Az EKB nem osztja az IMF deflációs aggodalmát
Peter Praet a De Tijd és a L,Écho című belga gazdasági napilapoknak adott, kedden megjelent nyilatkozatában elmondta, hogy nagyon nehéz lenne elfogadni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslését, miszerint az euróövezetben 30 százalékos a defláció esélye. Az Európai Központi Bank modelljei sokkal alacsonyabb valószínűséget mutatnak, mindazonáltal éberségre van szükség - tette hozzá Praet.
Az EKB nem elégedett az infláció jelenlegi szintjével, és kormányzótanács felkészült arra, hogy nem konvencionális eszközökhöz nyúljon. „Szükség esetén nem habozunk. Semmi nem kizárt” - mondta.
Az eurózónában 0,3 százalékra lassult az infláció szeptemberben, ami nagyon messze áll az EKB középtávú, 2 százalék körüli céljától. Ez a helyzet növeli az esetleges defláció, a gazdasági pangással egyenértékű önfenntartó árcsökkenés miatti aggodalmakat. Az EKB vezető közgazdásza elismerte, hogy lassul a gazdasági növekedés, de nem tart a recessziótól.
„Nem kell túlzásokba esni, alapforgatókönyvünk, miszerint fokozatosan fellendül a gazdaság, továbbra is reális” - hangoztatta Praet, aki szerint a harmadik és negyedik negyedévre vonatkozó bizalmi indexek kis gazdasági növekedést jeleznek előre, bár a dinamika nem elég erős az önfenntartó növekedés beindulásához.
Ewald Nowotny, az osztrák jegybank elnöke egy hétfő esti rendezvényen arról beszélt, hogy el akarják kerülni az alacsony növekedéssel párosuló, alacsony infláció által jellemzett japán forgatókönyvet. Az osztrák bankár szerint az európai gazdaság fel fog lendülni, de a magasabb növekedési rátáknak hosszú időre búcsút kell mondani. Nowotny a legnagyobb politikai és gazdasági veszélyt a fiatalok nagy arányú és elhúzódó munkanélküliségében látja. (MTI)
