Az AXA csak az első volt aki felhagy a devizahitelezéssel?

Az AXA azokra a közelmúltban történt jogszabályi változásokra reagálva hozta meg döntését, amelyek - véleménye szerint - gyakorlatilag befagyasztották a devizahitelezési piacot. A bank nem zárta ki, hogy újraindítja az euróhitelezést, ha a szabályozás "egészséges hatósági keretrendszert biztosít" a védett euróhitelek számára.

Az AXA magyar fiókja a hitelek többségét már ma is forintban folyósítja. A piacot visszavető törvényi változások közé tartozik, hogy március 1-től korlátozták a figyelembe vehető hitelbiztosítéki értéket a nyújtható hitelösszeg meghatározásánál és a június 11-től életbelépett jövedelemkorlátok szűkítik a nyújtható hitel volumenét.

A bank szerint a tervezett deviza alapú jelzálogjog bejegyzésének a megtiltása, tovább erodálhatja az amúgy is csökkenő jelzálogalapú lakossági finanszírozást. A K and H az MTI kérdésére emlékeztetett arra, hogy 2008. november 17-i hatállyal függesztette fel a svájci frank alapú hitelezést, jelenleg euró- és forinthiteleket kínál, de középtávon a forinthitelek térnyerésére számít.

Az OTP Bank is csak forintban és euróban folyósít már lakossági hiteleket, és a bank tájékoztatása szerint: kiegyensúlyozott eszköz-forrás menedzsmentjének köszönhetően rendelkezik az ehhez szükséges forrásokkal. A hitelfolyósításból leszűrhető tapasztalatok igazolják az OTP várakozásait: 2010-ben a hitelkereslet a csökkenő kamatkülönbözet és a devizahitelekre vonatkozó szabályozás miatt tovább tolódik a forinthitelek irányába.

Áprilisban a lakás- és jelzálog típusú hitelek 70 százalékát forintban vették fel az ügyfelek, miközben néhány éve még a kölcsönök 90 százaléka devizaalapú hitel volt - ismerteti az OTP. Az elmúlt években az eltérő külső kamatkörnyezet miatt versenyképtelenek voltak a forinthitelek, sőt még a kamattámogatott forinthitelek előnye is elolvadt, főként a jogszabályváltozások következtében.

Jelentős különbség volt a forint- és devizahitelek törlesztőrészletei között, de ez ma már jóval kisebb: az OTP Bank legjobb ajánlatainál csak nyolc százalék a különbség a devizahitelek javára. Az Erste Bank jelenleg nem tervezi a devizahitelek megszüntetését, de figyeli, hogy milyen hatással lesz a piacra a június 11-én életbe lépett kormányrendelet. Már ma is az tapasztalható, hogy a szigorítás miatt szinte kizárólag forint alapú hitelt vesznek fel a bank ügyfelei.

Március elsejétől léptek hatályba "a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról" szóló (köznyelven: devizahiteleket korlátozó) kormányrendelet azon passzusai, amelyek maximálják a hitel/fedezet arányt. A hitelezhetőségi limiteket pedig június 11-től kell alkalmazni. Az új szabályok szerint a forinthiteleknél a kihelyezett hitel nem haladhatja meg a fedezetként felajánlott ingatlan értékének 75, euróhitel esetében 60, más devizahitel esetében pedig 45 százalékát.

Pénzügyi lízing esetén a hitel/fedezet arány legfeljebb 80, 65, illetve 50 százalék lehet. A gépjárművásárláshoz nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb 84 hónapnál. Forinthitel esetében a hitel összege nem haladhatja meg a gépjármű piaci értékének 75 százalékát, euróhitel esetében a 60 százalékát, egyéb deviza esetében pedig a 45 százalékát. Pénzügyi lízing esetén az arányok: 80, 65, illetve 50 százalék.

Június 11-étől nem lehet hitelt nyújtani kizárólag a hitelkockázati fedezet figyelembevételével, minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálni a természetes személy hitelképességét, illetve hitelezhetőségét. A hitelezhetőségi limit meghatározásakor figyelembe kell venni a természetes személy összes ismert hiteltartozását, a bankok csak akkora hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet a hitel folyósításakor nem lehet magasabb a hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén pedig a 60 százalékánál.