
- vagy legalább két, az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult gyermeket tart el.
A megváltozott munkaképességnél a megfelelő szakértői minősítés számít; az özvegyi nyugdíj szempontjából az egészségi állapot legfeljebb 50 százalékos mértéke releváns. Egy betegség vagy a munkavégzés nehézsége önmagában nem pótolja ezt a feltételt.
Később is teljesülhet a jogosultság
Az 1993. február 28. utáni haláleseteknél az ellátás akkor is megállapítható, ha a szükséges feltétel a haláltól számított tíz éven belül következik be.
Például ha valaki házastársa halálakor 61 éves, az ideiglenes ellátás megszűnése után egy ideig nem kap özvegyi nyugdíjat, később azonban a korhatár betöltése megalapozhatja a jogosultságát.
A korhatárt a jogszerző halálakor hatályos szabályok alapján kell meghatározni. A jelenlegi általános öregségi nyugdíjkorhatár az 1957-ben és később születetteknél 65 év.
A Nők 40 önmagában nem elegendő
A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása nem jelenti a nyugdíjkorhatár betöltését. Ezért a Nők 40 igénybevétele önmagában nem alapozza meg az ideiglenes időszak utáni özvegyi nyugdíjat.
Ha azonban más feltétel alapján fennáll a jogosultság, a saját öregségi nyugdíj folyósítása már hatással lehet az özvegyi ellátás százalékos mértékére.
Özvegyi nyugdíj mértéke 2027: mikor 60 és mikor 30 százalék?
Az özvegyi nyugdíj számításának alapja az az öregségi nyugdíj, amely az elhunytat halálakor megillette, vagy megillette volna.
A százalékot nem az özvegy saját nyugdíjára és nem automatikusan az elhunyt utolsó fizetésére alkalmazzák.
| Ellátási helyzet | Főszabály szerinti mérték |
|---|---|
| Ideiglenes özvegyi nyugdíj | 60% |
| Az ideiglenes időszak után, korhatár vagy megváltozott munkaképesség alapján, a törvényben felsorolt saját ellátások nélkül | 60% |
| Az ideiglenes időszak után, korhatár vagy megváltozott munkaképesség alapján, saját nyugdíj vagy más, törvényben felsorolt ellátás mellett | 30% |
| Az ideiglenes időszak után, árvaellátásra jogosult gyermekek eltartása címén | 30% |
A mértéket befolyásoló ellátások közé tartozik az öregségi nyugdíj, a rokkantsági és rehabilitációs ellátás, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék.
Fontos különbség: az ideiglenes özvegyi nyugdíj saját nyugdíj mellett is 60 százalékos lehet. A saját nyugdíj miatti 30 százalékos szabály az ideiglenes időszak utáni ellátásra vonatkozik.
Számítási példák
Az alábbi összegek egyszerű szemléltető számítások. Nem tartalmaznak későbbi emelést, megosztást vagy egyedi korlátozást.
| Az elhunyt figyelembe vehető havi nyugdíja | 60%-os özvegyi nyugdíj | 30%-os özvegyi nyugdíj |
|---|---|---|
| 180 000 Ft | 108 000 Ft | 54 000 Ft |
| 250 000 Ft | 150 000 Ft | 75 000 Ft |
| 300 000 Ft | 180 000 Ft | 90 000 Ft |
| 400 000 Ft | 240 000 Ft | 120 000 Ft |
Ha az elhunyt figyelembe vehető nyugdíja 300 000 forint, az özvegy saját nyugdíja pedig 220 000 forint, az ideiglenes ellátás havi 180 000 forint lehet. A két ellátás így összesen 400 000 forintot jelenthet.
Az ideiglenes időszak után, ha a további jogosultság feltételei is fennállnak, a 30 százalékos özvegyi nyugdíj 90 000 forint. A saját nyugdíjjal együtt ez 310 000 forint, az időközbeni emeléseket figyelmen kívül hagyva.
Saját nyugdíj nélkül sem jár automatikusan 60 százalék
A saját nyugdíj hiánya önmagában nem jogosít az ideiglenes időszak utáni ellátásra. Előbb azt kell megvizsgálni, hogy fennáll-e az életkori, egészségi vagy gyermekeltartási feltétel.
Egy 45 éves, egészséges, saját nyugdíjjal nem rendelkező özvegynek például az első év után nem jár automatikusan további ellátás. A gyermekeltartás alapján megállapított özvegyi nyugdíj pedig főszabály szerint 30 százalékos akkor is, ha az özvegynek nincs saját nyugdíja.
Özvegyi nyugdíj igénylése 2027: hová kell benyújtani a kérelmet?
A megfelelő eljárás kiválasztásánál az számít, hogy az elhunyt milyen ellátásban részesült.
