Átvizsgálja a Kehi a pénztárak vagyongazdálkodását
A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja emlékeztetett: a nyugdíjvédelmi program elindításakor megígérték, hogy megvédik a nyugdíjasok vagyonát, a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, és átvilágítanak minden egyes fillért. Ennek érdekében hétfőn benyújtanak a parlamentnek egy önálló indítványt, amely több törvénymódosítást tartalmaz, célja, hogy a Kehit "helyzetbe hozza" az ellenőrzés folyamán.
A törvénymódosítás fel fogja hatalmazni a Kehit arra, hogy ellenőrizze és átvilágítsa a magán-nyugdíjpénztári vagyont. A szervezet mind az átvétel, mind az átadás folyamatát ellenőrizi majd. A törvénymódosítás lehetőséget ad arra is, hogy a Kehi visszamenőlegesen is megnézze, hogyan működtek a magánkasszák, hogyan kezelték a vagyont. Megvizsgálják azt is, hogy a működési költségeket hogyan használták fel a magánnyugdíjpénztárak, és a vagyonkezelés hogyan, mennyire célszerűen történt - mondta a miniszterelnöki megbízott.
A vizsgálat a közreműködőkkel - befektetési alapokkal, letétkezelőkkel stb. - kötött szerződésekre is kiterjed. A Kehi jogosult lesz megismerni a magánpénztárak működésével kapcsolatban a banktitkot, a pénztártitkot, az üzleti, a fizetési és az értékpapírtitkot is. A törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy a Kehi ebből a célból együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF), és jogosult lesz a pénzügyi felügyelettől adatokat kérni és kapni a magánpénztárak működésével kapcsolatban.
Arról, hogy a pénztárban maradókra is kiterjed-e a vizsgálat, azt mondta: az egész vagyonállományt fogják vizsgálni. A törvénymódosítást azért nyújtják be, mert közpénzekről van szó - mondta Selmeczi Gabriella. Annak idején, amikor a magánpénztári rendszer felállt, az állami pénzeket csak kezelésbe kapták a magánnyugdíjpénztárak, "ezek a milliárdok nem a magánnyugdíjpénztárak menedzsmentjének tulajdonát, vagyonát képezik, hanem a pénztártagok tulajdonát és vagyonát - mondta -, kötelességünk tehát minden forintnak, fillérnek a megvizsgálása".
Hozzátette: nagyon reméli, hogy a parlament - akár a házszabálytól eltéréssel - minél előbb elfogadja a törvénymódosítást, és a jogszabály még február végén hatályba lép. Arról, hogy miért volt szükség a Kehi bevonására, amikor a PSZÁF is ellenőrzi a pénztárakat, azt mondta: a felügyelet azt vizsgálja, hogy jogszerűen működnek-e a pénztárak, az átadás-átvételre vonatkozóan részletes feladata nincs, és nem is utasítható.
A Kehi sokkal mélyebben, és sokkal többet tud vizsgálni, mint a PSZÁF, fő feladata az lesz, hogy megvizsgálja, visszakerül-e az államhoz a jogos járandóság, tényleg annyit ér-e a vagyon, amennyit a pénztárak mondanak. Hozzátette: reméli, hogy a Kehi nem talál semmit, ami bűncselekmény gyanúját vetné fel. Érdemes lenne megvárni a nemzetgazdasági miniszter összefoglaló bejelentését arról, hogy már az idén, illetve a következő években hogyan szeretnék átalakítani az egész államháztartást - reagált az azt firtató kérdésre, hogyan lehet megoldani majd, hogy a nyugdíjakat a jövőben csak a befizetésekből fedezzék.
A miniszterelnöki megbízott ismertette: az alkotmányban szeretnék az alapelveket lefektetni, rögzíteni, hogy milyen módon, kinek jár a nyugdíj, amit utána nem lehet majd egyszerű parlamenti törvényekkel megkerülni. "Ez biztonságot is adhat majd a jövőben minden magyar állampolgár számára: biztosak lehetnek abban, az államtól nyugdíjban fognak részesülni és értékálló nyugdíjat fognak kapni". Ezt azért is látja szükségesnek - tette hozzá -, "mert az elmúlt hetekben, hónapokban ellenzéki képviselők megpróbálták aláásni az államba vetett bizalmat, illetve az állami nyugdíjrendszerbe vetett bizalmat és hitet".
A pénztártagokkal április közepén kezdődhet a reálhozamok elszámolása - ismertette. Március 1-jével kerül át ugyanis minden adat a magánpénztárakhoz arról, hogy ki lépett vissza az állami nyugdíjrendszerbe. A kasszáknak ezt követően maximum 45 napjuk lesz arra, hogy kidolgozzák az elszámolásra, átadás-átvételre vonatkozó forgatókönyvet, amelyet a PSZÁF-nak kell jóváhagynia. A pénztártagok egyenlegét - azt, hogy van-e reálhozamuk - azon hónap utolsó napján érvényes tőzsdei részvényárfolyam alapján számolják ki, amikor a vagyonrészüket átadták az állami alapnak.
A megbízott azt tanácsolta a pénztártagoknak, márciusban érdeklődjenek magánpénztáruknál arról, milyen ütemezésben végzik el ezt a feladatot. Kérdésekre elmondta: az állami nyugdíjrendszerben az egyéni nyilvántartás nemcsak a befizetések összegeit tartalmazza, hanem a szolgálati időt is, tehát több, mint az egyéni számlarendszer. Egyéni számlára elsősorban azoknak van szükségük, akik visszalépnek a magánnyugdíjpénztárból.
Ez azért is fontos, mert akiknek veszteségük keletkezett a magánrendszerben, azt az egyéni számlán kipótolják az állami költségvetésből - mutatott rá. A visszatérőknek azonnal lesz egyéni nyilvántartásuk, mert átviszik azt a magánnyugdíjpénztárból; az egyéni számlák vezetését jelenleg a PSZÁF-nál végzik, végső helyük az országos nyugdíjbiztosító intézetnél lesz. Akik az állami nyugdíjrendszerben vannak, már egyéni nyilvántartással fizetik be a pénzüket, fel kell azonban dolgozni 20-30-40 évre visszamenőleg az adatokat - ismertette. (MTI)
