Arckenőcs helyett - Bázel III. - Mire jó ez?
Ezt a kérdést vizsgálgatják a gazdasági-pénzügyi elemzők is most, miután a világ központi bank- és pénzügyifelügyelet-vezetőinek Bázeli Bizottsága vasárnap kihirdette az új nemzetközi szabályokat a bankok tőkemegfelelési mutatóinak szigorítására. A megbeszélések színhelyéről Bázel III-nak nevezett intézkedéseket a kormányok, parlamentek dolga lesz törvénybe iktatni fokozatosan, 2019-ig. A szisztéma alapját az 1988-ban meghirdetett Bázel I egyezménycsomag vetette meg. Akkor azt határozták meg, hogy a nemzetközi színtéren szereplő bankoknak legalább 8 százaléknyi tőkét kell szavatoló tartalékban tartaniuk a kockázattal súlyozott mérlegfőösszeghez képest.
Ez lett az alapvető tőkemegfelelési mutató. Kislexikon: a mérlegfőösszeg a bank követeléseinek összessége; kockázattal súlyozott mérlegfőösszeg a mérlegfőösszeg mínusz mindaz, amit a szabályozó hatóság nem vagy csak részben tart kockázatosnak. Így például mindenekelőtt a birtokolt állampapírokat nem kell figyelembe venni a tőkemegfelelési mutató kiszámításához. A szavatoló tőkének olyannak kell lennie, hogy azt a hitelezők egyáltalán ne, vagy csak utoljára vihessék el, ha a bank netán csődbe megy. Ennek értelmében megállapították, hogy a tőkemegfelelési mutatóhoz kellő tőke egyfelől "Tier 1", azaz "első körös" tőke.
Ez áll a "magtőkéből", amelyet a jegyzett törzsrészvény-állomány és a eredménytartalék tesz ki a súlyozott mérlegfőösszeg legalább 2 százalékáig, és ehhez járulhatnak vissza nem térítendő elsőbbségi részvények, halasztott adók, jelzálogkezelési jogok és más pénzintézetekben lévő részesedések úgy, hogy a "Tier1" összesen elérje a kockázattal súlyozott mérlegfőösszeg 4 százalékát. Másfelől definiálták a "Tier2", azaz "második körös" tőkét is, amelybe más elsőbbségi részvények, további tartalékok, például az általános kockázati és veszteségtartalék, illetve a banknak járó törlesztések fele tartozhat. A két "körnek" együtt el kell érnie legalább 8 százalékot. A 2004. júniusban meghirdetett, és azóta folyamatosan toldozott-foldozott Bázel II ezeken a lényegi dolgokon nem változtatott, hanem általános szabványokat igyekezett adni a nemzeti felügyeleteknek a tényleges ellenőrzési, szabályozási munkához.
És most, vasárnap óta itt "a még jobb", a Bázel III. Eszerint a bankoknak 4 százalékról 6 százalékra kell emelniük az "első körös" (Tier1) tőkemegfelelési mutatót, ezen belül a "magtőke" arányát 2 százalékról legalább 4,5 százalékra kell növelni. Ehhez hozzá kell tenni legalább 2,5 százaléknyi "tőkemegőrzési ütközőt" - ez új fogalom a Bázel III-ban -, de erősen hasonlít a korábbiakhoz abban, hogy törzsrészvényekből kell állnia. Más szóval: a Tier1 fogalmán belüli, legerősebb "magtőke" aránya legalább 2 százalékról legalább 7 százalékra növelendő a Bázel III szerint, illetve a teljes tőkemegfelelési mutató (Tier1 + Tier2/súlyozott mérlegfőösszeg) legalább 10,5 százalékra emelkedik legalább 8 százalékról. Sőt, később a bankokat kötelezhetik további, legföljebb 2,5 százaléknyi "anticiklikus ütköző", azaz tartalék képzésére is főleg törzsrészvényekből: első szinten ez a tartalék védené a kormányokat a bankok megmentésének kényszerétől baj, vagyis az eszközállomány súlyos értékvesztése esetén.
A Bázel III megalkotói dicsérik az új szabályozást mint olyat, amely hosszú távon erősíteni fogja a pénzügyi stabilitást, a bankok viszont úgy vélik, kevesebb pénzük marad hitelezésre, és ettől lassulni fog a gazdasági növekedés. Egyik oldalon tehát öndicséret, a másik oldalon a szokásos panaszkodás. Ez azonban nem tájékoztat arról, vajon tényleg kellett-e nekünk ez a "most még jobb" Bázel III. Az Egyesült Államokban tavaly végrehajtott "stressz tesztből" - bankterhelési próbából - kiderült, hogy a vizsgált 19 nagy bankcsoportnak a felénél maradna el a tőkemegfelelési mutató a szükségestől súlyos megrázkódtatás esetén, vagyis, ha a bankok követeléseinek értéke nagyot zuhanna.
A vizsgálat összesen 74,6 milliárd dollár tőkefeltöltést írt elő az érintett pénzintézeteknek: ez elenyésző, 0,6 százalék a mintegy 8400 amerikai bankház összesen 11.828 milliárd dolláros tavaly augusztus végi mérlegfőösszegéhez képest. Az összes mérlegfőösszegük idén augusztus végén 12.053 milliárd dollár volt a Fed statisztikája szerint. Az idén tavasszal elvégzett európai bankterhelési próbában a vizsgált 90 bankcsoportból mindössze hétnek a mutatója bizonyulna többé vagy kevésbé elégtelennek a tesztben feltételezett súlyos megrázkódtatás esetén, sőt, a többség már rég teljesíti a Bázel III szigorúbb tőkekövetelményeit is. Vagyis a fejlett világ bankjai már eddig is nagyjából elegendő önvédelemmel rendelkeztek. E megállapításhoz tulajdonképpen nem sok szükség volt a bankterhelési próbákra sem, elég végignézni a színtéren: a bankok túlnyomó többsége, átmeneti profitcsökkenéstől eltekintve, jól átvészelte az utóbbi három év gazdasági válságát.
A válság és a korábbi helyzet tarthatatlanságának alapvető oka az általános túlhitelezés volt, de nem a bankok tőkeerejéhez képest, hanem az adósoldali fedezetek (vagyon és jövedelem) lemaradó növekedéséhez képest. A válságnak csak gyújtózsinórja volt a rossz amerikai jelzálogkölcsönökre alapozott, "mérgező" származékos papírok összeomlása. Ha viszont a válságnak sem oka, sem következménye nem volt a bankok tőkegyengesége, akkor a bankok tőkekövetelményének - kockázatvállaló képességének - emelése önmagában akár zöld utat mutathat a túlhitelezés megismétlése felé. Innen nézve a Bázel III nem tűnik többnek, mint "most még jobb arckenőcsnek", amely nem megoldja, csak megint kendőzi a bajt. (MTI)