Ha az elhunyt nyugdíjas volt
Az öregségi nyugdíjban vagy a hivatalos tájékoztatóban felsorolt kapcsolódó ellátásokban részesült elhunyt után az igényt a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell benyújtani.
Ehhez a nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesült elhunyt után igényelhető özvegyi nyugdíj nyomtatványa használható.
Ha az elhunyt nem volt nyugdíjas
A kérelmet főszabály szerint az igénylő lakóhelye szerint illetékes, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell beadni.
Ilyenkor az elhunyt szolgálati idejének és kereseti adatainak tisztázása is szükséges lehet.
Elektronikus, postai és személyes ügyintézés
Az igény benyújtható elektronikusan a Magyarország.hu felületén, a nyugdíjügyek között, illetve a rendszeresített nyomtatványon postán vagy személyesen.
Az aktuális nyomtatványok és az elektronikus ügyintézéshez vezető hivatkozások a Magyar Államkincstár özvegyi nyugdíjról szóló tájékoztatójában találhatók.
Milyen iratokra lehet szükség?
A szükséges dokumentumok az igénylés jogcímétől függnek. Célszerű előkészíteni:
- az igénylő személyes adatait és TAJ-számát;
- az elhunyt adatait, halotti anyakönyvi kivonatát;
- a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló okiratot;
- a folyósításhoz szükséges bankszámlaszámot vagy postai címet;
- élettárs esetén az együttélést alátámasztó bizonyítékokat;
- elvált házastárs esetén a tartásdíjról szóló okiratot;
- gyermekeltartási jogcímnél a gyermekre vonatkozó iratokat;
- egészségi állapotra alapított igénynél a megfelelő szakértői és orvosi dokumentumokat.
Ha az elhunyt nem volt nyugdíjas, a szolgálati időre és keresetekre vonatkozó, rendelkezésre álló iratok is segíthetik az eljárást. Nem minden dokumentumot kell minden ügyben csatolni; az aktuális nyomtatvány és az ügy egyedi körülményei az irányadók.
Mennyi időre visszamenőleg igényelhető?
A nyugdíjigény legfeljebb hat hónapra visszamenőleg érvényesíthető. Pontosabban: az ellátást a feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
Egy 2027 októberében benyújtott kérelemnél ez főszabály szerint 2027. április 1-jét jelenti, feltéve, hogy a jogosultság akkor már fennállt.
A késedelmes igénylés korábbi hónapokra járó pénz elvesztésével járhat. A jogosultság fennállása és a visszamenőleges kifizetés időbeli korlátja két külön kérdés.
Az özvegyi nyugdíj feléledése: két különböző tízéves szabály
Az özvegyi nyugdíj később ismét megnyílhat, de az időszámításnál lényeges különbség van.
Ha csak ideiglenes özvegyi nyugdíj járt, majd annak megszűnésekor nem álltak fenn a további ellátás feltételei, a később bekövetkező jogosultsági körülményt főszabály szerint az elhunyt halálától számított tíz éven belül kell vizsgálni.
Ha az ideiglenes időszak utáni özvegyi nyugdíjat már megállapították, majd az megszűnt, a feléledésnél főszabály szerint a korábbi özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz év az irányadó. Ez a szabály a nem házasságkötés miatt megszűnt ellátásra vonatkozik; az új házassággal összefüggő esetekre külön rendelkezések alkalmazandók.
Az 1993. március 1. előtti haláleseteknél eltérő, tizenöt éves szabályok is jelentőséggel bírhatnak.
A feléledést kérelmezni kell. Nem célszerű arra számítani, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésével a korábban megszüntetett ellátás automatikusan újraindul.
Milyen változásokkal kell számolni 2027-ben?
A 2026. júliusi módosításokat 2027-ben is alkalmazni kell
A már hatályba lépett változások közül három különösen fontos:
| Terület | A 2026. június 30. utáni halálesetekre alkalmazandó szabály |
|---|---|
| Külön élő házastárs | A különélés önmagában már nem teszi szükségessé a korábbi külön tartásdíj-feltételt |
| Élettársi kapcsolat | A halálkor egyik félnek sem állhat fenn házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata |
| A nyugdíjkorhatár betöltése után kötött házasság | Új jogosultsági lehetőség a házasság és az azt közvetlenül megelőző folyamatos élettársi együttélés együttesen legalább tízéves időtartama |
Az utolsó esetben továbbra is alternatív feltétel a közös gyermek, illetve a legalább öt évig fennálló házasság.
A szabályok alkalmazásánál a haláleset dátuma döntő, nem pusztán a kérelem benyújtásának éve. Egy 2027-ben beadott, de 2026. július 1. előtti halálesetre alapított igénynél az átmeneti rendelkezés miatt a korábbi szabályokat is alkalmazni kell.
Változik-e a 30 és 60 százalékos mérték?
