Az EB reagált az új magyar kormányzati kampányra
A bizottság magyarországi képviselete által magyar nyelven kiadott anyagban mindenekelőtt rámutattak: az Európai Unióban nem születhet semmilyen döntés a tagállamok és az Európai Parlament nélkül, azaz a magyar kormány tagjai és a magyarok által megválasztott EP-képviselők is szavazhatnak minden esetben.
Kiemelték emellett, "sok félreértés, tévhit terjedt el az EU migrációs politikájával kapcsolatban", miközben mára sikerült visszaszorítani az illegális migrációt a 2015-ös menekültválság előtti szint alá.
Elsőként a humanitárius vízumok ügyére tértek ki. Mint írták, az Európai Parlament felkérte az Európai Bizottságot, hogy készítsen javaslatot ezek bevezetéséről, de a brüsszeli testület egyértelművé tette, hogy ez nem áll szándékában, márpedig így nem alkotható uniós jogszabály, az EP-határozat senkire nézve nem kötelező.
Az EU határ- és partvédelmi ügynökségével (Frontex) kapcsolatban aláhúzták, hogy a szervezet megerősítésére a külső határok védelme, az illegális migráció megállítása érdekében van szükség, a bevetések során a személyzet irányítása és felügyelete a fogadó országok alatt lenne, nem vennének el jogköröket a tagállamoktól.
Az európai menekültügyi ügynökség felállítására vonatkozó javaslat értelmében a szervezet a tagállamok felkérése alapján segítene gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a menedékkérelmek elbírálását és az elutasított kérelmezők visszaszállítását, a döntés viszont minden esetben az adott ország hatásköre maradna - emelték ki.
A "migránskártyákról" szóló részben azt írták, hogy az EU-n belül egyedül Görögországban működik olyan program, melynek keretében "a már regisztrált menedékkérők készpénz helyett előre meghatározott összeggel feltöltött, s mindenki számára sokkal biztonságosabb és ellenőrizhetőbb készpénzkártyán kapják az alapvető szükségleteik fedezésére szolgáló juttatásokat". Aláhúzták: a kártyatulajdonos személyazonosságát, jogosultságát havonta ellenőrzik, a kártyát bármilyen visszaélés esetén letiltják.
A tájékoztatóban arról számoltak be, hogy a hatályos előírások nem tartalmaznak kötelezőt kvótát a menedékkérők EU-n belüli elosztására, az új szabályokról pedig hosszú ideje vita folyik, és az Európai Bizottság álláspontja szerint minden uniós tagállamnak szolidárisnak kellene lennie a többiekkel, de ez a szolidaritás sokfajta formában elképzelhető.
"Már a bizottság eredeti, 2016-os javaslatában is volt olyan lehetőség, miszerint a tagállamok pénzügyi hozzájárulással is kiválthatnák menedékkérők átvételét" - jelezték, hozzátéve, hogy több tagállam is elfogadhatatlannak tartana egy kötelező érvényű áthelyezési mechanizmust.
Az EU területén kívül tartózkodó menedékkérők áthelyezése kapcsán leszögezték: a bizottsági javaslatok szerint jobban össze kellene hangolni ezeket a - kizárólag önkéntes - nemzeti programokat, ehhez kellene létrehozni közös keretrendszert, azonban ettől még a tagországok önállóan döntenének arról, hogy részt vesznek-e ebben, s ha igen, milyen mértékben.
Végezetül az Európai Bizottság a 2021-2027-es költségvetési keret tervezetével kapcsolatban hangsúlyozta, egyetlen tagországot sem büntetnének, sem migrációs politikája, sem más miatt. Magyarország lakosságarányosan továbbra is a legtöbb támogatásban részesülő országok egyike marad, a bizottság javaslata csak a regionális fejlesztés és a mezőgazdaság területén közel 32 milliárd euró támogatást szán az országnak. Sokkal több pénz jutna továbbá a közös határvédelem erősítésére, az illegális bevándorlás megelőzésére és az azzal szembeni fellépésre, illetve az elutasított menedékkérők visszaküldésére és a menekültstátust megkapók integrációjára.
A magyar kormány szerint az Európai Bizottság és az uniós intézmények hiába tagadják, nyilvánvaló, hogy a migráció kezelésével kapcsolatos, s máig érvényben lévő terveik szöges ellentétben állnak azzal, amit a magyar emberek vallanak. Mint közölték, bár a brüsszeli bürokrácia le akarja tagadni, korábbi döntései, állásfoglalásai egy irányba mutatnak: Európából bevándorlókontinenst szeretnének csinálni.
