Az EU-ban a legnagyobb a társadalmi elégedetlenség kockázata
A sztrájkok és az utcai tüntetések száma a legtöbb országban emelkedett a pénzügyi válság 2008-as kezdete óta. Az elégedetlenség kockázata azonban az EU 27 tagállamában a legmagasabb: a 2006-2007-re becsült 34 százalékról 46 százalékra emelkedett 2011-2012-re. Az ILO jelentése szerint a leginkább érintett országok közé tartozik Ciprus, Csehország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovénia és Spanyolország. A veszély fokozódása azonban nem egyenletes az unión belül: Belgiumban, Németországban, Finnországban, Szlovákiában és Svédországban 2010 óta kifejezetten csökkent a társadalmi elégedetlenség kockázata.
A feszültségek növekedése várható Oroszországban és a nem EU-tag volt kommunista országokban is, illetve Dél-Ázsiában és az Európán kívüli fejlett országokban.
Az ENSZ-ügynökség szerint a fokozódó feszültségek háttérében a gazdasági válság miatt hozott politikai intézkedések és azoknak az emberek jólétére gyakorolt hatásai állnak. A jelenlegi komor gazdasági kilátások mellett egyre kevesebb ember lát lehetőséget arra, hogy jó munkát találjon, és javuljon az életszínvonala.
Csökkent a társadalmi elégedetlenség kockázata viszont Latin-Amerikában - ahol a kormányzatok a foglalkoztatást serkentő intézkedéseket tettek -, valamint Fekete-Afrika növekvő gazdaságaiban, Kelet- és Délkelet-Ázsiában, illetve Ázsia csendes-óceáni térségében.
Az ILO jelentése összeállításakor az egyes országok gazdasági növekedésére, munkanélküliségére, államadósságára, az emberek jövedelmére, illetve a jövedelmi egyenlőtlenségekre vonatkozó adatokat vette alapul, vagyis azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a társadalmi feszültség szintjére. A kormányzatok megszorító intézkedései az utóbbi években a jövedelmi egyenlőtlenségek fokozódását vonták maguk után: a középosztályhoz tartozók bevételei sok helyen csökkentek, míg a magas jövedelműek fizetései még tovább emelkedtek - mutatott rá az ILO.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a munkanélküliségi ráták az egész világon növekedni fognak. Az EU-ban és más fejlett országokban a munkanélküliség várhatóan csak 2018-ra állhat vissza a válság előtti szintre. (MTI)
