Átok ül az új görög kormányon?
Bár minden kezdet nehéz, ezzel senki nem számolt Athénban. Három nappal hivatali eskütétele után Antonisz Szamarasz kormányfő szemműtéten esett át, amelyet egy váratlan retinaleválás tett halaszthatatlanná. Az operáció sikeres volt, ám a többi probléma még távolról sem nyert megoldást. Szamarasz legalább egy hétig nem dolgozhat és utazhat, így nem vehet részt a június 28-29-i EU-csúcsértekezleten sem.
A tetejébe pénteken elájult és összeesett Vasziliosz Rapanosz leendő pénzügyminiszter, aki a teljes hétvégét kórházban töltötte. Orvosai szerint kimerült a szervezete. Hogy mikor hagyhatja el a kórházat és veheti fel újra a munkát, azt nem tudták megmondani.
Pedig az új kormány aligha engedhet meg magának betegszabadságot. Március óta - a közben lebonyolított két parlamenti választás miatt - szinte semminemű előrelépés nem történt a reformok, a takarékossági intézkedések és az államapparátus karcsúsítása terén. Az ország így minden nappal közelebb kerül a szakadékhoz.
Márpedig a nemzetközi hitelezők - az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank - mielőbb betekintést akarnak kapni Athén pénzügyi könyveibe, el akarják végezni a rovancsolást, és tárgyalni akarnak az új kabinettel. A váratlan megbetegedések miatt a hétfőre tervezett látogatást későbbre halasztották.
A görög kormány időközben nyilvánosságra hozta programjának sarkalatos pontjait. A koalíciós partnerek legfőbb szándéka, hogy legalább két évvel meghosszabbítsák a megszorító intézkedések végrehajtásának határidejét. Szerintük csak így lehet gazdasági növekedést generálni - ellenkező esetben az ország soha nem keveredik ki a válságból.
Hogy a hitelezők és az Európai Unió kételyeit eloszlassa, a kormány egyúttal leszögezte: a megszorító csomagterv enyhítését úgy akarja elérni, hogy az ne veszélyeztesse az ország európai irányvonalát, sem pedig bennmaradását az euróövezetben.
A Kathimerini nevű athéni újság értesülése szerint a trojka meglehetősen elégedetlen a görög kormány kívánságaival. A koalíciós szerződésben ugyanis az is szerepel, hogy mégsem kerül sor 150 ezer állami alkalmazott tervezett elbocsátására, valamint újból fölemelnék a nyugdíjakat. Márpedig ezek tabutémák a hitelezők szemében. Athén és Brüsszel között újabb súrlódások várhatók tehát.
A trojka a következő hetekben fogja megvizsgálni, milyen intézkedéseket hajtott már végre Görögország, és hol kell még jobban meghúznia a nadrágszíjat. Az államnak jövőre és 2014-ben 11,5 milliárd eurót kell megtakarítania. Athén azt akarja, hogy a takarékossági intézkedések hatályát terjesszék ki 2015-re és 2016-ra. Azzal érvel, hogy a lakosság vállára nem lehet még több terhet rakni. Előrejelzések szerint a görög gazdaság teljesítménye idén is csaknem 7 százalékkal fog zsugorodni.
A választás utáni első napokban normalizálódásra utaló jelekről számoltak be banki források. Kisbefektetők kezdték visszavinni a pénzüket a bankokba. "Kis összegekről van szó, általában 5000 és 10000 euró közötti értékben" - közölte egy magánbank szóvivője, mindazonáltal pozitív jelzésnek minősítve a fejleményt.
Meglehet azonban, hogy mindez csak a következő vihar előtti csöndet jelenti. Minden második görög fiatalnak nincs munkája - és a nyomorúságnak még nem látni a végét. Különösen nehéz sorsuk van a görög földön élő bevándorlók tízezreinek. Az ortodox egyház naponta negyedmillió ember élelmezéséről gondoskodik. (MTI)