A 2026. október 12-én ellenőrzött törvényszöveg alapján nem azonosítható olyan kihirdetett, 2027-re szóló módosítás, amely általánosan megváltoztatná a 30 és 60 százalékos mértéket.
A havi ellátás forintösszege ugyanakkor emelkedhet az éves nyugdíjemeléssel. A százalékos jogosultsági mérték és a már megállapított ellátás éves emelése külön fogalom.
Mekkora lesz a 2027-es emelés?
A Tny. alapján a korábban megállapított nyugellátásokat januárban az adott évre tervezett fogyasztóiár-emelkedésnek megfelelő mértékben kell növelni.
A 2027-es januári emelés konkrét százalékát az összefoglaló készítésekor nem lehetett kihirdetett emelési rendelettel alátámasztani, ezért erre biztos összeget nem indokolt megadni.
Szemléltetésként: 90 000 forintos ellátásnál egy feltételezett 4 százalékos emelés 93 600 forintos összeget eredményezne. Ez kizárólag számítási példa, nem 2027-es előrejelzés.
A bejelentett 120 ezer forintos minimum nem automatikusan özvegyi minimum
A kormány 2026. augusztusi közleménye 2027 januárjára 120 000 forintos öregségi nyugdíjminimumot jelentett be, a költségvetés elfogadásához kapcsolódóan.
Ebből azonban nem következik, hogy minden özvegyi nyugdíj legalább 120 000 forintra emelkedik. Az öregségi nyugdíj és az özvegyi nyugdíj külön ellátás. Az esetleges közvetett hatásokat, a már folyósított ellátások kezelését és a jogosulti kört a végleges jogszabályok alapján lehet megítélni.
Járhat 13. és 14. havi nyugdíj az özvegyi nyugdíj után?
Az özvegyi nyugdíj társadalombiztosítási nyugellátás, ezért a törvényi feltételek mellett a 13. és 14. havi nyugdíjnál is figyelembe vehető.
A jelenlegi szabály szerint szükséges, hogy az érintett az előző év legalább egy napjára és a tárgyév februárjára is jogosító ellátásban részesüljön. Több ellátás esetén a jogosultságot ellátásonként vizsgálják. Ezért egy csak 2027-ben induló özvegyi nyugdíj után nem feltétlenül jár már 2027 februárjában külön havi juttatás akkor sem, ha az özvegy saját nyugdíja után egyébként jogosult rá.
A 14. havi nyugdíjnál különösen fontos a jogszabály és a várakozások megkülönböztetése. Az ellenőrzött törvényszöveg főszabálya teljes havi összeg, miközben a 2026-ra szóló kivétel 25 százalékot ír elő. E két rendelkezésből önmagában nem következik a több helyen említett, 2027-es 50 százalék.
Változatlan törvényszöveg mellett a teljes havi főszabály lenne irányadó; ettől eltérő 2027-es összeghez megfelelő jogszabályi rendelkezés szükséges. Emiatt a 2027-es kifizetésről szóló tájékoztatást az év végi jogalkotás után ismét ellenőrizni kell.
Mikor szűnhet meg az özvegyi nyugdíj?
Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnhet például akkor, ha:
- az özvegy a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtt új házasságot köt;
- a megváltozott munkaképesség alapján járó ellátásnál ez az egészségi feltétel már nem áll fenn;
- a gyermekeltartás alapján megállapított ellátásnál már egyik érintett gyermek sem jogosult árvaellátásra.
Nem minden változás jelent megszűnést. Ha a korábban 60 százalékos, nem ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapó személynek saját öregségi nyugdíjat állapítanak meg, főszabály szerint 30 százalékra módosul az özvegyi ellátás mértéke.
Gyakori kérdések az özvegyi nyugdíjról
Férfi is kaphat özvegyi nyugdíjat?
Igen. A jogosultság nem kizárólag nőket illet meg: az özvegy férjre is a megfelelő hozzátartozói és egyéb törvényi feltételek vonatkoznak.
Saját nyugdíj mellett is járhat?
Igen. Az ideiglenes ellátás főszabály szerint 60 százalékos, a későbbi özvegyi nyugdíj saját nyugdíj mellett általában 30 százalékos. A további jogosultság feltételeit külön teljesíteni kell.
Minden özvegy élete végéig kapja?
Nem. Az ideiglenes időszak után csak meghatározott feltételekkel jár, és egyes jogosultsági körülmények később meg is szűnhetnek.
A saját nyugdíj magas összege kizáró ok?
A főszabály szerinti 30 százalékos özvegyi nyugdíjnál a saját nyugdíj összege önmagában nem kizáró ok. Régi jogszerzéseknél külön együttfolyósítási rendelkezések is alkalmazandók lehetnek.
Automatikusan jár a házastárs halála után?
Nem. Az ellátást igényelni kell. A haláleset nyilvántartásba vétele önmagában nem helyettesíti az özvegyi nyugdíj iránti kérelmet.
