Az EU helyreállítási alapja tovább erősíti a kelet-közép-európai régió gazdasági felívelését
„Kelet-Közép-Európa gazdaságai jól teljesítettek a válság során. A mutatók most egyértelműen olyan gazdasági fellendülésre utalnak, amely az EU keleti részén még dinamikusabb, mint Nyugat-Európában. Meggyőződésem, hogy az EU helyreállítási alapja további lendületet ad a növekedéshez a következő években” – jelentette ki Bernd Spalt, az Erste Csoport vezérigazgatója. – „Természetesen még várnunk kell arra, hogy meglássuk, miként alakul a koronavírus-helyzet”.
A jó ellenállóképesség miatt javulnak az előrejelzések
Az Erste Csoport elsődleges piacai bizonyították ellenállóképességüket a válság idején, 2020-ban. A közép-kelet-európai országok és Ausztria gazdasága 2021. első negyedévében is ellenállónak bizonyultak a koronavírus-járványhoz kapcsolódó korlátozásokkal szemben. Bár a szolgáltatási és kiskereskedelmi szektor megsínylette a karantént, a feldolgozóipar – amely hagyományosan kulcsszerepet játszik Kelet-Közép-Európában – általában sokkal kevésbé volt érintett. A régióba vetett bizalom a helyi tőzsdék teljesítményében is visszatükröződik: az év első felében a vezető közép-kelet-európai indexek piaci kapitalizációja súlyozott átlagban 17,6 százalékkal nőtt.
A második negyedévben az Erste Csoport minden piacán emelte az éves GDP-növekedési előrejelzéseit. A bankcsoport makróelemzői most azzal számolnak, hogy a kelet-közép-európai régió gazdaságainak többsége az eurózóna 4,4 százalékos átlagos növekedésénél nagyobb ütemet ér el 2021-ben.
Az EU helyreállítási alapja lendületet adhat a felívelésnek
Az EU helyreállítási alapjának gazdaságélénkítő csomagjai további lendületet adhatnak a jelenlegi gazdasági felíveléshez, jelentősen fokozzák a növekedés ütemét, különösen 2022-től. A csomagok a kelet-közép-európai országokba irányuló kifizetéseket tartalmaznak, amelyek a 2020. évi GDP-szint 3,3 százalékától (Csehország) egészen 13,4 százalékáig terjednek (Románia).
Az egyértelmű növekedési várakozások ezen alapok lehívásához kapcsolódnak: a jelenlegi becslések szerint az EU helyreállítási alapjának kelet-közép-európai gazdaságokba jutó támogatásai 2026-ban tovább növeli a GDP-szintet, 1,2 százalék (Csehország) és 2,9 százalék (Románia) közötti mértékben. Mivel az EU tagállamok egyszerre hajtják végre az EU helyreállítási alaphoz kapcsolódó terveiket, további határon átnyúló tovagyűrűző hatások miatt az alapok még a vártnál is nagyobb pozitív eredményt jelenthetnek a GDP alakulásában, sőt, akár az említett szintemelkedés jelentős részét is okozhatják.
A strukturális reformok további bizakodásra adnak okot
Az előrejelzések még nem veszik figyelembe a hosszú távú gazdasági teljesítményre kifejtett addicionális pozitív hatást, amit a lehetséges strukturális reformok, elsősorban a fenntarthatóság és a digitalizáció terén tett előrelépések jelenthetnek. Az EU helyreállítási alapjának egyes elemei kifejezetten az említett területekre vonatkozó feltételekhez és mérföldkövekhez kötöttek.
Az elkövetkezendő években növekedni fognak a digitalizációval és a fenntarthatósággal kapcsolatos beruházások. A két terület számára előirányzott jelentős források ezért vélhetően erőteljes és fennmaradó kereslettel találkoznak, ami további magánberuházásokat és társfinanszírozást generál a vállalatok szintjén. Emellett, a strukturális reformok a versenyképesség és a termelékenység növekedésének reményét vetítik előre, ami esélyt jelent a régió gazdaságai számára, hogy feljebb kapaszkodjanak a hozzáadott-értékben is.
Az ERSTE csoport kilátása a 2021. évre: A hitelezés bővül, a nyereség nő
A régió makrogazdasági környezetének kedvező kilátásai optimizmusra adnak okot az Erste Csoport számára is. A bankcsoport azzal számol, hogy az év egészében a kockázati költségek nem haladják meg a 30 bázispontot, valamint a nettó hitelállomány az egyszámjegyű skála közepe felé elhelyezkedő értékkel bővül, és a működési bevétel továbbra is nő. Az eurózónában jellemző negatív kamatok ellenére a bankcsoport a nettó kamatbevétel enyhe növekedésére számít, emellett a másik fontos bevételi elem, a nettó díj- és jutalékbevétel várhatóan az egyszámjegyű skála felsőbb régióiban lévő értékkel nő. Továbbra is pozitív hatások várhatók a vagyonkezelésből, az értékpapír-üzletágból, a biztosítás-közvetítésből, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások folytatódó bővüléséből.
„Régiónk fellendülése és üzleti modellünk ereje arról győz meg, hogy 2021-ben sikerül a 2020. évi szintet jelentősen meghaladó nettó nyereséget elérnünk” – mondja Bernd Spalt, az Erste Csoport vezérigazgatója.
A koronavírus hatásait kezelni hivatott kormányzati intézkedések és ezek esetleges szigorításai, valamint a potenciális – jelenleg nem számszerűsíthető – politikai, szabályozói és gazdasági kockázatok megnehezíthetik a fenti cél elérését.
